Mindenki 5 könyvet jelölhet a listába(a kedvenceidet), lehet közte hazai és külföldi is. Aztán időről időre összesítjük a szavazatokat. Egy könyv egy pont. Kéretik a szerző kereszt és vezetéknevét is feltüntetni, valamint a könyv pontos címét! Mindenki egyszer szavazhat és nem lehet az öt könyv között két vagy több azonos. Kevesebb, mint 5-öt lehet szavazni, de többet nem.
Ebben a topikban olykor rémséges dolgokat lehet olvasni a fordításokról, bár elsősorban filmszövegekről folyik a diskurzus. Régóta olvasom őket, a legtöbb topiklakó nagyon érti a dolgát.
Többször elhatároztam,hogy összegyüjtök,és közzéteszek 'színvonalas' fordítási rémségeket. Eddig mindíg győzött a lustaság... Nem tudom hol, de azt hallottam,hogy valakik foglalkoznak ezzel, de eddig nem akadtam a nyomára. Nem tudna vki segíteni?
Sajnos igaz, hogy egyre kevesebb az igényes,színvonalas műfordítás.A kiadóknak nincs idejük ilyen időigényes, drága marhaságokra.
Már említettem, de újra megjegyzem, hogy az utóbbi években bizony egyre inkább az igényes kiadványok iránti igényt tapasztalom. És a kiadók ugyancsak egyre inkább igyekeznek megfelelni ennek a vásárlói igénynek.
Sztem nem politika,de pl a Gyűrűk Ura könyvsikerében jelentős szerepe volt, hogy jó részét Göncz Árpád fordította.
A Gyűrűk ura széleskörű sikerében nálunk leginkább a filmváltozat megjelenésének volt a legnagyobb szerepe. Addig, bármennyire is jól sikerült a fordítás, inkább csak egy szűkebb réteg olvasta, aki vagy a fantasy, vagy az általános világirodalmi "műveltsége" okán figyelt fel a könyvre.
Sajnos nem emlékszem, vagy tíz éve egyszer vettem egy sci-finek látszó tárgyat és kb. a 30. oldalon abbahagytam, mert teljességgel olvashatatlan volt, mintha nem is magyarul tudó fordította volna, aztán persze rájöttem, hogy nyilván a korai fordítóprogramok áldozata voltam... na de hogy jelenhetett meg egy ilyen könyv? Sajna nem emlékszem a címre, szerzőre.
Kedves Butas, szerintem sem politika, mert amikor fordította, akkor még az Isten se mondta volna meg róla, hogy egyszer államfő lesz. Amúgy az a fordítás a műfordítás magasiskolája, rendkívüli bravúr, a legnagyobbakhoz: Arany, Kosztolányi, Radnóti, Szabó Lőrinc stb. lehet hasonlítani. És igen: ahogy mondod, a mostani fordítások színvonala igen hullámzó, olykor csapnivaló - és ez legalább annyira a kiadók bűne, mint a fordítóké. A múltkorjában szerkesztettem egy angol történelmi regényt, amelyben számtalan 200 év előtti fogalom, kifejezés, szójáték, egyházi és szleng szöveg szerepelt a legkülönbözőbb társadalmi osztályok tagjainak szájából, azaz annyiféle nyelvi kódból..., a fordítás ugyan nem volt rossz, egy ismert írótól volt való, ellenben a fordítót néhány súlyos félreértés tisztázásától mereven elhatárolódott. Most várom, a kiadó elfogadta-e a javításaimat...
Sztem nem politika,de pl a Gyűrűk Ura könyvsikerében jelentős szerepe volt, hogy jó részét Göncz Árpád fordította. Sajnos igaz, hogy egyre kevesebb az igényes,színvonalas műfordítás.A kiadóknak nincs idejük ilyen időigényes, drága marhaságokra. Jelszó; minnél több pénz,de lehetőleg gyorsan. Nem érdekli őket hogy ez milyen bűn a gyerekekkel,fiatalokkal szemben. Kár...
Ezen a "felhíguláson" már én is filozofáltam. Mármint hogy tényleg úgy van, vagy csak az újabb irányvonalak nem annyira felelnek meg az ízlésemnek. Ha belegondolok, Marton Béla könyvei sem voltak annyira mélyenszántóak, bár tízéves korom táján élvezettel olvastam őket. Amiben biztosabb vagyok: a fantasy utánzengések (elfek - törpök - félszerzetek) között sok olyan van, aminek a "mondanivalója" a véres csatajelenetekben ki is merül. És a fordítás minősége sokszor csapnivaló - ez nem kizárólag a sci-fi művekre érvényes. Az a benyomásom, hogy átengedik őket valami fordítóprogramon, és irodalmi vénájú műfordító nem is látja őket lektorálásra.
Szerintem nem off, annál is inkább, mert alig ír ide valaki, amellett közvetve ez a diskurzus éppen arról szól, amit a topikindító involvál - bár ha jól tévedek, azóta se szólt hozzá.
Igen, amit a példányszámról mondasz, és ezzel összefüggésben arról, hogy sok abból a korból való könyv van az antikváriumokban és ennél fogva olcsóbban elérhetőek, teljesen igaz. És abban is igazat kell adjak, amit utána írsz. Szinte természetesnek tűnik mából visszatekintve, hogy felhígult a piac, ami valóban letisztult az utóbbi évekre - úgyhogy a "minden sz*rt" kiadnak kitételt vedd szónoki túlzásnak, nyilván nem akartam minősíteni. Abban a helyzetben vagyok, hogy könyvtáram nincs velem, mert lakásomtól távol dolgozom, és ezért most nem tudok példákat hozni, amit kérsz, amellett egyszer besokalltam, hogy egy csomó huszadrangú sci-fi van a polcomon és elvittem őket az antikváriumba, így aztán nehéz lenne rekonstruálni, mikre is utaltam. Mára c sak azokat tartottam meg, amiket igazán szereteke és véleményem szerint a klasszikusok közt van a helyük - ezt a lenti névsor elég jól tükrözi is, azzal együtt, hogy nem mindent olvastam abból, de majd épp ennek hatására elkezdem pótolni a hiányaimat.
A Csillagok háborúja könyvet Alan Dean Foster írta Lucas forgatókönyve alapján.
Persze mivel Lucas neve alatt jelent meg, emiatt Lucas nevét illő szerepeltetni a listában, hamár Lucas és ADF úgy egyeztek meg, hogy Lucas nevén fusson a könyv is.
Ezt szerintem nyugodtan lehet "Katedrális" néven felvenni a listára, egyrészt azért, mert ez tényleg egy könyv, ami kettévágva jelent meg, másrészt pedig azért, mert már a nyomdában van az újrakiadás, ahol egy kötetben jelenik meg a harcos és a legenda, a könyv címe pedig: Katedrális
Ha már sf&f top100, akkor felhívnám a figyelmet erre az oldalra: ellenpont.fw.hu
Bár ez a kezdeményezés sajnos elhalt, a készítője eltünt a netről, de az itt megfogalmazott gondolatok szerintem igencsak megfontolandóak, akár a pontozással, akár a könyvek besorolásával kapcsolatban.
Ez egy kicsit off lesz itt azt hiszem, vigyük át esetleg máshova?
A hetvenes évektől kezdve jelent meg Magyarországon rengeteg sci-fi, s bizony sokakat tett olvasóvá. .............. Nagyon sok remekmű jelent meg. Később, a nyolcvanas évek végétől, de különösen az utóbbi 10 évben már minden sz*rt kiadnak, nem lehet győzni a megjelenés áttekintését, de gyanítom nincs is rá szükség. Az azért érdekes, hogy az itteni hozzászólásokból az derül ki, hogy a biztos nyerésre álló művek, azaz amelyek a legtöbb "szavazatot" kapják, azok nagyobb részt a sci-fi megjelenés "hőskorából" ismertek a magyar olvasóközönség előtt.
Ennek oka az is lehet, hogy annak idején egy könyv példányszáma alapból több mint tízszerese volt egy mai könyv példányszámának, és bizony voltak jócskán 20 vagy akár harmincszoros példányszámok is. Emiatt ezekből a 'régi' könyvekből a családi könyvespolcokon és az antikváriumokban (relatíve olcsón) jócskán akad. Így a mostani fiatalok is valószínűleg szép számmal olvassák ezeket.
A kilencvenes években, főleg az első felében, a könyvkiadási dömpingben valóban eléggé össze-vissza válogattak a könyvkiadók, de ez az évtized végére kezdett letisztulni, és pont az utóbbi mondhatni tíz év az, amikorra már biztosabb kézzel válogatnak a kiadók. Ezért meglepett, hogy ezt az időszakot szólod le legjobban.
Példának tudnál mondani pár címet az utóbbi évekből, aminek a megjelenését fölöslegesnek tartod?
Kedves nscatto, én meg 52. Én nem hinném, hogy "méltóságon aluli" ilyen topikba írni, inkább arról lehet szó, hogy nem érdekli, vagy amit Te is írsz, nem talál ide, nem tud róla az sem, aki pedig akár írhatna is valamit. A hetvenes évektől kezdve jelent meg Magyarországon rengeteg sci-fi, s bizony sokakat tett olvasóvá. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy számos olyan ember menekült ezek olvasásába, aki az egésztől valami mást kapott, mint a fennálló paradigma, s ez a műfaj alkalmas volt elfelejtetni a szűk horizont szürkeségét és kirándulni belőle. Nagyon sok remekmű jelent meg. Később, a nyolcvanas évek végétől, de különösen az utóbbi 10 évben már minden sz*rt kiadnak, nem lehet győzni a megjelenés áttekintését, de gyanítom nincs is rá szükség. Az azért érdekes, hogy az itteni hozzászólásokból az derül ki, hogy a biztos nyerésre álló művek, azaz amelyek a legtöbb "szavazatot" kapják, azok nagyobb részt a sci-fi megjelenés "hőskorából" ismertek a magyar olvasóközönség előtt.
Kedves Parmenion, megtiszteltél a sorozatoddal :), különösen, hogy elolvastam máshová írt hozzászólásaid, és ezek tájékozottságról és jó ízlésről tanúskodnak. Úgyhogy épp ezért el is fogom olvasni a Játékmestert - mert ez eddig elmaradt, sajna.
1. Robin Hobb: Élőhajók ciklus (talán a magyarul megjelent első fél kötet kivételével)
2. Robin Hobb: Orgyilkos sorozat
3. Dan Simmons: Ilium, Olympos
4. Nemes István: Skandar Graun könyvek
5. Fonyódi Tibor: Katedrális ...
6. Fonyódi Tibor: Brett Shaw könyvek
7. Clarke: A város és a csillagok (legalábbis 10-15 éve még nagyon tetszett)
És folytathatnám az eddig összegyűlt lista jó részével.
A számok ugyan nem azt jelentik, melyik könyv jobb, de nálam Hobb van az első helyen.
Szerintem ebben a műfajban nagyon nehéz sorozatok helyett egyedi könyvekről beszélni, mert sok esetben az egyes könyvek közötti összefüggések sokat adnak az olvasmányélményhez. Ráadásul (szerencsére) nagyon állandó tud lenni a színvonal.
Bocsesz, felületesen olvastam és fogalmaztam: természetesen nem Neked szólt, hanem a listának és a listaíróknak, mert így elég kaotikus lesz összegezni a dolgokat.
Kedves burzmali és Steve the Great! Teljesen egyet értek veletek, csak éppen én annyit csináltam, hogy összegeztem az előttem javasolt könyveket. Csak annyit tettem hozzá, hogy kiegészítettem a szerzők neveit (nem is mindenkiért), és a címeket helyesbítettem. Ahol ez elmaradt, ott vszleg nem tudtam, hogy van magyar megfelelő. Azaz: ha valaki egy sorozatot nevezett meg, nem éreztem magam felhatalmazva, hogy kiválasszak belőle egyet... ez a helyzet. Legyünk nagyvonalúak. És ne döntsünk más helyett. Heinlein esetében pl. a hozzászóló nem is írt könyvcímet, ennek ellenére bevettem a sorba, mert sztem is ide való. Gondolom egy idő után kikerekedik a dolog. A névsor összeállításával csak az volt a célom, hogy az eztán hozzászólók jobban át tudják tekinteni az eddig javasoltakat.
