Vagy inkább önfeláldozó? Kádár pontosan tudta, mit csinál. Tudta, hogy árulónak fogják tekinteni, tudta, hogy történelmileg ő fogja elvinni a balhét. Érdemes elolvasni amit Marosán írt erről.
"Vállalásaéppúgy jelenthet erkölcsi erőt, mint hitványságot elítéltük s kissé megkönnyebbedtünk, hogy őt ítélhettük el: első reakciónkban már benne volt e szerep szörnyűsége s a vele járó jellempróba óriási volta. - ezt meg Németh László írta Kádárról.
Kádár "szolnoki elengedése" érdekes momentum: mutatja, hogy nem egyeztetve szökött át az oroszokhoz, hanem bőrét féltve, szimplán meglépett Bp-ről/a kormányból. Aztán gyorsan a kezébe nyomták a "szolnoki felhívást", miközben a "Kossuth Rádió" Kárpátaljáról sugározta azt. Tito javaslatára és Hruscsov egyetértésével gyorsan meg is tették helytartónak, és derekasan teljesített is -- hiába is mentegetőzik Aczélnak. Kádár karrierje árulások sorozata: elárulta a KMP-t, aztán Rajkot, a forradalmat és Nagy Imrét.
szerintem olvtársunk alá becsült mindent. A gépesítés feljlődésével csökkent az 50-es évekbeli 160 ról vagy 120-ig 80-as évekre. Az oroszok is többen voltak itt, mint gondolja. A légierőt nem tudom mennyire volt fejlett, de némi helikopter mennyiség is volt, mert én pl. 18 évesen, életemben először, az MN jóvoltából 1972-ben egyenesen helikopterben repültem ( többen 60-d magammal). De a szárazföldi seregtestek gépesítése folyamatosan haladt előre. (Végül is ez akkor poszok nagy pénzkidobás volt.
Nem mindegy, hogy egy hadsereget mire építenek ki. A magyar hadsereg nem magyarország védelmére volt, hanem arra, hogy egy-két napig a szovjet hadsereg központi irányítása alatt meg tudjon akasztani egy NATO támadást. (ld: golyófogó) A rómaiak auxiliáris csapatnak hívták... Egyébként 56-ig mindent megkaptunk a muszkáktól, 56 után semmit.( Az okot nem kell magyarázni). Jelenleg sincs olyan haderőnk, amely a honvédelmet bármennyire keveset is, de szolgálni tudná.
Kb. 100 000 szovjet katona állomásozott itt, és kb. 70 000 fős volt a magyar haderő, eléggé leromlott állapotban. Az itteni oroszok ellen semmi esélye sem lehetett.
Elég érthető voltam. Nos, a Kgst-ben a külker elszámolás transzferábilis rubelben történt, ami nem azonos a rubellal. És a magyarok voltak az elsők (akkoriban sokmindenben), akik azt mondták, hogy ez az elszámolási rend gátolja a tisztánlátást, és ezért vmikor 88 táján áttértek a dollárelszámolásra. Volt benne rizikó, de bejött. Tisztelem is érte Németh Miklóst.
De volt egy hajtás, és az adott egyfajta esélyt az előbbrejutásra. Ezen kivül határozottan jobb eséllyel lehetett pártonkivüliként is valamire jutni, mint addig.
A párton belüli huzakodásró én kevesebbet tudok (lévén már akkor is párton kivüli), azonban a párttagok már kritizáltak elég nyíltan egyes intézkedéseket, és korántsem volt olyan szorosra zárt monolit egység a párt. Ez érezhető volt.
Valamennyivel tán tovább. Mondjuk hasracsapás alapján tíz évvel, tegyük föl. De (és ebben vitatkoznék Heeshsel), szerintem egy nem ilyen egyváltozósan függ össze, hogy magas olajár-virágzó SZU tábor, alacsony olajár-összeomló SZU tábor. Szerintem az olajár és ebből következően az összes nyersanyagár drágulása termékszerkezetváltást kényszerített ki a piacgazdaságokban. Leértékelődött az energiaigényes, üzemanyagfaló, rövid üzemidejű, garanciális üzemre képtelen termék, röviden a gagyi. A szoc tábor pedig technológiai, gazdaságorientációs és teljesítményt nem jutalmazó termelési szisztémából fakadó okok miatt pont ilyen gagyikategóriás termékeket tudott viszonylag jó áron gyártani. Ezek mentek nyugaton, amíg nem igazán volt lényeg, hogy meddig és hogyan működnek, mert eldobhatóan olcsóak voltak. De a nyersanyagár-boom után már nem. Emiatt a nyugat átállt egy drasztikusan más minőségű termékosztály használatára.
Plusz felemelkedtek a távol-keleti kistigrisek, akik a szoc. tábor nagy konkurensei lettek volna, ha a szoc. tábor éppen nem nyuvad meg erre az időre. Ők még kedvezőbb áron tudtak gagyit termelni nálunk, mert a szociális hálót nem kellett beépíteniük a termékeik árába, ez egy. Kettő, ők ráadásul a gagyikategórián kívül minőségit is képesek voltak termelni, ha arról volt szó, nálunk ez nem ment, csak ha központi pénzből pár kirakatcéget kistafíroztak. Pl. a Rába a kapott kétszázmillió dollárt Ede elvtárs irányítása alatt, hogy a nyugati piacon is érvényesülni képes dolgokat állítson elő. Na így sikerült is, csak trösztönként nem volt kétszázmillió dollárunk erre a poénra. Harmadrészt a NIC-ek, (newly industrialized counties, kistigrisek) nem szerepeltek a COCOM-listán (asszem), mi ellenben igen.
Szóval a NIC-ek konkurrenciája miatt a szoctábor amúgy is megszenvedett volna, életszínvonalcsökkenést lett volna kénytelen elviselni. Erre a tortára jött még habként, hogy a szoc.tábor morálisan összeomlott, senki nem hitt már semmiben, a vezetőségben pedig végképp nem.
Nem, a bolgárok költöttek a legkevesebbet. De pl. hozzánk képest is a románok közel dupla annyit költöttek, a lengyelek, csehek, NDK meg 3-4-szeresét..
A SZU erős volt, a magyar meg szvsz lepkefing :) De tényleg, nekünk inkább elavultabb technikáink voltak, mint a többi szoci országnak. NEm volt pl. MIG 29-esünk, meg T-72-esünk se nagyon. Ezek csak a 90-es években jöttek be. Asszem mi költöttük a legkevesebbet a hadseregre.
Én asszem, a második legnagyobb termelő volt. VAgy az első. Nekik érdekük volt a magas olajár, mert akkor a devizatartalékaik igen jelentősen megnőttek. Tényleg jól látható utólag, hogy akkor keménykedtek, amikor magas volt az olajár. A 80-as, 90-es években elég alacsony volt az olajár, össze is omlottak. Az, hogy a kuvaiti válságnál felment egy rövid időre, már nem segített rajtuk. A 70-es években volt a legtöbb akciójuk, nyomultak Afrikában, Ázsiában. A katonai fejlesztések is ekkor voltak, új vadászgépek, repülők, haditengerészet, atomrakéták.. Aztán a 80-as években elkezdtek leereszteni. Aztán összeomlottak. A 98-as összeomlás is az olajár miatt volt.
