Hát kötelező, hogy ismerje! Hát tanult anatómiát! (igaz, lehet hogy 30-35 éve...) meg aztán ott van a hippokrátészi esküje is, hogy megint ezzel az anakronisztikus baromsággal érveljek... :-(((
És az, hogy a sebész nem nyúlt bele a gégészeti vérzésbe, egyértelműen jó döntés volt
Hát, a gyerek számára annyira nem volt ez jó döntés. Persze kiindulva abból, hogy egy sebész 0-nál nagyobb eséllyel képes egy műtőben lekötni egy vérző eret...vagy legalább ráakasztani egy érfogót...
Mint láthatod, az ügyvéd bármelyik irányba bele tud akadni - erről szól ez az ügy - ez tipikusan a
"Miért legyek tisztességes - kiterítenek úgyis
Miért ne legyek tisztességes - kiterítenek úgyis"
József Attila-i dilemma.
Márpedig akkor már az ember legalább tudjon tükörbe nézni, és nyugodtan aludni. Ez a kérdés. Az, hogy az ügyvéd akkor is beléd akadhat, ha a hatáskörödet léped túl, meg akkor is, ha nem teszel meg mindent, akár a hatáskörödön túl is, ez nem kérdés, ez tény, ez a való világ. Akkor meg már inkább legyen az, hogy a gyerek túléli, és az ügyvéd emellett örjöng...
A tisztelt beteg érdeke addig lényeges csak, amíg a tisztelt beteg meg nem gyógyul. Aztán 8 hónap múlva felbukkan, hogy beperel, mert "tiszteletlenül beszéltél vele".
Egyértelmű, hogy a defenzív medicina felé halad az ország, ennek valamennyi rossz hatásával.
És az, hogy a sebész nem nyúlt bele a gégészeti vérzésbe, egyértelműen jó döntés volt - és ezt nem is kifogásolta még a bíróság sem.
Látod, ez az a gondolatmenet, amit vélhetőleg ez a doki is követett, aminek az eredménye a gyerek halála lett. És pont erre mondom, hogy ennek a gondolkodásnak az általánossá válásától Isten óvja Magyarországot. (mint ateista:))
Ha adva van egy műtőasztalon fekvő, alvó, felnyitott beteg, és egy akár csak kérdőjelesen is gyulladt appendix, azt el kell távolítani, és kész. Mert ezt kivánja a beteg alapvető érdeke, és a szakmai etika.
Ugyanis:
Ha a sebész azt mondja, hogy nem kell eltávolítani és később mégis perforál, az már az ő sara, nem a nőgyógyász teamé...
magasról le van szarva, hogy kinek mi a sara, ha az eset egy olyan beteg elvesztése, ahol ez biztosan megelőzhető lett volna. A lényeg a beteg, a beteg érdeke, és nem az OEP nyekergése, és nem az ügyvédek pereskedése - nekik is élni kell valamiből, ez ennyi.
Nem egészen! Ha a nőgyógyászati műtét során pl. gyulladt vakbelet találnak, az első és nem elmulasztható dolog: sebészt hívni! Ha a sebész azt mondja, hogy nem kell eltávolítani és később mégis perforál, az már az ő sara, nem a nőgyógyász teamé...
Namost szerencsére Magyarország még mindig nem az USA, úgyhogy ez csak részben van így. Az orvos teljes lelki nyugalommal kiterjesztheti a műtétet, ha azt életveszély elhárítása indokolja. A példáddal élve ilyenkor pl. azt mondja, hogy a méh testén lévő daganat errodálta a méh egyik artériáját, és ezért közvetlenül fennált a halálos kimenetelü alhasi vérzés veszélye, oszt csocsesz...
Egyébként maximálisan híve vagyok a beteg szabad döntésének, de nem agyatlanul. Egy méh megtartásának az a létező egyetlen - adott esetben nyomós - indoka, hogy a paciens még gyereket szülhessen. Ez egy daganatokkal teli méh esetén elvi lehetetlenség, tehát nincs valódi döntési lehetőség, a szervet vagy el kell távolítani, vagy el kell távolítani. És teljesen felesleges a beteget kitenni egy második műtétnek egy valójában abszolute nem létező ál-döntés okán. Persze rutinos orvos erre a műtét előtt is gondol, és egy tumor műtétje előtt eleve beleírja a beleegyezési nyilatkozatba a kiterjesztés lehetőségét...
Nem ezt ugattam én is?? ... Ezért nem mert az a sebész sem gégészeti esethez nyúlni. És ez nem az ő hibája, hanem azé a faszfej aktatologatóé, aki adott esetben megszüntet egy gégészeti osztályt.
Nem kérlek, én leírtam a ló két oldalát, te meg véleményem szerint átesel a ló túloldalára. Tudod, az ember ha nagykorú, felelős a saját döntéseiért. Azért is, amikor értékrendet választ, eldönti, hogy kétféle elvárás közül melyiket favorizálja. Legfeljebb enyhítő körülmény lehet, hogy létezik egy másfajta elvárás is, ezért döntéskényszerbe került az illető. Az életben nem lehet mindig biztonsági játékot játszani, gyakran van, hogy két rossz között kell választani az ember természetes erkölcsi érzéke szerint. Hogy egyszerű példát mondjak, autovezetésnél, hogy megtöröd-e az autód orrát a villanyoszlopon, avagy elütöd a kerékpárost...
Ugyanis, ha ennek a beavatkozásnak bármilyen szövődménye lett volna, rögtön a fejükre olvassák, hogy miért nem hívtak szakconsiliariust
Persze, és ha nem nyúlnak a vakbélhez, és az perforál, azt is a fejükre olvassák, és esetleg még a beteg hozzátartozója is leveri az arcukat a szeneslapáttal. Ezek a dolgok így müxenek.
De továbbmegyek: még EGY szakterületen belüli beavatkozásnál is ez a helyzet: bármely műtét során csakis olyan tevékenységet végezhetnek, amibe a beteg előzetesen beleegyezett. Pl. ha petefészekműtétet írtak ki, és a műtét közben kiderül hogy a méh is tele van daganattal, csak abban az esetben távolíthatják el, ha a beteg korábban erre is áldását adta. Más esetben csak egy következő műtét alkalmval jöhet szóba.
"(volt, hogy az egyik korházban befenyitették a nőgyógyászokat, hogy jönnek ahhoz, hogy az amúgy is operált nőgyógyászati betegeknek kiszedik a vakbelét (féregnyulványát), ha már ott van és gyulladt az is a petefészektől. Az a sebész dolga...)"
Nem ezt ugattam én is?? Semelyik orvos nem merne a saját szakterületétől eltérő szakmai kérdésekbe, esetekbe belekontárkodni, mert ha a betegnek bármi baja lesz, rögtön AZÉRT fogják felelősségre vonni, hogy milyen jogon látott el olyasmit, amihez nem ért. Ezért nem mert az a sebész sem gégészeti esethez nyúlni. És ez nem az ő hibája, hanem azé a faszfej aktatologatóé, aki adott esetben megszüntet egy gégészeti osztályt.
Azok a nőgyógyászok pedig saját érdekükben valóban hívhattak volna sebészt a vakbélhez. Ugyanis, ha ennek a beavatkozásnak bármilyen szövődménye lett volna, rögtön a fejükre olvassák, hogy miért nem hívtak szakconsiliariust, miért kezdtek hozzá ők maguk a vakbélműtéthez.
R.: - Azaz másodfokon is bűnösnek találták az orvost. Az indoklás szerint gondatlanul járt el, amikor 2005 márciusában nem látta el a fiút, hanem mentővel továbbkülde Pécsre. A kisfiú két héttel a mandulaműtétje után otthon vérezni kezdett, az édesapja vitte kórházba hajnalban. Az orvos, aki akkor ügyeletes volt, arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a feltételek a beavatkozáshoz, továbbküldte, de a kisfiú útközen a mentőben meghalt.
Név nélkül: - Bűnös, halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében.
R.: - Az ítélet szerint az orvos nem stabilizálta megfelelően a gyerek állapotát, nem kötött be infúziót és nem hívott szakorvost.
Név nélkül: - Három orvos együttes ténykedése, tanácskozása további olyan beavatkozást lehetővé tett volna, amellyel a gyermek élete megmenthető lett volna.
R.: - Az orvos nem volt ott a tárgyaláson. Jelenleg külföldön dolgozik és dolgozhat is tovább, a felfüggesztett ítélettel ugyanis a munkától nem tiltotta el a bíróság.
Ügyvédje azt mondta, így is súlyosnak tartják az ítéletet, és valószínűleg rendkívüli perorvoslattal élnek.
Név nélkül: - Továbbra is azt gondoljuk, hogy a perifériális infúziónak a beadása az egyszerűen nincs és nem is lehetett okozati összefüggésben a kisgyermek halálával.
Tehát megvizsgálta, és azt monta, hogy nincsenek meg a feltételek az intézményben. Ez nem azt jelenti, hogy nem csinált semmit.
Ezen kívül, ha szakintézményi ellátátsra volt szükség, mert azt nem vonja kétségbe senki, akkor, mire a szakorvos odaér, az további időveszteség...
Szerintem nagyjából reális itélet született. A doki ugyanis tehet arról, ami a saját sara, de nem tehet arról, ami magáé az egészségügyi szisztémáé.
Bármiféle egészségügyi szisztémától függetlenül: ha behoznak az ügyeletes orvoshoz egy vérző kisgyereket akkor nem kéne minimálisan ellátnia mielőtt továbbküldi? Ehhez képest rá se nézett, ez az ő bűne és ezért kapott pofátlanul enyhe büntetést.
Ha ugyanis a doki *tényleg* elcseszte, akkor azért, mert hogyhogy CSAK hat hónap felfüggesztett, és praxisban maradhat? Ha meg valójában nem cseszte el, csak politikai játszma áldozata lett, akkor meg azért.
Szerintem nagyjából reális itélet született. A doki ugyanis tehet arról, ami a saját sara, de nem tehet arról, ami magáé az egészségügyi szisztémáé. Hogy van egyszer egy lelkiismereti meg azzal összevágó alkotmányos és büntetőjogi szabály, ami azt mondja, hogy minden beteget a lehető legjobb tudása szerint köteles kezelni. És van egy minisztérium, egy egészségbiztosító, amelyik a lábát rázza, és nem fizeti ki, vagy adott esetben megbünteti, ha ezt teszi. Mert miért látott el területen kívüli beteget, vagy gyereket a felnőtt osztályon, vagy gégebeteget a mellkassebészeten, vagy TAJ-szám nélküli beteget, vagy akármi, ami faszságot éppen kitalálnak, hogy bizonyítsák a saját fontosságukat. (volt, hogy az egyik korházban befenyitették a nőgyógyászokat, hogy jönnek ahhoz, hogy az amúgy is operált nőgyógyászati betegeknek kiszedik a vakbelét (féregnyulványát), ha már ott van és gyulladt az is a petefészektől. Az a sebész dolga...)
És ez nem az elmúlt egy évben van így, az elmúlt egy év csak látványosan tovább rontotta a helyzetet.
Nem azzal van baj, hogy fellépett ez a szövődmény, ráadásul egyébként tipikus időpontban, a 8. nap környékén. (ekkorra gyengül meg a sebet borító alvadék tapadása kb.) Ez kivédhetetlen, x%-ban fellép, azért szerencsére többnyire azért nem életveszélyes vérzés formájában.
A baj egy orvossal van, meg egy egészségügyi szisztémával, ami errefele nyomja az orvosokat, egészségügyben dolgozókat. Már, hogy a jogi-, és kompetencia-béli kérdéseket nézzék elsősorban, és ne a beteg érdekeit. És ez ebben a "reform"-időszakban csk felgyorsult és érezhetőbbé vált, maga a trend már évtizede létezik. Emlékszem pl. olyan 3-4 éve volt talán, amikor a Korányinak nem akarta utólag kifizetni az OEP a hajléktalan betegek ellátását, meg ilyesmi...
A főorvos úrnak derogált ellátni egy mandulabevérzést, mert hogy ő mellkassebész ugye... :-((( Egyáltalán csinált valamit is azzal a szegény kisgyerekkel?
(Azt azért tisztázzuk: 2005 februárjában történt az eset, és az eü-i reformizé csak 2007 áprilisától van, szóval ezt ne arra fogjuk ha lehet.)
Hát ha ez nem a reform sikere, akkor nemtom mi lenne? Fizetett a hölgy vagy 5 vizitdíjat, és végül mégse került az OEP -nek egy fityingjébe se. Már körvonalazódik előttem HÁ és sleppjénak a kaliforniai tanulmányútja az eü. alap megtakarításaiból.
Ha a politikában ismeretlen fogalom a felelősségvállalás, akkor a póroktól sem lehet ilyesmit megkövetelni.
Főképpen azért, mert a két nagy párt főnökségének betonba van ágyazva a segge a parlamntben, és csúnya bukás esetén is az első 70-100 ott fog virítani, csak esetleg egy kicsit távolabb a fazéktól.
"Vigyázz, a tetőn dolgoznak. Csak azt tudnám, hogy ezért miért nekünk kell vigyázni itt lenn. Eljön még az az idő, amikor nekik kell majd vigyázni." (Hofi)
