The age of proto-Indo-European bears on a longstanding archaeological dispute. Some researchers, following the lead of Dr. Marija Gimbutas, who died in 1994, believe that the Indo-European languages were spread by warriors moving from their homeland in the Russian steppes, north of the Black and Caspian Seas, some time after 6,000 years ago.
A rival theory, proposed by Dr. Colin Renfrew of the University of Cambridge, holds that the Indo-Europeans were the first farmers who lived in ancient Turkey and that their language expanded not by conquest but with the spread of agriculture some 10,000 to 8,000 years ago.
Eleg jol be lehet loni, ehhez meg kellene kicsit lejjebb menni, mekkora a tavolsag az afrikai elso nyelvtol. Elmeletileg nem szabadna tul nagynak lenni.
A homo sapiens terjedese nem jol van latva sokszor. A group ugy terjed mint a fu. Leteszunk egy fucsomot egy nagy darab fold kozepebe, ontozzuk, es nezzuk hogyan terjed. Korkorosen, nincsenek ures teruletek kihagyva, folyamatosan terjed, ugras csak ott van, ahol nem lehet elni, sivatag, nagy hegy, suru erdo. Nincsenek nagy vandorlasok, kulonosen az elso idokben, mert minden nap vadaszni kellett, a masik, a teruletek el voltak foglalva, nem volt vizum meg akkor, nem lehetett csak ugy atmenni egy egy teruleten, harcolni kellett, ami 2-3 csoporteruleten valo atmenes felorolte volna a csoportot. Tehat kier az elso csoport Homo Afrikabol, jobbara sok csoport kier, es sok meg is hal, majd valamikor, valaki, valahol, tuleli es megveti a labat Afrika Kijaratanal, ahol lehet vadaszni, van mit enni. Ez ma Torokorszag, Israel, Irak, Iran, mondjuk a Kaukazusig, par ezer ev alatt elfoglalja. Ettol a ponttol kezdve mar nincs tobb kijaras Afrikabol masnak, aki megproblja le van meszarolva es legtobbszor megeve. Mar csak az a csoport megy tovabb aki ott el, a szeleirol valnak le, SPLITTel a 20-40 fos csoportok, es arrebb mennek 20-30 km-t, ahol nem lehet megelni az atugorjak. De mindig a leheto legkozelebb maradnak a kibocsato torzstol, legtobbszor megmarad az ember csere, az interbreeding elkerulesere. A csoportok rokoni kapcsolatban vannak vegig a terjedes soran. Nyilvan kesobb ez a halo osszekuszalodott, de eloszor igy szovodott.
10 ezer eve a Kaszpi tonal a proto Indo Europai birodalom valoszinu, ekkor meg Central Azsia nagy resze jeggel boritott, de valoszinu mar joval regebben a mai Mongolia teruletere, a jeghatarra, mar elert a Homo, Itt kezd zavarossa valni a dolog, mert az elso Homo csoportok ott Central Azsiban meg a harom nagy nyelv oset kellett beszelnie, az Altaj-Azsia, az URAl, a legkisebb es az proto Indo Europai. Mert ez a harom is egy nyelv volt valamikor, csak nem tudjuk hol es mikor, valoszinu hogy nagyon kozel volt az Afrikai nyelvhez .
A terjedes mindig haboruval, harccal tortenik, meg nincs technologia transzfer ebben az idoben. Central Azsiabol, tisztan indo eruropai nyelvet beszelo csoportok elindulasa nem valoszinu, Onnan inkabb altaji es urali nyelvu csoportok indultak el, de azok sokan. Kozep Azsia egy nagy ember pumpa volt, olyan mint pl. a Viking, nagy fuves teruletek nyomtak ki nagy tomeg embert, allandoan, tobb ezer evig minden iranyban.
khm. Awelszi-i, breton, scottish gael, ír nem veszett ki. A corni és a manx pedig mesterségesen van életben tartva 1-2 ezer ember beszéli ezeket. Manapság megpróbálják feléleszteni. Van néhány független filmes, zenész író aki alkot ezeken a nyelveken. Iskolában pedig választható, aszem.
Cornwallban a corni nyelv kiveszett a XVIII században és a földrajzi eltérésen kívül Weles-ben a corni nyelv nem lehet hivatalos. Weles-ben a velszi nyelv a hivatalos.
Egy indoeurópai vitát már évekkel ezelőtt lenyomtunk a szkíta topikban.
Ha engem kérdezel, én nem nyitottam volna a helyedben újabb vitát erről, mert tök értelmetlen, azon felül alkalmat adsz egy csomó embernek, hogy tök haszontalan könyvekből idézgessenek régen visszavont tanokat. Az egész indoeurópai elmélet a felsőbbrendűek önigazolására kitalált nyelvészeti fantazmagória. Ráadásul kiválóan lehet vele a zavarosban halászgatni, ha a magyarokat akarja valaki kigyalulni a világból. De ha neked ez kell...
Miután az "indoeurópai" őshazát soha senki nem találta meg, a téma kihűlt. Egy-két elszánt alak még használja, de ma már magára valamit is adó kutató nyugaton is messze elkerüli a kifejezést.
Erre te, kedves barátom, felbukkansz és megint bedobod a koncot a jónépnek.
Még nem késő, kérdd meg a modikat, töröljék a topikot, mert tévedés történt.
A görögben ismeretlen mennyiségű afroázsiai (sémi hámi korábban), még nem ismert un. mediterrán nyelvekből származó szótő van. A latinban szintén , (etruszk), stb.
Az összes IE nyelv nyelvtani nemeket használ a legrégebbi írott kivételével, mert a hettita nyelvtani nemek nélküli.Ez redukció következménye, vagy a nemek kialakulása újabb fejlemény. Ki tud erről többet ?
>>Sokan hangoztatták, hogy már maga az „őshaza” műszó is rendkívül sikerületlen: azt sugallja, hogy egy népnek csak egy őshazája lehet.[63] Amint S. Marstrander (1957:418.) rámutat, az őshaza, „ha egyáltalán megállapítható, nem egy szilárd hely volt, ahol »az indoeurópaiak bölcsője ringott«, hanem feltehetőleg egy vándorlási terület (Wanderungsgebiet)”. O. Trubacsev (1982/4:11.) az egyetlen szilárd pontot keresőkkel szembeni ellenpéldának a magyarokat hozza fel, akiknek volt egy őshazájuk az Urálnál, az Észak-Kaukázusban, Dél-Ukrajnában, végül a Duna–Tisza közén, s mindezeknek a kialakítását igen tárgyszerűen illetjük a honfoglalás szóval. Harmatta János (1972:314.) azért ellenzi a fogalom használatát, mert „a nyelvek őshazája az ember kialakulásának homályába veszik szemünk elől, későbbi őstörténeti vagy történeti elterjedési területeiket pedig félrevezető lenne őshazának nevezni”, << Nyelvtörténet
