Cornwallban a corni nyelv kiveszett a XVIII században és a földrajzi eltérésen kívül Weles-ben a corni nyelv nem lehet hivatalos. Weles-ben a velszi nyelv a hivatalos.
Egy indoeurópai vitát már évekkel ezelőtt lenyomtunk a szkíta topikban.
Ha engem kérdezel, én nem nyitottam volna a helyedben újabb vitát erről, mert tök értelmetlen, azon felül alkalmat adsz egy csomó embernek, hogy tök haszontalan könyvekből idézgessenek régen visszavont tanokat. Az egész indoeurópai elmélet a felsőbbrendűek önigazolására kitalált nyelvészeti fantazmagória. Ráadásul kiválóan lehet vele a zavarosban halászgatni, ha a magyarokat akarja valaki kigyalulni a világból. De ha neked ez kell...
Miután az "indoeurópai" őshazát soha senki nem találta meg, a téma kihűlt. Egy-két elszánt alak még használja, de ma már magára valamit is adó kutató nyugaton is messze elkerüli a kifejezést.
Erre te, kedves barátom, felbukkansz és megint bedobod a koncot a jónépnek.
Még nem késő, kérdd meg a modikat, töröljék a topikot, mert tévedés történt.
A görögben ismeretlen mennyiségű afroázsiai (sémi hámi korábban), még nem ismert un. mediterrán nyelvekből származó szótő van. A latinban szintén , (etruszk), stb.
Az összes IE nyelv nyelvtani nemeket használ a legrégebbi írott kivételével, mert a hettita nyelvtani nemek nélküli.Ez redukció következménye, vagy a nemek kialakulása újabb fejlemény. Ki tud erről többet ?
>>Sokan hangoztatták, hogy már maga az „őshaza” műszó is rendkívül sikerületlen: azt sugallja, hogy egy népnek csak egy őshazája lehet.[63] Amint S. Marstrander (1957:418.) rámutat, az őshaza, „ha egyáltalán megállapítható, nem egy szilárd hely volt, ahol »az indoeurópaiak bölcsője ringott«, hanem feltehetőleg egy vándorlási terület (Wanderungsgebiet)”. O. Trubacsev (1982/4:11.) az egyetlen szilárd pontot keresőkkel szembeni ellenpéldának a magyarokat hozza fel, akiknek volt egy őshazájuk az Urálnál, az Észak-Kaukázusban, Dél-Ukrajnában, végül a Duna–Tisza közén, s mindezeknek a kialakítását igen tárgyszerűen illetjük a honfoglalás szóval. Harmatta János (1972:314.) azért ellenzi a fogalom használatát, mert „a nyelvek őshazája az ember kialakulásának homályába veszik szemünk elől, későbbi őstörténeti vagy történeti elterjedési területeiket pedig félrevezető lenne őshazának nevezni”, << Nyelvtörténet