Ezt a topikot olyan honlapok gyűjteményének szánom, amely növényekkel, állatokkal, gombákkal (egysejtűekkel, korán kelt emberekkel stb.) foglalkozik. Ha linket tesztek be, írjatok mellé egy rövid leírást is, hogy mit fogunk látni.
Egy oldal a pókokkal kapcsolatos hiedelmeknek (többek között). Angol, s Amerikára koncentrál (lévén amerikai lap). Aki nem tud angolul, annak a képek miatt sem ajánlott, mivel nemigen vannak, legfeljebb térképek. Itt főleg a szöveg az izgalmas.
A Főemlősök (Primates) rendjének taxonómiája, minden kellékkel: a félmajmok (Prosimii) és igazi majmok (Antropoidea) alrendjével. Rendszertani beosztás, latin név, angol név, időnként kép. Szerintem az egyik leghasznosabb majomrendszertani oldal, nekem megváltás volt vizsga előtt, mivel a majomcuccok nem túl hangsúlyosak a tankönyvekben, másfelől az ajánlott, vezető :) humánbiológiai könyvek nagy része annyira magyartalan és szörnyen szerkesztett, hogy anno jobbnak tűnt valamit keresni a neten.
Angol nyelvű oldal, a Smithsonian National Zoo (Washington) tartja fenn. Szerintem példaértékű a lapjuk, kis érdekes kérdések (ld. fenn), rövid, szakmailag és közérthetőleg is korrekt kifejtés, jó ez így.
"A Csontháború egy hírhedt időszak az őslénykutatás történetében, mely során a kor két kiemelkedő őslénykutatója, Edward Drinker Cope és Othniel Charles Marsh azon versengett, hogy melyikük találja meg a legtöbb és legszenzációsabb új dinoszaurusz (illetve ősállat) leletet. (...)
Mikor Cope véletlenül egy Elasmosaurus csontváz farka végére illesztette az állat fejét, igyekezett mindent megtenni, hogy hibáját eltitkolja. Felvásárolta a publikálásra szánt folyóirat valamennyi számát; Marsh viszont tudomást szerzett a dologról és híresztelni kezdte. Marsh sem volt tévedhetetlen. Az (ekkoriban még Brontosaurusnak nevezett) Apatosaurus csontvázára egy Camarasaurus fejet illesztett, a tévedést azonban csak több, mint száz évvel később fedezték fel. 1981-ben a Peabody Museum végül elismerte és kijavította a hibát." stb.
"A vidra ismert és leggyakrabban hallható hangjai a következők (Gera: Szabadnak szülessenek..., 1998):
Vidrafütty: ez a legjellemzőbb és legismertebb. A párok egymás keresésekor, de veszély esetén is fütyülnek. Ez utóbbi fütty egészen rövid és gyors, míg az előző lassabb és többször, hosszan ismétlődő hangjelzés. A kölykök is fütyülnek, de az első napokban nagyon röviden, szinte sipításszerűen, majd vékonyka, röviden ismétlődő sorozatokból álló füttyé alakul sipításuk.
Burrogás: a vidrák egymás között, bundatisztításkor burrognak leggyakrabban.
Kaffogás: játékra való felszólításkor hallható, de párzáskor is, a hímek rendszeresen kaffognak.
Vinnyogás: ez egy magas, acsarkodó nyávogáshoz hasonlatos hang. Főként akkor vinnyog a vidra, amikor zavarban van valami új vagy szokatlan dolog miatt.
Rikácsolás: ezt verekedéskor lehet hallani, vagy amikor megijednek valamitől.
Prüszkölés: a vízből való kiszálláskor prüszköl a vidra, amikor szárazra kerülve fúj egy nagyot."
A Szársomlyó az egyetlen erős populáció. Dunaújvárosban egy kevéssé felmért, de valószínűleg nem túl combos populáció van, a paksi talán még ennél is gyengébb, a Budai-hg meg... :(( A Sas-hegyen kb. 3 éve látták az utolsót, ráadásul az ottani kelgyók akár betelepítettek is lehetnek.
Jelentkezni nem ér! Angol nyelvű lap képekkel, az oldal lényege: kis leírások az adott nap állatáról (pl. szervál, leopárdfóka, szkunk stb.). Időnként kap egy lökést kutyus-cicus frontról, de egyébként egész korrekt. Pozitívum: szinte mindig van egy "érdekes tények" bekezdés.
Szerintem nagyon érdekes, azért is, mert többnyire az angol nyelvű albinizmus-leírásra bukkannak rá először az emberek (http://en.wikipedia.org/wiki/Albinism), ez viszont az emberekre összpontosít. A németben rengeteg az állatos példa és viszonylag sok az állatos fotó is. Genetika meg minden fittyfiritty is van hozzá.
Röviden: az oldal odúkról és odúlakú állatokról szól, programokkal, fajismertetőkkel. Sajna az ízeltlábús és emlősös részt még nem töltötték fel, s ahogy elnézem, nem is haladnak vele túl gyorsan. Viszont a többi jó!
"Az evolúciós fejlődés során a harkályféléknél alakult ki az a furcsa fészeképítési szokás, hogy erős, hegyes csőrük segítségével odúkat vájnak a fa belsejébe. A harkályok által készített és elhagyott odúk, azonban alkalmasak több madárfaj fészkelésére is (nem beszélve a rovarokról és az odúlakó emlősökről). A fa belsejében költeni biztonságos, mivel az időjárás viszontagságai ellen (eső, szél, hideg, meleg stb.) éppen úgy védelmet nyújt, mint a ragadozók ellen. Hazánkban mintegy harminc odúlakó madárfaj fészkel.
A hazánkban előforduló 9 harkályfajból 4 (közép- nagy-, balkáni-, fehérhátú fakopáncs) az úgynevezett „B" típusú mesterséges odú mintáját is adó odút készít (bejárati nyílása 32-35 mm), így hát az odút nem készítő, de odúban fészkelő madárfajok közül ezt a típust használják a legtöbben (cinegék, légykapók, verebek, kerti rozsdafarkú, csuszka, nyaktekercs stb.)
Hazánk területének mintegy 20%-át borítják erdők, de ennek jelentős részére nem mondható el, hogy természetszerű erdők lennének. Az ültetvényszerű és tájidegen fafajokkal telepített „erdők" jellemzően intenzív erdőgazdálkodási területek, nem ritkán monokultúrák, 2-3 fafajjal. Egy-egy fakitermelés során hirtelen szűnik meg sok állat élőhelye, fészkelőhelye.
Mivel a „B" típusnak megfelelő odú a leggyakoribb, értelemszerűen ebből szűnik meg a legtöbb az erdőállományokban, ezért nekünk is ezt a méretet kell a legnagyobb számban pótolnunk erdeinkben.
Az odútelepek létrehozása egyformán fontos a hegységeink folyamatosan művelt erdeiben, a véderdőkben, mezővédő erdősávokban, parkokban, gyümölcsösökben és kiskertekben. A jó fészekodú sajátosságait könnyen le tudjuk utánozni, elegendő, ha egy nagy fakopáncs odúját vesszük alapul és elkészítjük a szakkönyvekből ismert – „B" típusú – mesterséges fészekodút. Ezeket ugyanolyan szívesen foglalják el az odúlakó madárfajok, mint a harkályok által készítetteket, sőt a kisemlősök és rovarok is szívesen megtelepednek bennük."
Összeállította: Nagy Csaba, Nagy Károly és Drexler Szilárd
Ezt a topikot olyan honlapok gyűjteményének szánom, amely növényekkel, állatokkal, gombákkal (egysejtűekkel, korán kelt emberekkel stb.) foglalkozik. Ha linket tesztek be, írjatok mellé egy rövid leírást is, hogy tudjuk nagyjából, mit fogunk látni.
Előre is üdvözölt (s üdvözült :) nullázómat várva köszönettel :),
