Mindenki 5 könyvet jelölhet a listába(a kedvenceidet), lehet közte hazai és külföldi is. Aztán időről időre összesítjük a szavazatokat. Egy könyv egy pont. Kéretik a szerző kereszt és vezetéknevét is feltüntetni, valamint a könyv pontos címét! Mindenki egyszer szavazhat és nem lehet az öt könyv között két vagy több azonos. Kevesebb, mint 5-öt lehet szavazni, de többet nem.
Néhány gondolat a minősítésről és a kategorizálásról:
Ne keverjük össze a népszerűséget a minőséggel, illetve értékkel. Csak egy példa, amely nem idevágó, de érzékletes: győzikesó.
A művek műfajba sorolása olykor kimondottan nehéz. Mert pl. a Piroska és a farkas nyilvánvalóan mese. Arra is lehet érveket találni, hogy A gyűrűk ura mese. De hogy egy kategória lenne a kettő?
A "100 legjobb"-féle rangsorba állítás összehasonlíthatóságot feltételez. Milyen szempontok alapján lehet összehasonlítani mondjuk a Távoli tűz (Zsoldos Péter), és a Randevú a Rámával (Arthur C Clarke) műveket? Mindkettő remek, csak éppen igen kevés a közös vonásuk. És bármilyen számot állítanánk a 100 helyébe, mindig dilemmát okozhatna, hogy egyik alkotás miért fér bele, a másik miért nem.
vagy ki sem adnak többet jó könyveket. azt hiszem, nem ritka, hogy egy-egy sf vagy fantasy sorozatnak elfogynak a darabjai. Most egy ilyen jut eszembe példának, és ez pont fantasy, vagy valami olyasmi. Orson Scott Card Teremtő Alvin sorozata. Vagy (mégis van más) a korábban már itt is emlegetett Dan Simmons féle Hyperium ciklus. És persze még lehetne sorolni.
ebben lehet valami, de elég sok határeset van azért :).minden esetre egy-egy érzékenyebb (dinkább) szülő szerintem simán a HPra is kitétethetné a 16os karikát, mert van benne vér. Meg thriller-szerű izgalom. Csak azért nem 18as járna, mert az csak a szexnek van nálunk fenntartva kb :). Szóval még nem vagyok meggyőzve, hogy a HP mese ( a Te értelmezésedben GYERMEKmese) volna. Minimum határeset.
Egyébként meg ha pl. Lázár Ervin írásai mesék, akkor elég nehéz lenne akkár a HP-t, akár mondjuk a valóban borzadályos C.S. Lewis remekműveket :) egy kategóriába sorolni vele. Vagy akár a Babót Tolkientől. Szerintem a fantasy a mese egyik műfaja inkább.
Sztem a mese gyerekeknek szól(persze ettol még olvassák felnőttek is). A fantasyban viszont lehetnek olyan temak, jelenetek amik inkabb csak felnőtteknek valók.
ez sajna igaz, de az is hozzá tartozik a képlethez, hogy még ma is lehet találkozni könyvesboltokban a 6-8 éve kiadott - egyébként gyakran értékes - kiadványokkal. A népek ugyanis nem olvasnak. Egy főiskolás ismerősöm pl csak otthon mer olvasni, mert a kollégiumban ciki... Ilyen közegben hiába veszel 25 könyvet évente, meg hiába veszek én is (kicsit Nálad is többet :) ).
Nos, szerintem ha pl. az Éjszakai őrség fantasy, akkor simán belefér a kategóriába a HP is. (Jójó, persze, hogy a Night watch minőség, a HP-n meg lehetne vitatkozni). Abban sem vagyok biztos, hogy a mese és a fantasy műfaja szétválasztható-e. Ha valaki tudja a megoldást, hogy mitől mese a mese, és mitől fantasy a fantasy, az igazán elárulhatná :) . Egyébként - visszatérve a HP kérdéshez - szerintem, ha nem nagy minőség, de az 5. és a 6. opus már szinte olvasható. De nem igazán tenném be azért a 100as listába :).
De hogy eleget tegyünk a topik eredeti funkciójának is, újból közreadom a javasolt listát, kiegészítve az utolsó közlés óta felmerült javaslatokkal:
Abbott, Edwin: Síkföld Adams, Douglas: Galaxis útikalauz stopposoknak Aldiss, Brian W.: Amíg világ a világ Anderson, Poul: Majd ha az Orion fölszáll Asimov, Isaac: A halhatatlanság halála Asimov, Isaac: Alapítvány trilógia Banks, Iain M.: A játékmester Barbet, Pierre: A psziborgok álmai Barker, Clive: Korbács Beregi Tamás (Glendown, William): A Lendhorni küldetés Beregi Tamás (Glendown, William): Boszorkányszombat Bester, Alfred: Tigris! Tigris! Blech, Robert: A pokolba tartó vonat Bradbury, Ray: Fahrenheit 451 Bradbury, Ray: Marsbéli krónikák Bradbury, Ray: A szél írása Bulgakov: A Mester és Margarita Card, Orson Scott: Végjáték Chalker, Jack: Midnight at the well of souls Clarke, Arthur C.: Űrodüsszeia Clarke, Arthur C.: A város és a csillagok Clarke, Arthur C.: Mysterious Universe Clarke, Arthur C.: Isten kilencmilliárd neve Cook, Glenn: Fekete Sereg krónikák Crichton, Michael: Kongó Crichton, Michael: Őslénypark Csernai Zoltán: Titok a világ tetején Csernai Zoltán: Az özönvíz balladája Csernai Zoltán: Atleóntisz Dick, Philip K.: Palmer Eldritch három stigmája Dick, Philip K.: Ember a fellegvárban Dick, Philip K.: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Dick, Philip K.: Különvélemény Dick, Philip K.: Imposztor Dick, Philip K.: Harcjáték Dick, Philip K.: Emlékmás Dick, Philip K.: Csordulj könnyem, mondta a rendőr Donaldson, Stephen: Thomas Covenant krónikái Douglas, Garry: Hegylakó Ende, Michael: Végtelen történet Feist, Raymond E.: A Résháború kb. 30 része Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett): Katedrális sorozat Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett): Brett Shaw könyvek Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett): Űrmagyarok operettjei (A Korona Hatalma, Az Isten Kardja) Fortschen, William R.: Aréna Foster, Alan Dean: Alien Franke, Herbert W.: Az orchideák bolygója Gemmell, David: Legenda - és folytatásai Glut, Donald F.: A Birodalom visszavág Görgey Etelka (Raana Raas): Csodaidők Hamilton, Peter F.: Commonwealth Saga Heinlein, Robert A.: (könyvcím említése nélkül) Herbert, Frank: A Dűne I-II Hobb, Robin: Orgyilkos sorozat Hobb, Robin: Élőhajók ciklus Hoyle, Fred: A fekete felhő Hoyle, Fred: Osszián küldetése Huxley, Aldous: Szép új világ Jefremov, Ivan: Az Androméda-köd Kahn, James :A Jedi visszatér Krupkat, Günther: Amikor meghaltak az istenek Kulin György – Fábián Zoltán: Üzen a nyolcadik bolygó Le Guin, Ursula K.: Trilógia Le Guin, Ursula K.: A sötétség balkeze Lem, Stanislaw: A legyőzhetetlen Lem, Stanislaw: Éden Lem, Stanislaw: Kiberiáda Lem, Stanislaw: Solaris Lem, Stanislaw: Stalker Lengyel Péter: Ogg második bolygója Lőrincz L. László: Föld alatti piramis Lőrincz L. László: A nagy kupola szégyene Lucas, George - Foster, Alan Dean: Star Wars - Csillagok háborúja Martin, G. R. R.: Tűz és jég dala ciklus Merle, Robert: Malevil Merle, Robert: Madrapur Miéville, China: Perdido pályaudvar, végállomás Nemes István: Éj és Hajnal trilógiája Nemes István: Skandar Graun könyvek Orwell, George: 1984 Pohl, Frederik: Az átjáró Pratchett: Night Watch Pullman, Philip: His Dark Materials Rowling, JK.: Harry Potter sorozat Salvatore, R. A.: Sötét Elf sorozat Schatzing, Frank: Raj Silverberg, Robert: Lord Valentine kastélya Simak, Clifford: A város Simmons, Dan: Hyperion Simmons, Dan: Endymion Simmons, Dan: Ilium Simmons, Dan: Olympos Szélesi Sándor (Anthony Sheenard):Városalapítók Szélesi Sándor (Anthony Sheenard): Ármány éneke Sztrugackij, Arkagyij és Borisz: Nehéz istennek lenni Tolkien, JRR: A Gyűrűk Ura Tolkien, JRR: Silmarillion Twelve, Kevin H.:Az Evolvens Kalózai Vance, Jack: Lyonesse trilógia Verne, Jules (Verne Gyula): (könyvcím említése nélkül) Vonnegut, Kurt: Macskabölcső Vonnegut, Kurt: A Titán szirénjei Vonnegut, Kurt: Utópia 14 (=Gépzongora) Watts, Peter: Blindsight Weis, Margaret - Hickman, Tracy: Sárkánydárda krónikák Wells, H. G.: (könyvcím említése nélkül) Wolfe, Gene: Új Nap Könyvei ciklus Wyndham, John: Újjászületés Wyndham, John: A triffidek napja Zsoldos Péter: Távoli tűz
Írtatok több novelláskötet-címet is, ezek sztem is nagyon jók voltak, legfőképp a Gyilkos idő tetszett nekem, de ezeket nem vettem be, tekintve, hogy írókról és műveikről gyűjtjük az adatokat.
No kedves Topiklakók, azt javaslom, senkinek se legyen "bűntudata" azért, hogy nem a topik szűken vett meghatározása szerint szól hozzá. Megítélésem szerint ha kellően tágan értelmezzük a témát, akkor mindez belefér. Senki nem tiltakozott (mért is tette volna), a beszélgetés, amennyire én meg tudom ítélni szakszerű és tárgyilagos, semmi sértő el nem hangzott (hál'Istennek) - topikunk egyike lett az egy témáról valamelyest elmélyültebben és szakszerűbben diskurzust folytató topikoknak, ami manapság az indexen egyre ritkább - sajna. Amellett a topik alapítója az alapítás óta sajna nem szól hozzá, bár nyilván lehetne, volna mondanivalója. Így aztán semmi okot nem látok arra, hogy ne lehetne beszélgetni tovább erről a témáról. Nagyon érdekesnek és izgalmasnak találom, hogy 10-20 év távlatából nézünk rá a könyvkiadásra általában és ezen belül a sci-fi/fantasy helyzetére és mindezekkel párhuzamosan a fordítások színvonalára. A korábbi hozzászólások jó része kitért, nagyon helyesen a financiális oldalra is, amit igazán csak beavatottak tudnak hitelesen elmesélni, s szerencsénk volt ezt olvasni itt.
Szeretném egy, az olvasók, azaz a befogadók oldaláról létező nézőpontra is felhívni a figyelmeteket. A múlt rendszer utolsó évtizedeiben oly népszerű sci-fi (később a fantasy is) szinte az egyetlen létező irodalmi/művészeti műfaj volt, amivel ki lehetett "vonulni" a világból, a mindennapokból, ami menedéket nyújtott a képzeletbe való "távozással, meneküléssel". Bizonyára ezért volt oly népszerű azokban az évtizedekben ez a műfaj. A rendszerváltás után még megvolt ennek a lendülete, bár addigra a műfaj javát kiadták, a kilencvenes évekre jószerével csak a másod- és harmadrendűek maradtak (nyilván ez általánosítás, természetesen vannak kivételek - és persze az azóta íródott remekművekre ez értelemszerűen nem alkalmazható).
Azt szeretném tehát megközelíteni, hogy a képzeletvilágba való menekülés, mint a sci-fi/fantasy által kényszerűen hordozott "terápiás alkalmazás" és annak utórezgései megszűntek a kilencvenes évek második felére, és talán az utóbbi évekre került abba a pozícióba ez a műfaj, amely őt nagyjából megilleti az irodalmon/művészeten belül. Mindez nagyjából párhuzamosan hozta magával azt a fajta "megnyugvást", amit mindez a könyvkiadói munka javulásával is együtt járt és mára ott tartunk, hogy sokkal több a jó színvonalú mű és könyv, lassan kiszűrődik a szemét.
Mindehhez járul az is, hogy egyre nehezebb igazán eredetit írni, sok könyv korábbi nagyok utánérzései (véleményem szerint pl. a Narnia A Gyűrűk Uráé - de nyilván tud mindenki hozni ilyen példákat).
Tényleg borzasztó nehéz a 90es évek szemete (bár szerintem sok kiadónál ezek gyártása még nem fejeződött be, csak már néha egy-egy jóval is hígítják) között megtalálni az értékes írásokat. Na meg a jó fordításokat. Viszont szerencsére mára kezdünk eljutni odáig, hogy legalább nem minden borító annyira gusztustalan...
Próbálok olyan könyveket a listához adni - már ha az eredeti témával akarunk még foglalkozni -, amiket ti még nem vetettetek fel. De persze van jópár a korábbiakban említettek közül, amik a kedvenceim között vannak.
Gene Wolfe: Új Nap Könyvei ciklus G.R.R. Martin: Tűz és jég dala ciklus Ursula K. LeGuin: A sötétség balkeze Ph. K. Dick: Csordulj könnyem, mondta a rendőr Kurt Vonnegut: Utópia 14 (azt hiszem, mostanában Gépzongora címmel jelent meg, és mint nagy Vonnegut-rajongó ráugrottam, h új könyve jelent meg, megvettem, aztán otthon rájöttem h mekkora átverés, hiszen ezt már olvastam :) )
A gyilkos időt olvastam, és nem bírtam letenni, mert annyira jó volt. A nejem kitépte a kezemből és széttépte, de azóta is megvan. Nem sokkal később elváltunk, bár nem ezért. Ez azonban már annyira OFF-topik, hogy bocsánatot kell kérjek.
Kedves nscatto! Köszönöm a kimerítő választ, hiszen én kértelek rá, hogy írj erről. Mit mondjak, egy-két mondatodtól leesett az állam, másokról meg eddig is sejtettem, hogy valahogy így van. Most mennem kell, de estefelé hosszabban reagálok erre, amit írtál, de addig is: nem az a legszomorúbb, hogy abszolút outsiderek kezében van részben egy csomó kiadó, hanem az, hogy nem tartanak és nem fizetnek meg néhány olyan embert, aki garancia volna a minőségre, és megakadályozná, hogy az emberek sz*rt olvassanak, vagy jót, de sz*r fordításban. Egyszóval a minőség hiányzik, még akkor is, ha ebben azért némi fejlődés van. Folyt köv, és üdv addig is.
A sor végén az árak forintban... :)))) hihetetlen...
A háromnyakú palack titka - Dacia könyvkiadó Kolozsvár!!! 1972 35ft. A pokolba tartó vonat - Gondolat, 1970 23ft. Riadó a naprendszerben - Európa, 1965 26,50ft. Szívélyes Fahrenheit - Maecenas, 1990 120ft. Gyilkos idő - Maecenas, 1988, 88ft. A Nyikorgó Idegen - Móra (Delfin könyvek - milyen jó kis sorozat volt ez!) 1971, 11,50ft.
Azért ezekhez az árakhoz érdemes mellétenni az akkori 3-4 ezer forintos havi átlagfizetést is, nem a maihoz viszonyítani ezeket az összegeket. És ez az átlagfizetés volt, és ugyanúgy, mint most is, akkor is voltak jócskán, akik bizony jóval az átlag alatt kerestek.
Plusz a Szívélyes Fahrenheit nem annyira ritkaság, mert volt még egy második kiadása is, amit a Magyar Könyvklub követett el.
Ebben a topikban olykor rémséges dolgokat lehet olvasni a fordításokról, bár elsősorban filmszövegekről folyik a diskurzus. Régóta olvasom őket, a legtöbb topiklakó nagyon érti a dolgát.
Többször elhatároztam,hogy összegyüjtök,és közzéteszek 'színvonalas' fordítási rémségeket. Eddig mindíg győzött a lustaság... Nem tudom hol, de azt hallottam,hogy valakik foglalkoznak ezzel, de eddig nem akadtam a nyomára. Nem tudna vki segíteni?
