Most épülő háznál szeretném megoldani a garázs és a kapu közötti út/járda VIACOLOR burkolatának csúszásmentesítését valamilyen fűtéssel. De mintha senki nem értene ehhez...
A használati meleg vízre kötöttem a rendszert, amit keringetek. Ha nem használom, kifújom belőle a vizet egy kompresszorral.
Ez egy 25 éves beton, amit a keréknyom alatt egy csíkban kivágattam. Ide került be a cső.
Itt látható a víz útjának irányítása, illetve a pneumatikus csatlakozó, ahová a sűrített levegőt küldöm.
Betonozás.
Az odavezető csövet szigeteltük.
A rendszer bekapcsolástól 30-40 sec alatt mindent felolvaszt. A légtelenítés az már gáz, ha éppen sietve indulnék valahová, mert a légcsövet még nem vezettem oda. Már folyamatban van.
Házban a hsz víz 300 literes puffer tartályban van. Egy ilyen olvasztási akció ezt majdnem teljesen lehűti. A kazán kb 20 sec alatt termeli vissza. Ennyit az energia fogyasztásáról. szerintem minden elektromos cuccnál gazdaságosabb és egyszerűbb.
Alapvetően a lehajtó fűtés a jegesedés megakadályozására van kitalálva, nem a hó eltüntetésére. Attól, hogy van lehajtó fűtés, a havat még el kell lapátolni róla, mert azt csak hosszabb idő alatt tudja felolvasztani és ha közben esik a hó, nem is biztos, hogy megbirkózik vele.
akkor nekem már az elektronyos az tisztább megoldásnak látszik. A full vezérlés ott sem olcsó, de szerintem mogyoróért a viessmann se adja maga megoldását...
Pont ezért kezdtem el a dolgot. Bár az mondja a műszaki ellenőröm, hogy ők szoktak csinálni 6 cm térkővel is és ragyogóan működik, igaz a betonra ragasztják a térkövet.
A Viessmann azt írja, hogy ez a külső hőszerélő tulajdonképpen 2 szivattyú és egy hőcserélő + a vezérlés egy csomagban. Az első szivattyú a hidraulika váltótól hozza a meleg vizet a másik hőcserélőhöz ami a glikolos körhöz kapcsolódik, a második szivattyú pörgeti a glokolt és mindkettőt a vezérlés irányítja akkor és addig amíg egy spéci érzékelő nedvességet és fagyot érzékel a kérdéses területen (nyilván sok múluk az érzékelőn, mert állítólag se nedvességre, se fagyra nem indít). A vezérlés nincs összekötve a kazánnal közvetlenül, mert a kazán időjárásvezérlés alapján úgyis működik ha fagy van, a megnövekedett teljesítményigényt pedig úgyis észreveszi.
hát igen, jogos. azt nem rakhatod a homokba, amire a követ rakod, és akkor még egy réteg, amit át kell melegíteni... Lám, elsőre jónak tűnő ötlettel mennyi probléma merül fel, ha az ember elkezd rajta filózni...
A Viessmannra rákérdeztem ma; küldik a leírás. .. "Kültéri hőcserélő" néven fut a cucc. (piha) :)
A 4cm térkő OK. de akkor - ha nem elektromos kütyüt rakok alá - mindenképpen ott az aljzatbeton amibe ugyanúgy bele kell süllyesztenem a csövet. És ez az ami engem "zavar". ... De hátha erre is írnak valamit a németek!
Nem csak a térkőben pazarlódik el sok-sok energia, hanem bármiben, amivel feded. Gondold végig, ahhoz, hogy egy kicsot ráengedhess, legalább 6cm beton tuti kell, ráadásul leginkább vasalva. Különben szinte a vezetékeden közlekednek az autók. Ott, ahol ennél vékonyabb a beton, reped, törik, minden baja lesz. Akkor pl. egy 4cmes térkő már mindenképpen job... szerintem.
Az a viessmannos vezérlés nagyon izgalmas, ne feledd megosztani, ha megkapod.
Igen, ez lenne a legegszerűbb megoldás, de elég unalmas az aszfalt. Elég bénán is nézne ki, ráadásul nyáron elég durva hőelnyelő képességekkel rendelkezik. A cement símítás már inkább elképzelhető, de az meg veszélyesen csúszós. De lehet, hogy van valami jó műgyantás/esztriches megoldás...
Nekem akkora kapacitás áll rendelkezésemre, amekkorára szükség lesz. Még nincs meg a villanyóra. Inkább kapjon egy adag bikát, mint sokáig keveset!
A vékony térkő evidens, hisz ha amúgy is beton alapra teszem, akkor az viszi a nagy súlyt. De halaloszto ramutatott a térkő igen negatív pontjára is: sok-sok energia pazarlódik el. Ezért is kérdeztem az elején, hogy van-e ilyen jellegű tapasztalat. A hőtükör természetesen jó ötlet, de túl sok haszna valószínűleg nincs. Persze 10-15% is tiszta nyereség!
A kazán vezérlésére a Viessmannosok ígértek egy praktikus megoldást, de még nem részletezték az ötletüket/megoldásukat. Állítólag van erre valami gyári rendszer. Ha beavatnak a részletekbe, majd elétek tárom!
És még egy dolog. Mindenképpen vékony térkövet érdemes választani. max 6cm, de mintha már láttam volna 4-eseket is... szintén a halálosztó által említett okok miatt...
Szerintem fontos hogy minnel kozelebb legyen a futes a felulethez. Ha a tetejen van beton meg meg terko is, akkor le-fel 10-10cm kovet kell atmelegitsen mire elkezdi csiklandozni az onoseso aljat!
Sok hora meg szerintem olyan kellene legyen, hogy izombol fut, felolvasztja az aljat, es vigyorogva eltolod a fenebe a nagylapattal.
JA, ha szobánként vezéreled termosztátos szelepekkel, akkor tényleg nincs probléma.
A homok nem hiszem, hogy különösebb hőszigető hatással bírna, de nyilván nincs sok értelme az egész homok+viacolor balhénak, ha már egyszer betonba öntötted a csöveket. Tetejére egy cementsimítás vagy egy 3 centis aszfaltréteg, és kész is.
Nekem azt hiszem 18Wos volt, de a méretezés igazából úgy történik, hogy megnézed milyen hosszú vezeték kell, és visszaosztod a rendelkezésedre álló teljesítménnyel (biztosíték meghatározza.) Ne feledd a hosszt úgy számolni, hogy kígyó alakban, kb 5cm-es sugárral kell lefektetni a hatásosság kedvéért. Ehez lehet kapni olyan szalagot tekercsben, ami segít a pontos letekerésben, és a betemetésig nem hagyja elmozdulni. Anélkül nagyon macerás csinálni.
Vezérlés: kazán hőérzékelőjét (termosztát vezeték) megrelézed és egy időzítő órával tudod kapcsolni. A többi már megy magától, mivel a kazán képes magát vezérelni, hogy a vízhőmérséklet állandó legyen. Szerintem ez a legegyszerűbb. És akkor manuálisan is tudod kapcsolni.
Egyébként a vízkörös megoldás talán gyorsabb eredményt ad, viszont a vezérlésre ez esetben szerintem nincs kész megoldás. Barkácsolni kell... persze nem lehetetlen...
Ez nem annyira probléma, mint első ránézésre tűnik!
Egyrészt a szobák fűtése elsősorban a falon keresztül történik, amelyeket viszont külön termosztátok vezérelnek. Vagyis túlfűtés nincs. Csupán egy extra hőcserélő és szivattyú kell, ami "glikolos" kört hajtja meg.
A probléma inkább az, hogy az ötrétegű csöveket csak a beton aljzatba lehet belesüllyeszteni. Itt vannak kétségeim, hogy ha arra még ráteszek egy réteg homokot és a térkövet, akkor vajon milyen hatásfokot fogok elérni. VAGY fel kell áldozni a térköves elképzelést és valami dekorbeton alkalmazni? A beton viszont lényegesen jobban csúszik mint a térkő...
Nem a hólapátolással van gond! Mellesleg sokszor előfordul, hogy csak idős szüleim lesznek ott a gyerekekkel, akiktől hólapátolás nem várható el.
Nekem elsősorban a csúszásmentesítés a célom vagyis az, hogy a megolvadt hólé ne fagyjon meg/rá a térkő tetején, illetve a réseiben. Ha nagyobb hó van az nem gond, az nem csúszik annyira se két lábon, sem négy keréken de a térkő érdes felületén lévő jég az meredek. Ezt már tapasztaltam. A sózást meg most már szeretném kerülni, mert sok kárt tettem vele a zöldekben :(
Tehát ami a lényeg: Te a vékony beton aljzatra terített homokrétegben helyezted el a villamos szerelvényt. Azt érdekel még, hogy az méterenként mekkora teljesítményű volt?
A padlófűtésnek a fagyveszély az ellenfele. Nyilván az egész rendszert nem érdemes felfagyállózni, a bejárót viszont kell. A megoldás a külön gázkészülék. Ha a fűtésre akarod rákötni, akkor kell egy lemezes hőcserélő, egy külön keringető szivattyú a glikolnak, és akkor még mindig vannak olyan problémák, hogy a lejárót csak akkor tudod fűteni, ha a szobatermosztát elindítja a kazánodat, vagy ha a garázslejáró miatt elindítod, akkor túlfűtöd a szobát, nem jó. Szerintem a legegyszerűbb, ha teljesen külön téma valami kiszoperált fég cirkóval.
De a hólapátolás sem egy olyan nagy tett, hogy egyszer-egyszer ki ne lehetne bírni.
nekem térkő alatt volt/van. Simán egy sovány betonra leterített homokba beágyazva, és arra a vékony térkő. Én a félautomata megoldást választottam, ami azt ejelntette, hog yaz arany árban mért - és egyébként kő gagyinak kinéző - esőérzékelőt nem vettem meg. Tehát adott volt egy hőérzékelő, meg egy kapcsoló, meg az egész az áramot egy kapcsolóórán keresztül kapta. Ha úgy nézett ki, hogy esni fog, akkor bekapcsoltam este, az időzítő hajnalban meg felfűtötte a követ. Ha nem esett, akkor bebuktam azt a 3 óraszor 2 kwot. mivel az esőérzékelő valami pusz 50e lett volna (a kapcsoló is más kellett volna hozzá) sokáig én álltam volna nyerésre... merthogy csak a csillagászati árú vezérlőből néztem ki, hogy képes lenne a langyos esőt megkülönböztetni a hótól. Az egész rendszer így manuáisan is jól működött. kb 5 méteres kiállóra a 2kw kb elég is volt, hogy 1 óra alatt megolvassza az ónosesőt, vagy havat. Tehát akár úgy is műxik, hogy reggel nem rohammenetben indulsz, akkor felkelsz, szentségelsz, hogy esik a hó, bekapcsolsz és mire összeszeded magad, már nagyjából le is olvadt. Rosszabb, ha napközben jön meg a hó, de akkor meg hazaérés és garázsba leereszkedés között van ideje leolvasztani. Egyébként 5+ cm hó esetében ez már nem műxött ilyen hatékonyan. Ha nem indította el az ember a hóesés előtt, akkor simán befedte a hó. De ilyen hóesés ritkán van. Többnyire olyan van, hogy épp eléggé csúszik, de csak 1-3 cm...amit nem gond letolni sem, de a csúszósság megmaradna. Sok cm-t nekem nem sikerült leolvasztani. Értsd: ha esett 20, akkor azért maradt a lapát, és csak a csúszásmentesítés ment utána a melegítővel. Ja, és nálam csak a keréknyom, 2*40cm volt aláaknázva. mm
Én az üzemeltetésére is gondoltam. Nálunk padlófűtés van - természetesen - ahhoz való kővel és laminált padlóval, és azért egy hosszabb nem fűtős időszak után - pl utazásból hazaérve - kell idő, hogy átmelegedjen. Addig meg eléggé hajmeresztően pörög a gázóra. Szóval egy kocsibejárót felolvasztani, jégteleníteni nem 2 fillér.
