A Laki vulkán 1783-as kitörése Angliában, Norvégiában, Dániában, Észak-Németországban és Franciaországban évekre tette tönkre egyes terülteken a termést. csak Angliában 1000 körülre számítják a mérges gázok halálos áldozatait. A következő év tele évszázados hidegrekordot döntött, májusban néhol még rendszeresen fagyott. Júliusban alig 30%-a volt az átlaghőmérséklet a szokottnak, rendszeresek voltak a 10 fok körüli nappali hőmérsékletek. Ezen a nyáron csak Angliában 10 000 felett volt az éhenhaltak száma a termés elmaradása miatt. Nagy valószínűséggel több tízezerre tehető az összes áldozat száma szerte Nyugat-Európában. Angliában majd egy évtizeden át érezhető volt a demográfiai megtorpanás egyes helyeken.
Hmm, Kinaban is volt, sotet kozepkor, legalabbis eszerint a link szerint. http://www.hartford-hwp.com/archives/55/046.html Na most elottem a kovetkezo kep rajzolodik ki legalabbis Kina es Nagyobb Europa (EU+Eszak Afrika+Kozel Kelet): Eurazsia a a II. szazadban populacios maximumot ert, kialakult Europaban Roma es Szaszanida birodalom, Kinaban a Qin es Han dinasztia. A 2-3, szazadban valszeg eghajlati okok miatt nepessegcsokkenes, jarvanyok, majd barbar betoresek sulytottak Eut es Kinat. Mindket teruleten a hatalom sulypontja delre tolodott el. Eszak Kinaban es Eszak Euban barbar allamok alakultak ki, delen maradtak a monolit birodalmak. A 6. szazadban a bubopestis lerombolta a deli civilizacios kozpontot is EUban, Kinaban viszont megmaradt a deli kozpont. Ezutan a nagyobb Eu terseget ujabb barbar hullam arasztotta el (torokok, magyarok, avarok, vikingek, arabok). Valszeg Kina azert uszta meg a 6. szazadi pestist, mert meg nem volt ugy betagozodva az Eurazsiai kereskedelmi rendszerbe, illetve valszeg a del Kinai nepesseg nem volt Malthusi modra megfeszitve, mig a bizanci valszeg az volt, hiszen minden nagyobb jarvanynak szvsz ez a melegagya. Tehat Del Kina megmaradt es konszolidalta Eszakot, mig Euban joval hosszabb inkubacios ido eltelte utan Eszak konszolidalta Delt. Ido kellett a technologiai innovaciohoz es a tokefelhalmazodashoz( feltalalni nem eleg a dolgokat, meg is kell epiteni oket nagy tomegben), hogy az eszaki eghajlaton letre lehessen hozni magas nepsurusegu allamokat. Kina viszont a 12-13 szazadban ujabb sokkot kapott a barbaroktol, majd a 14. szazadban az eghajlatvaltozas miatt a nepesseg a malthusi korlatok elerte ujra, ami kivaltotta a nagy pestist, amely mar egyforman rombolta a kinai es europai civilizaciot.
Tehat alapvetoen harom tenyezot latok, az eghajlatot, a barbar tamadasokat es jarvanyokat, ami nonlinearitast visz a tortenelembe.
"Ha tehát például az indonéz vulkán lenyomja a skandináv rozstermést, akkor a sri lankai rizst miért nem?"
mondjuk azért mert egy 5 C fokos átlaghőmérséklet csökkenés Skandináviában a tenyészidő pár hétre csökken és nem érik be a gabona. Sri-Lankán meg mondjuk elmarad 1 aratás az évi 3-ból.
Azért nem árt megnézni a 6. (536 )századi eseményeket.
Egész európában éhínség, a nap eltűnik 18 hónapra. Évekig a tavaszok fagyosak, a nyarak hűvösek. Skandináviában soha nem látott mennyiségű áldozati tárgyat tártak fel ebből az időszakból. Angliától - törökországig mindenki arról számol be hogy a nap nem melegít és nagy a sötétéség.
Japánban a király ez írja: "Se arany se pénz nem gyógyítja az éhséget. Mit ér ezer doboz igazgyöngy annak aki fázik és éhes."
Mexikóban Teotihuacano összeomlik. az emberek 70 % meghal 25 éves kora előtt a más időszakokban talált 35% helyett.
Kínában:"Szárazság és éhínség. A sárga por úgy hullik mint a hó. A termés tönkrement és augusztusban havazott"
hát éppen ezaz: a mediterráneumban nem is volt ezek szerint akkora a hanyatlás :) az arabok ugyanis csak átvették az uralmat a mediterráneum felett, de nem ők hozták a kultúrát, az már adott volt helyben.
Meg az is meglepő, hogy a pestis eléggé jól meghatározható hőmérséklet-tartományban kaszálja le a jónépet. Ha nagyon hideg van (pl. fagy), vagy ha éppenséggel nagyon meleg van (ld. idei nyár), akkor nincsen fertőzés. Ehhez képest a második nagy járvány még Norvégia északi részein (és télen is) megjelent. Sokan 2Lkednek.
De te arról értekeztél, hogy volt ugyebár az a vulkánkitörés, aminek következtében jöttek a hosszú, hideg telek egy darabig, ami jól betett a mezőgazdaságra alapozó nemzetgazdaságoknak, és mindjárást hanyatolni kezdtek. Namármost, ha megnézzük, hogy bármiféle méretű hanyatolás - történjék bármerre is - a vulkánkitöréshez köthető (legalábbis arról tanúskodnak az európai beszámolók), akkor nagyon meglepő, hogy ennek a nagy hatású természeti jelenségnek a közeli tájakon mintha kisebb hatása lett volna. Ha tehát például az indonéz vulkán lenyomja a skandináv rozstermést, akkor a sri lankai rizst miért nem?
Pestissel kapcsolatban meg csak annyit, hogy a második nagy pestisjárvány (érett középkor) meg éppenséggel Kínából ered, tehát csak arra fogni, hogy ott nem egyiptomi árukkal dolgoztak, nehéz, hiszen, ha endemikus a dolog ott is, akkor a járvány hiánya nem mutat ok-okozati összefüggést semmivel. Egyszerűen mázlijuk volt. Akkor.
Talaltam egy tudomanyos publikaciot, amely a pestis genomokat vizsgalta. Olyan kulonosebben jelentos kovetkeztetest nem tudtam levonni belole, csak annyit, hogy 3 pestis valtozat van, az egyik Afrikaban, a masik Belso Azsiaban, a harmadik Kinaban Indiaban talalhato.
Az Afrikai valtozatot tarsitjak a Jusztinian pestissel a Belso Azsiait az 1347el, a harmadikat a 19. sz. vegi kinai jarvannyal, amit a fejlett vilagban sikerult megallitani.
A pestisbakteriumok valamennyire kulonboznek, pl a Belso Azsia nem tud megelni glicerinsav talajon, a harmadik valtozat pedig nem tud bontani nitratot. Ez tkp lenyegtelen a szimptomak szempontjabol, de lathato, hogy kulonbsegek vannak es ezert a pestis a tortenelem soran valtozott, kulonbozo sulyossagu tuneteket okozhatott, a legsulyosabb tuneteket okozo vonalak akar ki is pusztulhattak es csak a moderaltabb valtozat tudott megmaradni.
Masik erdekes dolog, hogy maga a pestis valszeg Azsiaban fejlodott ki, mert ott van a legtobb valtozata.
Mas helyeken talaltam utalast arra, hogy a Jusztinian pestis 600 korul eljutott Indiaba, 610 korul Kinaba es ott jelentos kaszat csinalt.
A 14. szazadi pestis pedig allitolag egyertelmuen Kinabol indult 1330 kornyeken es mongol kozvetitessel jutott Europaba.
Az igazsag az, hogy a nyugati jarvanytortenelem meglehetosen ignoralja Indiat es Kinat, pedig szerintem az o tortenetukkel lenne kerek a kep.
Esetleg kialakult ázsiában valamiféle ellenállás a betegséggel szemben. Ahogy Európában is kialakult a 14. században. A század folyamán a kezdeti 100 százalékos halálozási arány 25% körülire csökkent.
De senki nem tudja hogy tényleg a mai pestis volt e az a középkori pestisjárványok okozója. Esetleg egy mutációja vagy egy teljesen más betegség.
"A mormota fogyasztása miatt nyaranta egy-két helyen pestises megbetegedés előfordul. A ritkán lakott országban ez soha sem válik járvánnyá a nomád család vagy a kis vidéki település gyors elszigetelése miatt."
A mongoloknál ez még ma is elég nagy probléma, mivel nagyon szeretik a mormota húsát. Úgy hívják őket, hogy tarbaqán, illetve ahogy egy mongol hölgyismerősöm mondta, tarbaq. (Ha már itt tartunk, volt egy nagyon csinos tanítványom is, aki amellett, hogy szép nagy mellei voltak, elég szerénynek nézett ki amúgy. Ő mesélte -- legnagyobb megrökönyödésemre --, hogy 14 évesen kinn járt Oroszországon keresztül valami kutató ismerősével Mongóliában, stoppal, és megkóstolta ennek az állatnak a húsát. Egy hónappal hosszabbodott meg az ott-tartózkodásuk, karanténba kerültek...)
Afrikából érkezett pestis a mediterrán térségből Perzsián és Közép Ázsián keresztűl eljutott a Belső Ázsiai mormotákig.
A XIX század végén indult el egy pestis pándémia amit a már kialakulóban lévő közegészségügy megállított. De az USA nyugati részén a Kaliforniai erdőkben élő mókusokban endémikusan a pestis baci ebből a járványból perzisztál ma is. Az ezekben az erdőkben sátorozó turisták döglött mokusokból átugró mókusbolháktól még ma is elkaphatnak pestis fertőzést itt.
Na jo de a pestis valahol Tibetben vagy Mongoliaban endemikus volt. A mongoloknak voltak olyan szokasaik is, hogy tilos mormotara vadaszni. A fekete hal;al a 14. szazadban egyertelmuen azsiabol jott. Tehat lehet a 6. szazadban is onnan jott, az arab es a voros tengeren keresztul. Hiszen az egyetlen nyom az, hogy az Egyiptomi kikotokben utotte fel eloszor a fejet.
Egyszerű, nem Afrikából szerezte be Kína az elefántcsontot, és így elkerülte a pestis baci. A vulkán kitörést követő időjárás rosszabbodás szerencsére, mert nem szupervulkán kitörés volt, csak rövid ideig tartott maximum 5 évig, de a pestis 300 év után hagyta el a mediterán térséget és Európát. Közép Amerikába csak az időjárás rosszabbodás hatása érkezett meg, de ez is egy prekulumbián város uralmának katasztrófális végét okozta.
Nos levettem a könyvespolcról az említett könyvet, amely szerint ezeket a kütyüket már a hellenisztikus korban is valószínüleg ismerték, csak nem használták. Illetve csak útmérő eszközként. nem volt rá szükségük, ott voltak a rabszolgák, majd azok fűrészelnek. Amúgy ezeknek az elterjedése e szerint a könyv szerint is csak a X.-XII. században indult be. Valahogy mégis kellett az az ötszáz év, hogy helyrerázódjanak a dolgok, vagy csak egyszerűen akkor már nagy volt a muszály. Szvsz. csak akkor indul be bármilyen innováció, ld. manapság az alternatív üzemanyagokkal való több évtizedes tipródást.
Sri Lankán a 40 négyzetkilométeres kiterjedésű Anuradhapura főváros virágzott ezidőtájt. Pedig Indonézia vészesen közel van, mint ezt tapasztalhatták nem is olyan régen.
Vagy említsük a japán Nara- és Heian-korszakokat? A centralizált államszervezet megszilárdulása, a történetírás (Kodzsiki, Nihonsoki) előretörése, a irodalom (Gendzsi monogatari) virágzása és egyebek. Pedig milyen közel van az említett területhez. Lényegesen közelebb, mint a Római Birodalom pusztasággá vált tájai.
Ebben az egész világra kiható katasztrófában csak az az érdekes, hogy mindeközben például Kínában a Tang-dinasztia a kínai kultúra aranykorát mutatta. Hogyan lehetséges az, hogy 10000 km-rel odébb kihal a vidék, miközben közelebb meg virágzik a kozmopolita magaskultúra az egymilliós fővárossal egyetemben?
A gyorsuló idő sorozatban valamikor a 70-es években jelent meg Endrei Valter A középkor technikai forradalma című remek tanulmánya. Ebben olvastam a fent említett dolgot, hogy a szakaszos működés/ forgásból csak néhány kivételes műszaki eszközben volt meg az antik korban, ilyen volt pld a római távoságmérő. Az Arlesben található többszörös malom rendszer is csak forgó mozgást használt.
Vasárnap megyek a szüleimhez és elhozom ezt a remek tanulmányt és újra olvasom.
"Az időszámításunk kezdete utáni időkben kezdtek terjedni a vízimalmok, amelyeket először csak gabona őrlésére használtak, de hamarosan - már a IV. században - megjelentek a fűrészmalmok is. Az állatok hajtotta járgányok, a taposókerekek és a vízimalmok különböző erőátviteli mechanizmusokat igényeltek, ezért a római mérnökök megalkották a faragott fogaskerék-meghajtást." Ezt a szerszámgépgyártás.hu oldalról vettem. Figyeld a dátumot - akkoriban már fogytak a rabszolgák, jó volt a fűrészhez a víz is.
A többszerszámú, szakaszos mozgást is tudó malmok se nem a La Tene se nem a római kor inovációja, hanem saját európai. És ez a X században indult. (A szélmalom valahonnan Afganisztánból indult. Az arabok hozzák nyugatra (Szíria) a kereszteseken keresztűl érkezik Európába, de majd később itt is tökéletesítik XIII században)
Ami azt illeti, akkoriban az írástudás nem tartozott az általános műveltséghez. Nem győznek csodálkozni azon a korabeliek, hogy Nagy Károly tudott olvasni (írni nem). mégis minden korabeli sírkőre rávésték az illető nevét, főként latinul, pedig azt még a papok sem mindig tudták elolvasni. Ez valamiféle presztizsdolog lehetett főúri körökben, mint újgazdagéknál a könyvespolc (ami mögött bárszekrény van). Bábucibáá, nekünk olyan papunk van, aki tud latinul! Ennek ellenére változatlanul fenntartom, hogy nem is volt az olyan sötét középkor, a maguk módján megvoltak,nem hiszem, hogy hiányzott nekik a klasszikus latin irodalom, volt sajátjuk, amit ma már nem ismerünk, mert csak szóbeli volt, úgyhogy orrunk tőle fokhagymás.
Emlékeztetnélek arra a sok ezer középkori szerzetesi kódexekre,amikre egyébként egész műhelyek épültek,hogy azokat is csak egy igen szűk réteg volt képes olvasni,főleg latinul. Még királyok közt is volt nem egy,aki nem volt képes olvasni őket. Ezek az emlékkövek,sokszor csak a maguk egoját volt képviselni az állítóknak. Sőt azt sem tartom kizártnak,hogy maguk az állittatók sem mindíg tudták azokat elolvasni. Tehát itt leginkább a világgákürtölés volt a lényeg,ill. maga a tett.
Te magad is irod, hogy a kódexeket azért nem tudták olvasni, mert latinul voltak irva. Ámde a rúnákat skandináv nyelven rótták!
Mi értelme lett volna felvésni az elhalt nevét, apjs nevét, szülőhelyélt, tetteit - ha nem tudják elolvasni?
Amit itt irsz, az Mócsy András nézetéhezt áll közel, amikor a pannoniai sirkövekről állitotta azt, hogy a kelták csak fennhéjázásból állitottak latin nyelvű sirköveket, miközben el se tudzák olvasni.
