Nem tudom lehet-e ilyen 'saját' topicot nyitni itt az indexen, majd kiderül.
Azt a pár topikot amit valamennyire követek a személyes profilom "bejárt topikok" menüjén keresztül, sokszor veszélyeztetem offtopikolással, és ennek szeretnék végetvetni e topikkal. (Ahhoz persze nagyon kevés vagyok, hogy saját blogot nyissak.)
Győri Filharmonikus Zenekar: W. A. Mozart: F-dúr divertimento, KV 138 J. S. Bach: d-moll kettősverseny, BWV 1043 T. Albinoni: Sonata Cinque g-moll No. 6, op. 2 F. Mendelssohn-Bartholdy: h-moll vonósszimfónia, No. 10 G. F. Händel: The arrival of the queen of Sheba
Zenél: Győri Filharmonikus Zenekar Kamarazenekara Koncertmester: Almási Zoltán (Berliner Philharmoniker) Közreműködik: Nagy Zsuzsa - hegedű
MEGÉRTHETŐ/3 – ÖRÖK FORRÁS: A klasszika harmóniája "A MEGÉRTHETŐ ZENE" című sorozatunk első felében zenei, történelmi, humoros, érdekes és izgalmas magyarázatokkal, a Hollerung Gábor-féle "megvilágosító" előadással
Épp az ilyen alkalmi társulások esetében, az előadás egyfajta mércéje lehet, ha a hallgatóban menet közben leválnak az olyan első benyomások, hogy "érdekes", "szokatlan de hát miért is ne" és társai, s marad a zene maga és Bach ami sodor minket tovább. Nem azt mondom ezzel, hogy nagy kedvenceink által reánk gyakorolt hatáshoz kell kezdjen hasonlítani, hanem hogy önmaga jogán megállja a helyét, és az "összpontszámba" ne kelljen bekalkulálnunk olyat mint küldetés, szándék, igyekezet, nehezített helyzet, egyszóval a zenével szorosan nem összefüggő körülményeket. Legfeljebb csak mint pluszt, hogy mindezek mellett is élményben volt részünk.