Magyarul szokás szerint nem számolnak az I. vágánnyal utasforgalom szempontjából. Továbbra sem értem, hogy ez miért jó, bár Füreden legalább van rendes esőbeálló meg aluljáró a többi felett.
Az I. nem lesz villamosítva, félig se. A csonka az V-ből ágazik ki, a peron rövidebb lesz, de még így is majdnem 300 méter hosszú (a IV és az V mellett is).
De most, hogy villanygépek jönnek, nem lesznek késések, így nem kell 3 vágány sem!
Ezt a furfangot, 2 legyet ütöttek egy csapásra!
El kéne bontani Füreden a VI.-VII.-t, úgyis alig használják...
(Mondjuk annyira nem is vicces, mert gondolom drót úgysem kerül föléjük, így ezt a hiányosságot gyorsan lehet pótolni, ha az "ingatlan fejlesztési" érdekek úgy kívánják.)
Remek, csak a baj, hogy ahhoz, hogy az a sok autó eljusson a Vasút utca mellett ezek szerint létrehozandó új parkolóba a 71-es út felől, ahhoz át kell menniük magán a vasúton, tehát következő lépésben azt kéne elérni valahogy, hogy minél kevesebb vonat okvetlenkedjen arrafelé...
Csak a vasút miatt épült volna egy alállomás? pl. a szántódi v. köröshegyi nem csak emiatt. Kicsi történelmi összefoglalás: a terület ahol az OVIT alállomás van hol szántódi hol köröshegyi területhez tartozott. A folyamatos szántódi, köröshegyi valamint zamárdi területi viták után mindegyik település - valamint Balatonföldvár is - elkészítette azt a tervet ami szerint az OVIT alállomás megépülésével egy csúnya idegen szóval élve redundánsá lehet tenni a négy település 20 KV rendszerét, azaz villamos energia betáplálását. Akkor még függőben volt az M7 nyomvonala is, egy esetleges fenntartó telep a közvetlen szomszédban.
Tehát ha valaki megnézi Google-val aki nem ismerné a telep környékét lehet lát, hogy minden irányban mennek a telepről a települések felé a 20 KV 3 drótos vezetékei. Azt is tudom, hogy van pl. egy földkábeles kapcsolat szántódpusztai bekötő út végéig. Itt vannak a trafók, de ennek a betáplálásának nincs köze az itteni kábelhez. Amúgy ez a kis terület 1989 tavaszán épült be, ekkor kapta meg az engedélyt. Az OVIT telep pedig már korábban megépült.
29-es vonal esetében Veszprém és Tótvázsony között a 77-es út déli oldalán megy olyan távvezeték amiből be lehetett volna táplálni egy alállomást, majd onnan levezetni délre Aszófőre. Ez a távvezeték meg tovább Tapolca felé egészen a Keszthely-Hévíz közötti nagytelepig. Ezáltal több betáp forrás is rendelkezésre állna, ha bezárulna a balatoni kör. Viszont a Balaton felénél egyre északabbra tart a vezeték. A vasúthoz való eljuttatása egyre költségesebb, na meg vannak ott hegyek, erdők, stb. stb.
Lehetséges ez a funkció is, bár a volt OVIT-os valahai utcabeli 2000-ig védővezetéknek a villám ellen titulálta, majd 2000 után új nyomvonalakon már optikás változatot tettek fel, majd ahol volt karbantartás ott meg cseréltek.
