Keresés

A kelta brit  nyelv egyik utódja a XVIII században kiveszett croni és a breton mellett.

Tisztelt nyelvész Hölgyek/Urak !

Odáig fajultak itt a dolgok, hogy a segítségüket kell kérnem !

Felkeltette a walesi (gael?) nyelv az érdeklődésem, tudna-e segíteni valaki az eredetét, történetét illetően ?

Köszönöm segítségüket

A sémi viszont nem-es.
Onnan vehették. A semlegesnem később alakulhatott ki a nem rokon nyelvek hatására.

No ennyit "értek" a témához, bár ezt 8-10 oldalban is ki tudom fejteni, plusz ollózások máshonnan... :)

Mekkora hülye elnevezés ez az indoeurópai: lehetne akkor indotürkről, indomongolról és indosémiről is beszélni, nem is beszélve az indomalájról.

Ez egy "Történelem" topic.

"Egy nyelvtudomány os fórumban komolyabb érvelésre számítana az ember."

 

 

Legalább ilyenre!: :-)

 

"ha a magyarokat akarja valaki kigyalulni a világból"

 

:-(

"Az egész indoeurópai elmélet a felsőbbrendűek önigazolására kitalált nyelvészeti fantazmagória."

 

Biztosan?

 

Nézz utána, van szakirodalom elég.

 

"ha a magyarokat akarja valaki kigyalulni a világból."

 

Vagy védekezni akar a sumérmagyar nyomulás ellen.

 

Mi van? Te valami beoltott tudatlan vagy? Ki beszélt itt a sumérokról, Ember????

Mi az a sumer-magyar nyomulás? Betegség(ed), vagy előétel?

Egy nyelvtudomány os fórumban komolyabb érvelésre számítana az ember.

Szia! Nekem még új ez a dolog.

 

"Az egész indoeurópai elmélet a felsőbbrendűek önigazolására kitalált nyelvészeti fantazmagória."

 

Biztosan?

 

"ha a magyarokat akarja valaki kigyalulni a világból."

 

Vagy védekezni akar a sumérmagyar nyomulás ellen.

Egy indoeurópai vitát már évekkel ezelőtt lenyomtunk a szkíta topikban.

 

Ha engem kérdezel, én nem nyitottam volna a helyedben újabb vitát erről, mert tök értelmetlen, azon felül alkalmat adsz egy csomó embernek, hogy tök haszontalan könyvekből idézgessenek régen visszavont tanokat. Az egész indoeurópai elmélet a felsőbbrendűek önigazolására kitalált nyelvészeti fantazmagória. Ráadásul kiválóan lehet vele a zavarosban halászgatni, ha a magyarokat akarja valaki kigyalulni a világból. De ha neked ez kell...

 

Miután az "indoeurópai" őshazát soha senki nem találta meg, a téma kihűlt. Egy-két elszánt alak még használja, de ma már magára valamit is adó kutató nyugaton is messze elkerüli a kifejezést.

 

Erre te, kedves barátom, felbukkansz és megint bedobod a koncot a jónépnek.

Még nem késő, kérdd meg a modikat, töröljék a topikot, mert tévedés történt.

A görögben ismeretlen mennyiségű afroázsiai (sémi hámi korábban), még nem ismert un. mediterrán nyelvekből származó szótő van. A latinban szintén , (etruszk), stb.

 

Jó kis topic! Hajrá! :-)

Ez még érdekesebb.
Ugyanis előzőleg az indoeurópai helyett/mellett az indogermán szerepelt ...

Egy kis összefoglalás a PU PIE kérdés stb.

 

http://linguistlist.org/issues/14/14-934.html

A germán sem:

a germán nyelvek alapszókincsének kb. 3/4-e preindoeurópai eredetű.

Tudtommal a nyelvtani nemek egy nagyon ősi nyelvi kategória.

Szerintem a hettitában a nemek hiánya redukció vagy kreolizáció eredménye lehet.

Az összes IE nyelv nyelvtani nemeket használ a legrégebbi írott kivételével, mert a hettita nyelvtani nemek nélküli.Ez redukció következménye, vagy a nemek kialakulása újabb fejlemény.  Ki tud erről többet ? 

Makkay János Az IE népek története azt hiszem Gondolat Kiadó 1991, sajnos elkeveredett a könyvem, ha előkerül jobban bekapcsolódok a vitába.

Hogy csak egy problémát említsek: a kelta nem annyira illeik bele a képbe.

Jé, egy nullás.
0

>>Sokan hangoztatták, hogy már maga az „őshaza” műszó is rendkívül sikerületlen: azt sugallja, hogy egy népnek csak egy őshazája lehet.[63] Amint S. Marstrander (1957:418.) rámutat, az őshaza, „ha egyáltalán megállapítható, nem egy szilárd hely volt, ahol »az indoeurópaiak bölcsője ringott«, hanem feltehetőleg egy vándorlási terület (Wanderungsgebiet)”. O. Trubacsev (1982/4:11.) az egyetlen szilárd pontot keresőkkel szembeni ellenpéldának a magyarokat hozza fel, akiknek volt egy őshazájuk az Urálnál, az Észak-Kaukázusban, Dél-Ukrajnában, végül a Duna–Tisza közén, s mindezeknek a kialakítását igen tárgyszerűen illetjük a honfoglalás szóval. Harmatta János (1972:314.) azért ellenzi a fogalom használatát, mert „a nyelvek őshazája az ember kialakulásának homályába veszik szemünk elől, későbbi őstörténeti vagy történeti elterjedési területeiket pedig félrevezető lenne őshazának nevezni”, <<
Nyelvtörténet