A postafelszámolások, iskolabezárások, vasútpusztítások után tovább rombolja falvainkat a budapesti kúrmány. "Koncz Ferenc, a Borsod megyei közgyűlés alelnökének számítása szerint a kormányzati intézkedések eredményeként ha a diák saját falujában jár iskolába, 100.000 Ft-ot kap az intézmény az államtól, de ha nagyobb létszámú általános iskolába iratják, 285.000 Ft a havi fejkvótája." (MN, 2007.09.08.)
Most beszél a Hiller az mtv-n. A legszegényebb térségeket akarják csak támogatni.
Tehát megy majd a pénz a cigánylakta településekre, míg a magyar falvakat továbbra is kivéreztetik. Sovány vigasz, hogy 2010-ig nem tudják ledózerolni a szállásterületeinket...
Kevesebb fejpénzt ad a kormány a falvak diákjai után
A kis falvak iskoláinak diákjai sokkal kevesebb „fejpénzt” kapnak a Gyurcsány-kormánytól, mint a nagyobb települések intézményeibe járó társaik – számította ki a Borsod megyei közgyűlés alelnöke. Körképünkből az is kiderül, minden megyében drasztikus leépítésekkel néznek szembe az idei tanévnyitó után.
A kormányzati intézkedések eredményeként, ha a diák saját falujában jár iskolába, százezer forintot kap az intézmény az államtól, de ha nagyobb létszámú általános iskolába íratják, 285 ezer forint a havi fejkvótája. Koncz Ferenc, a Borsod megyei közgyűlés alelnökének számítása szerint, ha egy település az iskola megtartása mellett dönt, évről évre 30–50 millió forintos bevételtől esik el. Borsod-Abaúj-Zemplén megye polgármesterei kitartóan küzdöttek az általános iskolák megmentéséért, mégsem sikerült eredményt elérniük, mert a kormány iskolaellenes intézkedései miatt a kistelepülések oktatási intézményei finanszírozhatatlanná váltak.
Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy a megyében az elbocsátások, intézmény-összevonások és -bezárások hatvankét iskolát érintettek, tizenhárom oktatási intézményt voltak kénytelenek bezárni, és hatszázötven pedagógust bocsátottak el, ám véleménye szerint a drasztikus leépítések a települések költségeit nem csökkentették. Zala megye 257 településéből százhúszat érint a közoktatás kormányzati megszorító intézkedése. – Ezeken a településeken iskolai átszervezésekre volt szükség: véglegesen be kellett zárni az iskolákat, át kellett adnunk intézményeinket alapítványoknak, társulnunk kellett más településekkel, vagy tagiskolává kellett tennünk oktatási intézményeinket – közölte Rigó Csaba, a Fidesz Önkormányzati Tagozatának Zala megyei elnöke.
A folyamatos forráskivonással a kormány 30 milliárd forintot, azaz gyerekenként huszonegyezer forintot von el az önkormányzatoktól, amit a szülők kénytelenek kipótolni, ráadásul öt-hat százalékkal emelkedtek idén a tankönyvárak is.
Idén ősztől általános iskola nélkül marad Hugyag, Mátraszőlős, Egyházasgerge, Szuha, Szanda, Ipolytarnóc és Hasznos – közölte Csach Gábor, Nógrád megye önkormányzatának koordinációs tanácsnoka az ügyben rendezett csütörtöki balassagyarmati sajtótájékoztatón.
Mennyi itt, mennyi ott, milyen jogszabály alapján? Nem gondolod kmolyan, hogy itt most előszedegetjük neked az összes jogszabályt, aztán majd összeszámolgatjuk neked?
Megtették a BAZ megyei közgyűlés szakemberei, a végeredményt pedig közölték.
1. Nem igaz amit mond, ilyenkor le kell járatnia, ki kell őt figuráznia a baloldali sajtónak.
2. Igaz amit mond, akkor sürgősen alkotmánybírósághoz kell fordulni, hogy a vonatkozó törvényt/rendeletet semmisítse meg. (pl az esélyegyenlőség nevében)
DE mivel mi egy következmények nélküli ország vagyunk, nem fog történni semmi.
Nyavajognak a falvak elnéptelenedéséről, de ha véletlenül valami ipart akarnának a közelbe létesíteni, akkor azonnal jönnek a zöldek és felhergelik a lakosságot, hogy aztat aztán ne, mi lesz a csenddel, a jó levegővel - jószerivel anélkü, hogy tudnák miről is van szó.
Ha utat akarnak a közelbe, akkor meg a zaj miatt hőzöngenek (lásd pl. az M0-ás körgyűrűt, ami már olyan régen épül, hogy ha az a sok polgármester nem tett volna keresztbe, már régen meg lenne építve.)
Mégis mit akartok olyan falvaktól, ahol a közelben sem ipar, sem út? A falvaknak is ki kéne állniuk magukért.
Rendben, rábízom a szülőre. Fizesse meg a megfelelő minőséget oszt jónapot, ne nekem kelljen Felsőregmec iskolagondját megoldanom Budaörsről oszt jónapot.
Te nem fogtad fel a probléma lényegét. A falusi gyerekek kevesebb fejkvótát kapnak az urbánusokénál, holott mindenkinek ugyanannyi járna.
Ez állítólag az esélyegyenlőség kúrmánya. Ehelyett hátrányosan megkülönböztetik az állampolgárt az állampolgártól, méghozzá léthelyzeti alapon.
Ez is nagyon csalóka, mivel Budapesten él az ország legtöbb milliárdosa, Bp-en van a legtöbb bank, országos vállalatok székhelye, ha az átlagemeber életszínvonalát nézed, akkor bizony messze elmarad a némettől vagy olasztól. A GDP nem feltétlen arányos a reálbérekkel és az életszínvonallal, illetve nem mindegy, hogy hogy oszlik meg az a bizonyos össztermék.
Budapesten az egy főre jutó GDP 25%-kal magasabb az európai átlagnál. Ez megfelel az egy főre jutó átlagos német vagy olasz GDP-nek. Azaz egy budapesti annyit termel, mint egy átlagos német, mintegy 27 ezer dollárt évente. (Eustat, KSH :Magyarország Nemzeti Számlái, 2005 október
Budapesten 2001-ben 400 ezer, 2004-ben pedig 450 ezer forint értékű beruházás jutott egy lakosra. Négy év alatt 3000 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Budapesten, további 1100 milliárd pedig a régióban. Ez az ország beruházásainak 40%-a.
Ki állította az ellenkezőjét? Engem mondjuk közvetlenül nem érint a négyes metró, de annak örülök, hogy végre elkezdték építeni, az már más kérdés, hogy milyen körülmények között. Budapestnek mint fővárosnak segítenie kell a vidéket, hiszen Budapestnek a vidék az anyja. A mai budapestiek nagy többsége az elmúlt száz évben költözött a városba, tehát nem feledhetik az emberek honnan jöttek. Budapest nem működik a vidék nélkül és a vidék sem Budapest nélkül, ez ilyen egyszerű.
