Érdemes lenne tisztázni ennek a szónak a valós tartalmát, mert kicsit olyan, mint az ellenforradalom.
Van valami jellegzetessége?
1918. november 16-án ugyan hivatalosan azzá nyilvánították Magyarországot, de többen rámutatnak arra, hogy akkor ez éppen a szocialista rendszertől kívánta megkülönböztetni az államformát. Ezért aztán ezt szokás I.köztársaságnak tekinteni, a kritikusai viszont előszeretettel népköztársaságoznak. Pedig ha belegondolunk, miben hasonlít az a rendszer az 1949-89 köztire?
Miben különbözik a népköztársaság a tanácsköztársaságtól? (ami a SZU, pontosabban tagállamai voltak, na meg a mi "dicső 133 napunk")
Miben különbözik a szocialista köztársaságtól? (ami pl. egyedüli KGST-országként Csehszlovákia államformája volt, ahol megmaradt a köztársasági elnöki poszt, nem hoztak létre kollektív államfői testületet)
Meghatározható ez a fogalom állam- és jogtudományi szempontból, vagy egyszerűen csak a baloldaliaknak ez egy patetikus kifejezés, a jobboldaliaknak meg szitokszó?
Amikor az egyik "jelzős" demokráciából átment az ország egy másik "jelzős" demokráciába az akkori poltikusok elfogadták az SZDSZ kezdeményezésére, hogy az új rendszert nevében is különböztessék meg az előzőtől és akkor legyen "jelző nélküli" köztársaság.
Mit nyűgösködsz ennyit? A népköztársaság ezt jelenti: olyan diktatórikus államforma, ahol formálisan parlamentarizmus van, de az csak kirakat. Valójában a pártelit kezében van a teljes hatalom. A "nép" szó csak ámításképpen van odabiggyesztve. Kommunista rezsimek előszeretettel nevezik/nevezték saját államukat "népköztársaságnak".
Különben is teljesen értelmetlen valami extra államformát képzelni a "népköztársaság" mögé. Pont olyan, mint az "apostoli király": történetileg megmagyarázható, hogy a magyar királyok kitől kapták ezt a titulust és miért, de attól ők még ugyanolyan királyok voltak, mint az összes többi.
1990-től pedig a jobboldali kormányok tűzzel vassal irtják a nép kezdetű intézményeket.(Népsport, Népstadion.....)
Mintegy kijelentve, hogy a nép terhes örökség számukra.
Ami a sportlapot illeti, csak visszakapta eredeti nevét, 1903-ban Nemzeti Sport néven alapították.
A stadion már más eset. Egyfelől Puskás valóban megérdemli, hogy stadion viselje a nevét, de a kispestit már Bozsikra keresztelték, másnál meg vitatható lett volna, hogy milyen alapon viseli a Puskás nevet? De a Népstadion már eléggé megszokott, talán lehetett volna Puskás Ferenc Népstadion, vagy párhuzamosan használható a két név, mint Milánóban a San Siro és a Giuseppe Meazza.
Ne haragudj, de neked igazan elbaszott egy stilusod van. Ha nem tudsz valamire valaszolni, akkor elkezded a masikat pocskondiazni. Masok lekicsinyleset nevezed talan ervelesnek?
Ott van plö Kína, vagyis hivatalos nevén a Kínai Népköztársaság. Arról vegyél példát: egypártrendszer, marxista ideológia, demokrácia nuku, cenzúrázott internet, stb. Ilyen egy népköztársaság.
A népköztársaság jelentése proletárdiktatúra, azaz olyan rendszer, ahol nem választások döntenek, hanem a tudományos alapon álló kommunista párt a marxizmus-leninizmus alapelvei alapján.
Bocsánat, mégsem. Károlyi "népköztársasága" (ez ugyan nem jelzős szerkezet, hanem jelzős összetétel) nem volt diktatúra, hanem köztársaság (res publica) volt a mai fogalmak szerint. Az első magyar köztársaság.
Ez igaz, néha meg a jelzőtlen is. A Párizsi Kommün (Commune de Paris) például a Francia Köztársaság egyik érdekes epizódja volt. A képeken a Garde Nationaux (Nemzeti Gárda) és egy kései március 18-i megemlékezés.
Szó, szó, szó. Ahol nincsenek betiltva, és szabadon választhatók a pártok, és nincs monarchia, ott res publica van. Pár száz éves bizonytalankodás után ma a res publicát egyöntetűen köztársaságnak szoktuk fordítani. (Annak a részletezésébe, hogy mi közük van az újkori polgári demokráciáknak az ókoriakhoz, most nem volna érdemes belemenni. Ahogy abba sem, miért volt "királyság" a Horthy-korszakban - az ellenforradalomtól a "második köztársaságig" -, ha egyszer nem volt király, viszont a "kormányzót" nem lehetett leváltani és/vagy újraválasztani.)
A "létezett szocializmus" államformáit pedig eléggé változatosan nevezték el. Nálunk volt tanácsköztársaság is (vulgo "szovjet" vagy "kommün") és népköztársaság is, máshol hol ugyanilyen, hol más nevek divatoztak. Lengyel Népköztársaság, Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Német Demokratikus Köztársaság stb. De mindenhol ugyanaz a diktatórikus rendszer működött. Volt, ahol egypártrendszer volt, volt, ahol több párt működött ugyan, de alkotmányosan alárendelve a vezető kommunista (= valójában sztálinista vagy posztsztálinista) pártnak.
A Népköztársaság kifejezés egyébként játék a szavakkal, - a nép szó azért kellett bele, hogy demonstrálják azt, hogy a hatalom nem egy szűk réteg, hanem a teljes nép kezében van.
1990-től pedig a jobboldali kormányok tűzzel vassal irtják a nép kezdetű intézményeket.(Népsport, Népstadion.....)
Mintegy kijelentve, hogy a nép terhes örökség számukra.
A népköztársaság szót nem a komcsik találták ki, nem is Károlyi, hanem az 1848-as forradalom. Petőfi is népköztársaságot akart. A puszta köztársaság 1848-ban jelenthetett volna akár nemesi köztársaságot is, vagy egy másképp definiált szűk elit köztársaságát. Ezért beszéltek népkötársaságról azok a radikálisok, akik az egész népet akarták beemelni a politikai nemzettestbe.
