Te biztosan fiatal vagy . Keríts magadnak egy barátot, aki valamenyire tud programozni . És igérj nekei egy nagy gyümölcsöskosarat ha megcsinálja neked .
Tudom, hogy hogyan kellene, de tarmészetesen nem szívatom vele magam :
Vegyél egy merev hintageometriát, legyen egy stabil r sugarú köröd, amin majd mozog a gyerek .
Hoz létre egy F1 funkciót ami a kor bármely pontjának bemenő adataiból kiszámolja a kimenő adatokat .
Egy másik F2 függvény az előző F1 kimenő adatait felhasználva kiszámolja neked az lendület ívlépését .
Egy harmadik F3 funkció az F2 kimenő adatiból előállítja az F1 bemenő adatait .
És meg is van: csak ezt a három funkciót kell egy C1 ciklusba tenni, amiben mellékesen van egy-pár elágazás ami a ciklust a gyakorlat számára hasznáálhatóvá teszi .
Ha tudsz programozni, akkor evvel mász majd valamire . Ha negativ lesz az irányadó szám, akkor a hinta a gyerekkel átbilen .
Abszolút nem komoly. 16429 hozzászólásban van az a progi, ami a csatlakozási pontokat mutatja szögben, ugyanezt kellene, csak az előbbiekben leírtak alapján módosítani.
Szia! Egy olyan kérésem lenne, olyan formában is le tudnád programozni, a fiú egyenletes sebességgel, 360 fok megtétele után az egyenletesen lassuló hinta éppen akkor hol helyezkedik el? Tehát beállítom a fiú idejét, és nem a találkozási pontokat, hanem azt jelzi, mikor a fiú 360fokot tett meg x idő alatt, akkor az egyenletesen lassuló hinta éppen akkor hány foknál van. Köszönöm
A 9x9-es klasszikus sudoku-ban legalább 17 négyzet értékét meg kell adni, hogy egyértelműen kitölthető legyen (ez a legkevesebb és elég speciális eset, mert sok ábrához ettől jóval több előre megadott érték kell, hogy megoldható legyen a rejtvény).
Én próbálkozással állnék a feladatnak. Egy kitöltött ábrából egyesével törölgetném a számokat valami Warnsdorff-algoritmushoz hasonló elv szerint (minden törlés előtt egy szélességi feszítőfát állítanék elő, és azt az elemet törölném, ami a legkevésbé ''rontja el az ábrát'', azaz törlés után továbbra is egyértelműen kitölthető marad a rács). A fát a sudoku szabályai szerint kell előállítani. Ezt sok-sok sudokura lefuttatnám, és kiválogatnám azokat az eseteket, ahol 17 elem maradt. De ehhez előbb kell egy sudoku-t előállító programot írni (szintén a sudoku szabályait felhasználva és valószínűleg ezt is fákkal a legcélszerűbb megoldani). Réges-régen játszadoztam ilyesmivel, de már nem találom, hol vannak azok a progik (amúgy nem is voltak ''szép'' programok, és valószínűleg jók sem voltak, játszadoztam, hamar beleuntam).
Tudja vki a klasszikus sodukuban milyen elv szerint lehet azt meghatározni, hogy mi a minimálisan előre megadandó számok mennyisége és helyzete a rácsokban hogy fejthető legyen?
Nem ezt értem alatta. A Föld mágneses vektormezeje csak az egyenlítőn vízszintes, máshol ferdén a föld felé irányul. A tengerészeket azonban csak a vízszintes vetülete érdekli, az mutatja az észak-déli irányt. Az iránytű elvégzi ezt a koordinátatranszformációt. Más esetben a vektorok egyèb vetületei érdekelhetnek. Ilyenekről van szó a cikkben.
Igen, így is felfoghatod. De úgy is, hogy ezzel a szöggel adod meg az új derékszögű koordináta-rendszeredet egy másikhoz képest. Mindegy is, lényeg, hogy adott esetben ez a módszer tűnt célszerűnek ezért ezt választották. Ha már érted a képletet, te is belátod, hogy ennél csak bonyolultabb megadás lenne. Kérdés persze, kinek mi a bonyolult -- ízlések és pofonok. Emiatt részemről ezt a témát le is zártam.
Én most a képletekről beszélek, amikben a bemenő adat teta és r, a kimenő pedig B_r és B_teta. Ezek különböző koordinátarendszerekben vannak. Azt kérted mutassak olyan mondatot, amiben különböző koordinátarendszereket használnak.
Sokszor szemléletesebb a vektoros eredmény adott koordinátázásban, mint egy másikban. Gömbszimetrikus erőtereknèl polár koordinátákban, más esetben esetleg hengerkoordinátákban, vagy Descartes koordinatákban. A koorditátázások között koordináta transzformációkkal válthatunk. Ezek számolásigényesek.
Nem egészen. Ezt már leírtam egyszer, nem értetted meg, most megpróbálom még egyszer.
Simán veheted úgy, hogy mindkét adat ugyanabban a derékszögű koordináta-rendszerben van megadva. Megpróbálom még egyszer elmagyarázni, figyelj!
Legyen az adott pont P és a Föld közepe O. Először nézzük magát a koordináta-rendszert! Ennek egyik tengelye az OP irány. A másik a P-ből a Föld felszínével párhuzamos (Földgömböt érintő), Északi felé mutató irány. A harmadik ezekre merőleges (földfelszínnel párhuzamos, K vagy Ny irányú). A koordináta-rendszered origójának választhatod O-t.
Ebben a derékszögű koordináta-rendszerben P koordinátái (r, 0, 0), B-é pedig (Br, Bteta, 0). (Ne feledd, hogy B egy vektor, amit 3D derékszögű koordináta-rendszerben a végpontjaival adunk meg, a kezdőpontját (0,0,0)-nak feltételezve.)
Ennél egyszerűbben Te sem tudod felírni. Nem hülyék azok a fizikusok.
Mondjuk most hülyeséget beszéltem, mert elméleti fizikusoknak is számolniuk kell vele és ők se fogják tudni megtenni olyan alakban, ahogy megadták, ha több koordinátarendszert használnak egy mondaton belül.
Értem, de miért írod, hogy csak a számolás mennyisége különbözik? Lehet elméleti fizikusoknak teljesen mindegy a számolás és ezért használnak egy mondaton belül több koordinátarendszert, de a normális emberek örülnének, ha szempont lenne a számolás is.
És vannak általánosabb, bonyolultabb esetek, amikor a talppontok tere különbözik a vektorok terétől. Ekkor a talpontban èrtelmezett un. érintő vektortereket veszünk fel.
