Mindenki 5 könyvet jelölhet a listába(a kedvenceidet), lehet közte hazai és külföldi is. Aztán időről időre összesítjük a szavazatokat. Egy könyv egy pont. Kéretik a szerző kereszt és vezetéknevét is feltüntetni, valamint a könyv pontos címét! Mindenki egyszer szavazhat és nem lehet az öt könyv között két vagy több azonos. Kevesebb, mint 5-öt lehet szavazni, de többet nem.
Alapból 20% kedvezvény, alkalmanként nagyobb. Pl a bookline-on október végén volt sf&f hétvége 30% kedvezménnyel, de az alexadran is vannak rendszeresen akciók. 9-10 ezer forint felett postaköltség sincs, amit a mai árak mellett nem nehéz elérni a vásárláskor. Az alexandra másnapra szállít, a bookline pár napra.
OFF nscatto, amiket írsz, nagyon igazak, csak éppen kevered azt, hogy mit "szabad" azzal, hogy mire van lehetőség. ON Nemrégen emlegettem a Randevú a Rámával-t. És tegnapig nem tudtam, hogy a szerző folytatásokat is írt hozzá. Így tehát az is egy négyrészes sorozat első kötete.
Hát, ezek szerint mást tanít nekünk a scifi, meg az élet is. Nekem toleranciát, és kiváncsiságot tanított, Neked meg ezek szerint konzervativizmust, és izolacionizmust. Nem hinném, hogy a társadalmi heterogenitás elfogadása Neked mitől elnyomás. Senki nem mondta, hogy szeretned kell azt, aki nem olyan, mint Te. A jelenlegi Európában tolerálni KÉNE azt, ha valaki nem olyan, mint Te. Nem tudom, miért veszélyesek a bevándorlók. Nem tudom, mi a baj földünkről származó "idegenekkel" - mi lenne akkor az igaziakkal szembeni attitűdöd? Tényleg messzire vezet, talán nem itt kéne erről beszélni, de fura. Érdekes fogalmaid vannak az elnyomásról. Minden általad felsorolt kényelmetlenség ellenére SEM VOLT SOHA SZABADABB a világ. Ha gondolod, egyszer majd kifejtem.
A gazdasági világválság a 20as években volt, a 70es években meg olajválság. A kettő között Amerikában semmi hasonló. Legfeljebb Vietnám. Azt meg, hogy a jelenlegi Európában hol fedezed fel az elnyomást, azt nem igazán értem. Meg azt sem, hogy miből gondolod, hogy az SF most felfutóban van. A fantasy népszerűségét meg én egyértelműen annak tudnám be, hogy a 90es évek kalandjátékosai elkezdtek könyvet olvasni :). Az meg, hogy a filmiparban mi fut be - szerintem mindannyian tudjuk -, hogy a legkevésbbé sem a fogyasztók ízlésén múlik. Sokkal inkább a divaton.
Abban adhatnék igazat Neked, hogy a valóságtól való elvonatkoztatás divatba jött az ún. kortárs szépirodalomban is (lásd. mágikus realizmus), de ez is azért már több évtizedes folyamat (Szorokintól Vojnovicson át Kadaréig, meg Orhan Pamuk, és még sorolhatnám.). De én ennek, és a világtól való elvonatkoztatás igényének növekedésének okát sokkal inkább a VILÁG LÁTSZÓLAGOS SZŰKÜLÉSÉBEN, illetve abban látom, hogy egyre kevesebb dolgo van az életünkben, amin meg tudnánk lepődni. Semmi köze ennek az egésznek a politikához. Legfeljebb csak annyi, hogy egy SF általában szükségszerűen utópia, vagy antiutópia. Már persze a jó sci-fi.
nscatto Érdekes fejtegetés, de gondoltál-e arra h az USAban nem volt komcsi elnyomás, magas és növekvő életszínvonal volt a 40-es, 50-es években és óriási népszerűsége volt a scifinek. Persze lehet úgy is venni hogy a SZu-tól féltek és menekültek, de nem hinném. Akkor Amerikában komoly nemzeti öntudat volt ezzel kapcsolatban és pozitív életszemlélet.
Attól tartok, napjainkban még számosabbak azok, akiknek okuk van a menekülésre a való világtól. Pl. akik műtrágyás zsákok és papundekli-lapok védelmében próbálják túlélni a telet. Csakhogy nekik sci-fi könyvekre sincs pénzük. Esetleg valamennyi alkoholra.
Ha már Gulliver, akkor legyen Kazohinia is! (Szathmáry Sándor) Nem vettem be a szavazataim közé, mert a koncepcióját akkor sem érzem sci-fi/fantasy-nak, ha formailag tartalmazza a kellékeit. De számomra műfajtól függetlenül ez A Nagy Könyv.
Az a gyanúm, hogy mivel nincsenek ,és talán nem is lehetnek pontos definíciók arról hogy mi a mese, mi a fantasy, és hogyan lehet megkülönböztetni őket( :-],egyébként meg minek?),valóban az a lényeg ,hogy mi tetszik ,és mi vált ki bennem jó érzést. Nálam az a mérvadó, hogy ha egy könyv végére érve nem fogalmazódik meg bennem, hogy ezt újra kell olvasni,akkor számomra az a könyv érdektelen. Pl. a Harry Pottert nem tudtam végigolvasni(szégyellem is, dehát már elég öreg vagyok), de tudom ,hogy a fiatalok miért rajonganak érte (leszámítva a majmolókat). A Gyűrűk Ura más történet. Amikor először megjelent nálunk,(ha jól emlékszem a 70-es évek végén v.a 80-as évek elején) azonnal megvettem, és egyfolytában végigolvastam,és befejezve azonnal újra kezdtem, és minden évben legalább kétszer előveszem ,és olvasgatom. Nem sok ilyen könyvvel találkoztam,és érdekes módon soha nem foglalkoztatott, hogy ez most mese, fantasy, vagy mi a csoda, de számomra akkor is, és azóta is a ' csoda' kategóriába tartozik. (Ugyanúgy mint a Háború és béke, a Mester és Margarita, az Egri csillagok, és még jó néhány mű.) Egyszóval nekem ezek a legszebb mesék.
Nem hinném, hogy a műfaji határok megvonásának különösebb értelme lenne, ugyanis ez oly sok szempont egyidejű mérlegelését tenné szükségessé, s mindezt kifejezetten irodalomtudományi szempontok alapján, hogy erre nem látok lehetőséget vállalkozni, annak ellenére sem, hogy bölcésze vagyok. Sokkal inkább helyes (tekintve, hogy itt nem nagydoktori értekezés megírása folyik) véleményem szerint a közízlésből, közmegegyezésből kiindulni. Ugyanis ez a lista bármilyen hosszú is, hihetetlenül csonka, engedtessék meg a következő "sci-fi/fantasy" művekre felhívni a figyelmet:
Biblia Bhagavad-Gíta Kafka: A bogár Homérosz: Ödüsszeia, Íliász Vergilius: Aeneis Morus Szent Tamás: Utópia Swift: Gulliver Defoe: Robinson Jorge Louis Borges szinte valamennyi műve Gabriel Gárcia Márquez legtöbb műve Gulácsy Lajos: Utazás Nakonxipánba Charles Dobzynski versei Tommaso Campanella: Napállam
...szóval, mondja meg nekem valaki konkrétan, hogy azon túl, hogy eddig ezek senkinek nem jutottak eszébe, milyen kritériumok alapján maradtak ki ezek a művek, pedig ezek mindegyikében a sci-fi/fantasy valamennyi, vagy legtöbb szükséges kelléke jelen van.
Az "én" névsorom nem az én névsorom - amit én tettem az csupán annyi volt - de ezt már leírtam -, hogy a topikban közölt hozzászólásokból egyszerűen összeírtam a címeket, neveket, abc-rendbe szedtem, és olykor kijavítottam a hozzászólók hiányos emlékezetét a helyes cím, vagy esetleg a helyesírás szempontjából. Mindezt azért tettem, hogy az ezután hozzászólók számára könnyebb legyen az eligazodás. A saját öt javaslatomon kívül egyetlen egyet sem írtam hozzá, pedig tudnék még mondani fontos és jó könyveket/szerzőket. Persze az is igaz, hogy egyes hozzászólók nem tartották be az eredeti szabályt, én meg kellő nagyvonalúsággal beírtam mindent a névsorba - úgyhogy javasolj, és akkor majd belekerül a következő összegzéskor. Ez a dolog különben is úgy működne igazán jól, hogy volna ez a névsor (akár jóval több, mint 100 névvel/címmel) és majd azután lehetne szavazni, valahogy úgy, ahogy annak idején a Nagy Könyv esetében történt. Ezen a módon eddig csak az történik, hogy egyfajta referencia-lista állítódik össze azok segítségével, akik idetalálnak és hozzászólnak.
Néhány gondolat a minősítésről és a kategorizálásról:
Ne keverjük össze a népszerűséget a minőséggel, illetve értékkel. Csak egy példa, amely nem idevágó, de érzékletes: győzikesó.
A művek műfajba sorolása olykor kimondottan nehéz. Mert pl. a Piroska és a farkas nyilvánvalóan mese. Arra is lehet érveket találni, hogy A gyűrűk ura mese. De hogy egy kategória lenne a kettő?
A "100 legjobb"-féle rangsorba állítás összehasonlíthatóságot feltételez. Milyen szempontok alapján lehet összehasonlítani mondjuk a Távoli tűz (Zsoldos Péter), és a Randevú a Rámával (Arthur C Clarke) műveket? Mindkettő remek, csak éppen igen kevés a közös vonásuk. És bármilyen számot állítanánk a 100 helyébe, mindig dilemmát okozhatna, hogy egyik alkotás miért fér bele, a másik miért nem.
vagy ki sem adnak többet jó könyveket. azt hiszem, nem ritka, hogy egy-egy sf vagy fantasy sorozatnak elfogynak a darabjai. Most egy ilyen jut eszembe példának, és ez pont fantasy, vagy valami olyasmi. Orson Scott Card Teremtő Alvin sorozata. Vagy (mégis van más) a korábban már itt is emlegetett Dan Simmons féle Hyperium ciklus. És persze még lehetne sorolni.
ebben lehet valami, de elég sok határeset van azért :).minden esetre egy-egy érzékenyebb (dinkább) szülő szerintem simán a HPra is kitétethetné a 16os karikát, mert van benne vér. Meg thriller-szerű izgalom. Csak azért nem 18as járna, mert az csak a szexnek van nálunk fenntartva kb :). Szóval még nem vagyok meggyőzve, hogy a HP mese ( a Te értelmezésedben GYERMEKmese) volna. Minimum határeset.
Egyébként meg ha pl. Lázár Ervin írásai mesék, akkor elég nehéz lenne akkár a HP-t, akár mondjuk a valóban borzadályos C.S. Lewis remekműveket :) egy kategóriába sorolni vele. Vagy akár a Babót Tolkientől. Szerintem a fantasy a mese egyik műfaja inkább.
Sztem a mese gyerekeknek szól(persze ettol még olvassák felnőttek is). A fantasyban viszont lehetnek olyan temak, jelenetek amik inkabb csak felnőtteknek valók.
ez sajna igaz, de az is hozzá tartozik a képlethez, hogy még ma is lehet találkozni könyvesboltokban a 6-8 éve kiadott - egyébként gyakran értékes - kiadványokkal. A népek ugyanis nem olvasnak. Egy főiskolás ismerősöm pl csak otthon mer olvasni, mert a kollégiumban ciki... Ilyen közegben hiába veszel 25 könyvet évente, meg hiába veszek én is (kicsit Nálad is többet :) ).
Nos, szerintem ha pl. az Éjszakai őrség fantasy, akkor simán belefér a kategóriába a HP is. (Jójó, persze, hogy a Night watch minőség, a HP-n meg lehetne vitatkozni). Abban sem vagyok biztos, hogy a mese és a fantasy műfaja szétválasztható-e. Ha valaki tudja a megoldást, hogy mitől mese a mese, és mitől fantasy a fantasy, az igazán elárulhatná :) . Egyébként - visszatérve a HP kérdéshez - szerintem, ha nem nagy minőség, de az 5. és a 6. opus már szinte olvasható. De nem igazán tenném be azért a 100as listába :).
