most már kell mert nemsokára már késő lesz mert ha már a virág rügyek nagyon megindulnak már nem lehet én már egy hete megtettem mert ha ilyen melegek lesznek nálam max 1 vagy 1.5 hét és némelyik fa virágozni fognak gondolom nem éjszaka akarod szórni napközbe meg annyira meleg van hogy megszárad amennyire kell az a lényeg napközbe ne nagyon legyen hideg és hogy ne legyen várható csapadék vagy ne legyen nagyon párás idő
Az ősz nemcsak a betakarítás, hanem a jövő kertjének megtervezésének ideje is. Októberben, amikor a föld még langyos, a fák pedig pihennek, érdemes új gyümölcsfákat ültetni. Az utóbbi években egyre többen fordulnak a különleges, új nemesítésű hibridek felé, amelyek nemcsak finomak, hanem szépek és ellenállók is. Az aprikira és az aprisali nevű fajták éppen ilyenek – különlegesek, mégis jól érzik magukat a magyar kertekben.
Aprikira
Az aprikira a kajszi és a cseresznye szilva nemes keresztezése. A belőle fejlődött fa gyorsan termőre fordul, és sok hagyományos kajszifajtánál jobban viseli a tavaszi fagyokat. Gyümölcse apróbb, mint a megszokott baracké, de íze annál gazdagabb: édes és enyhén savanykás egyszerre, zamatos és illatos, így frissen fogyasztva és feldolgozva is kiváló.
Aprisali
Az aprisali szintén a kajszi és a szilva rokonságából származik, de megjelenésében inkább a szilvát idézi. Gyümölcse sötétebb színű, lédús, húsa finoman aromás, és könnyen elválik a magjától. Éretten kellemesen édes, de megőrzi a frissítő savasságát, ezért különösen kedvelt azok körében, akik a markánsabb ízű gyümölcsöket részesítik előnyben. Mindkét fa jól tűri a magyar éghajlatot, nem kényes a talajra, és virágzáskor a rózsaszín-fehér szirmaival igazi dísze lehet a kertnek.
Még több különlegesség: nectapulm, pluot és aprium
Azoknak, akik még több újdonságra vágynak, érdemes megismerkedni a gyümölcskeresztezések új nemzedékével: ilyen a nectaplum, a pluot és az aprium – mindhárom különleges, mégis hazai viszonyok között is nevelhető. A nectaplum a nektarin, az őszibarack és a szilva közös leszármazottja. Legismertebb változata, a Spice Zee Nectaplum, nemcsak ízével, hanem látványával is lenyűgöz. Tavasszal a fa lilás-rózsaszín virágokkal borul be, levelei pedig eleinte sötétbordók, majd fokozatosan zöldre váltanak, így díszfaként is gyönyörű. A termése lédús, édes és komplex ízvilágú: a nektarin finomsága, a barack édessége és a szilva határozott zamata mind érezhető benne. Napfénykedvelő, meleg fekvésű helyen bőségesen terem, és a gyümölcse frissen fogyasztva is igazi különlegesség.
A pluot és az aprium a szilva és a kajszi rokonai, de különböznek abban, hogy melyikük melyik szülő tulajdonságát örökölte erősebben. A pluot inkább szilva jellegű – héja sima, húsa pedig rendkívül édes, zamatos, sokszor mézre emlékeztető ízű. Az aprium ezzel szemben közelebb áll a kajszihoz: héja finoman molyhos, húsa sárgás, illata pedig intenzívebb, mint a klasszikus sárgabaracké. Mindkét gyümölcs íze gazdagabb és kiegyensúlyozottabb a szülőfajtákénál, és jól bírják a tárolást, így a nyár egyik legértékesebb csemegéivé válhatnak.
Akik még különlegesebb élményre vágynak, azok figyelmébe ajánlható a datolyaszilva (Diospyros kaki) is, amely déli hangulatot visz a kertbe. A hidegebb éghajlaton is megélő fajták, mint a ’Nikita’s Gift’ vagy a ’Rosseyanka’, már több magyar kertben is sikeresen teremnek. Ősszel, amikor a legtöbb fa már lombtalan, narancsszínű termései még hetekig díszítik az ágakat, és éretten mézédes, lágy ízt kínálnak.
Az aprikira, aprisali, nectaplum, pluot és aprium mind a modern gyümölcsnemesítés szép példái: ötvözik a hagyományos fajták ízeit az új generáció ellenálló képességével és látványos megjelenésével. Ezek a különleges gyümölcsfák nemcsak a konyhában, hanem a kertben is élményt nyújtanak – virágaikkal, lombszínükkel és ízletes termésükkel egyaránt. Az ősz tökéletes időszak arra, hogy elültessük őket, és jövőre már saját kertünkben élvezhessük a világ ízeit.
Most, hogy beköszöntött az ősz, eljött a legjobb időszak az új gyümölcsfák telepítésére. A talaj még meleg, a fák pedig könnyen gyökeret eresztenek, így tavasszal már erőteljesen indulnak növekedésnek. Ha eddig csak álmodoztál arról, hogy különleges, ritka fajtákat nevelj, most itt a pillanat, hogy belevágj. Nézz körül a faiskolák kínálatában, hiszen az aprikira, az aprisali, a nectaplum vagy akár a pluot is egyre több helyen elérhető. Ezek a fák nemcsak a kerted díszei lesznek, hanem évről évre egyedülálló ízélményt is adnak majd – saját termésből, a saját kertedből.
Erröl az öreg cseresznyefáról el kellett távolítani egy nagy ágat, mert odvas volt. Sajnos azonban az odu a vágásnál nem ér véget, de tovább vágni se lehet, mert az több fontos, vastag és egészséges ág eltávolításával járna; gyakorlatilag a fél fát kivágnám. Hogyan tudnám a vágást valahogy lezárni, leszigetelni?
"A dióburok-fúrólégy kártétele miatt a szórvány diósok gazdái nem tudtak szüretelni.
A világon egyedülálló, méhbarát injektálásos eljáráson dolgoznak magyar kutatók a dió és a cseresznye védelme érdekében.
A vadgesztenye esetében már rég ismert és alkalmazott növényvédelmi eljárás a fainjektálásos technológia, amikor fecskendőkkel rovarölő készítményt juttatnak a fa törzsébe, illetve közvetlenül a nedvkeringésbe. Ám az nagy különbség, hogy míg a vadgesztenyét nem használjuk a napi élelmezésben, a cseresznyét és a diót igen, nem mindegy hát, mennyi szermaradványt tartalmaz.
Fontos kérdés: mikor és mennyit?
A Jeli 2000Kft. szakmai irányításával végzett kutatások egyebek közt azt is célozzák, hogy kiderüljön: az adott készítményt mikor és milyen dózisban szabad/kell bejuttatni a növényi szövetekbe ahhoz, hogy a szermaradvány mennyisége az előírt érték alatt maradjon. Az eddigi pozitív eredményekre alapozva most a technológia innovációs és hasznosítási lehetőségeit vizsgálják az Óbudai Egyetemmel közösen.
A GreenUnit Kft. kutatója, dr. Gutermuth Ádám növényorvos, faápolási szakmérnök, okleveles kertészmérnök elmondta: a dió és a cseresznye törzsinjektálásos eljárásának kísérlete magyar kutatók fejéből pattant ki, s a témában már több tudományos publikáció is napvilágot látott. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen Gyuris Rita, Szabó Árpád, László M. Anna, Sörös Csilla, Kiss Máté és Gutermuth Ádám foglalkozott először a témával, az ő eredményeikre épül a mostani projekt.
– Először a dió esetében alkalmazható lehetőségeket vizsgáltuk meg, ugyanis 2011-től jelent meg a nyugati dióburok-fúrólégy, mely óriási károkat és terméskiesést okozott az ültetvényeken – bocsátotta előre dr. Gutermuth Ádám. – A kártevő nyugatról keletre terjed, az ország nagy részén tönkretette a szórvány diótermést. A 2017-es 10 ezer tonna termés 2019-re 5,5 ezer tonnára csökkent, a szórványdiósok gazdái nem tudtak szüretelni. Ez sok diófa kivágását, környezetrombolást okozza és sok ember megélhetése kerül veszélybe. Az ország diótermése 40.000 tonnára becsülhető, ami 500 Ft/kg ár mellett 20 milliárd forintra tehető, ennek 70% -át veszélyezteti a dióburok-fúrólégy, ahol a szokványos védekezés nem lehetséges. A korszerű növényvédelem már több évtizede használ törzskezeléses és törzsinjektálásos technikákat a kártevők ellen, azonban a gyümölcsfák kezelésénél ez különös figyelmet igényel, hiszen a gyümölcsökben szabályozott a maximális növényvédő szermaradék.
Most még nem izgatja a gyártókat az új technológia
Ezért amellett, hogy a dózis meg kell, hogy semmisítse a kártevőt, a hatóanyagból csak minimális mennyiség maradhat a gyümölcsben. A növényvédő szer-gyártók nem fókuszálnak a törzskezeléses technikákra, mivel a megszokott engedélyezéstől (ami a permetezésre koncentrál) nagyban eltér. Kutatásunk során a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) által fertőzött területen (Lengyeltóti, Szelevény-Halesz, Lovasberény) végezzük a kísérleteinket; szisztematikusan kutatjuk a hatóanyag és a vivőanyag (adjuváns) fajtáját és mennyiségét, a kijuttatás idejét, az injektálás módját és az esetleges drónos kezelés lehetőségeit.
A korszerű növényvédelem már több évtizede használ törzskezeléses és törzsinjektálásos technikákat a kártevők ellen – forrás: Óbudai Egyetem
A szakember elmondta: a kutatás során egy permetező drónnal kezelt dióskert lesz a törzskezelés kontrollterülete, ahol multispektrális kamerával felszerelt drón érzékeli a dióburok-fúrólégy kártételét. Ezzel az eszközzel rovartani megfigyeléseket végeznek a kártevő megjelenéséről és mintákat vesznek a kezelés hatásának kitett diófák leveléről, a burokról, illetve a termésből. Műszeres analitikai módszert dolgoznak ki a MATE Élelmiszertudományi Intézetében a minták hatóanyag-tartalmának meghatározására, a mérési eredményeket statisztikai módszerekkel értékelik ki.
Ha elterjedne, munkahelyeket is teremtene
Az elsőéves kutatási eredmények alapján kiszámítják, melyik alkalmazott módszer a leghatásosabb a nyugati dióburok-fúrólégy kártétele ellen és ennek alapján kialakítják a második évben alkalmazott védekezést. Az eredményeket publikálják, szakmai fórumokon mutatják be, illetve betanítják a módszert. A módszer elterjedése munkahelyeket teremt és hozzájárul az élelmiszer-ellátás biztonságához, továbbá alapul szolgálhat további, a fogyasztásra szánt gyümölcsfajok esetében alkalmazható injektálásos növényvédőszerek kifejlesztéséhez.a!
Szintén nagy népszerűségnek örvendő gyümölcsfajunk a cseresznye, melynek legjelentősebb kártevője a cseresznyelégy, ettől lesz kukacos a gyümölcs, ami általában elrettenti az embert a további cseresznyefogyasztástól. Ezért elkezdtek dolgozni ennek kapcsán is a törzsinjektálás alkalmazásán. A cseresznye és a dió esetében is megtalálták azt a hatóanyagot, mely nagy hatásfokkal képes megvédeni az említett kártevőktől a növényeket, miközben a hatékony dózis mellett szermaradvány-értékeik is előírás szerintiek, pontosabban az alattiak, így nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre. S ami külön jó hír: a törzsinjektálás méhbarát technológia is, hiszen nincs permetszer-elsodródás, nem éri a szer a méheket, s nem kerülhet virágzó növényekre sem.
Az engedélyeztetés kemény dió
Kérdésünkre a szakember azt mondta: hogy mindebből mikor lehet mindennaposan alkalmazott technológia, még nem tudni, ugyanis egy engedélyeztetés igen hosszú és bonyodalmas feladat, nem beszélve a költségigényességéről. Ők inkább abban bíznak, hogy miután elvégezték a szükséges háttérmunkát, a nagy növényvédőszer-gyártó vállalatok felismerik a technológiában rejlő piaci lehetőségeket és elkezdenek injektálással bejuttatható készítményeket gyártani, s finanszírozzák majd az alkalmazás jogi környezetének megteremtését is
Az innováció-menedzsmenthez kapcsolódó feladatokat Tóth Bence, az Óbudai Egyetem kutatója látja el (akit e munkájában a témavezetője, dr. Szabó István segít), aki a piacosítási lehetőségek kapcsán nemrég kérdőíves kutatást végzett. Ennek eredménye szerint a válaszadók túlnyomó többsége nyitott lenne egy újfajta, környezetbarát növényvédelmi technológiára, akár injektáló eszköz vásárlásával, akár az injektálás szolgáltatásként való igénybevételével.
Mind a korábbi, mind a jelenlegi kutatás-fejlesztési projektek vállalatok és egyetemek együttműködésében valósultak meg, amelyben nagy segítséget jelentettek a különböző nemzetközi (GINOP) és hazai (Kooperatív Doktori Program) pályázati lehetőségek."
Ha van valami birsed, arra nagyon könnyű oltani. Az első naspolyaoltásomat anno olyan vesszővel csináltam, amin már 6-8 centis hajtások is voltak, mert egy ismerősnek akkor jutott eszébe, hogy oltóágat ígért. Mindhárom oltás megfogta. A vesszők alsó részét használtam, ahol még voltak alig kihajtott rügyek.
(Idén termett vagy 3 diszperzites vödörrel, és szépek is lettek annak ellenére, hogy egyszer se öntöztem egyik helyen se.)
A Pinova alma rezisztens, finom, golden típusú alma, érdemes ritkítani a nagyobb alma méret miatt. Lemosó permetezéssel el van. Lombkoronát az első 1-4 évben érdemes kialakítani .
Nekem a Gödöllöikertészetből van. Most ott nem lehet kapni. A kiskert.com lehet rendelni. A rügymutációja az Evelina fajta. Az is nagyon jó fajta.
Mi nagyon szeretjük közel 30 kg termet a fa. Katlan kialakítású. Ha bemész a Lidl, Aldiba ott is lehet kapni ilyen almát, ott meg tudod kóstolni. Ha ízlik akkor érdemes 1 -t berakni a kertedbe. Sima mezei kertészetbe nem kapható.
Valami közegbe beletetted a naspolyát, vagy csak úgy magában gyökeresedett meg? Épp én is a naspolyán filozom, mert a gyümölcsét nagyon kedvelem (szomszéd adott éppen).
Egy gyümölcs közepéből vessző fejlődött, aztán annak a tetején is termett egy kisebb szem. (De azt sajnos letörtem és a többi közé dobtam, mire észrevettem, hogy miről van szó.) Az eredeti szem apró maradt.
Egyébként az aszály ellenére, és a 0 locsolás ellenére is elég tűrhető lett a termés mérete.
Tavaly vettem először ilyen almafajtát a piacon. Nagyon bejött az íze, ezért következő vásárláskor megkérdeztem az árust mi a fajta neve, fel is jegyeztem.
Azóta utánaolvastam és ellentétes dolgokat írnak az ízéről. Sokan közepesnek írják, ami se nem elég édes, se nem elég savas. Persze ízlések és pofonok, ráadásul ugyanaz a fajta más ízű gyümölcsöt teremhet különböző termőhelyen, talajon, időjáráson. Más lehet az íze napsütéses és félárnyékos helyen akár még ugyanabban a kertben is, nemhogy különböző országokban termesztve.
3 éve vettem két Penyigei/Nemtudom szilvafát a Gödöllői kertészettől. Az egyik termett idén 3 szemet, de iszonyat aprók voltak, meggy méretűek. Ez normális? Tudom, hogy ez aprószemű szilvafajta, de ennyire?
Vagy csak az első termés miatt lettek ilyen aprók??
Sziasztok, nem tudom jó helyen járok-e, de szeretnék hozzájutni néhány Conference körte oltó vesszőhöz. Ha valaki tud segíteni megköszönöm, költségeket állom.
Vettünk egy családi házat, amihez tartozik jópár gyümölcsfa (szilva, körte, dió, cseresznye), amelyek láthatóan évek óta nem voltak rendesen metszve. Plusz most már igen jelentős mennyiségű termék potyogott le és rohad a fák alatt. A felújítás és költözés miatt idén még nem tudtunk a fákkal érdemben foglalkozni.
A kérdésem az lenne, hogyan tudnél elindulni azzal kapcsolatban, hogy mit is kell kezdeni egy fával, hogy érdemes metszeni, hogy lehet (idő)hatékonyan összegyűjteni a lepotyogott termést, stb.
Van erre valami olyan könyv, amit érdemes beszerezni, elolvasni?
Császár körtéből igen sok fajta van, az igazi szeptemberi érésű, fája igen lassan fejlődik vadkörtén is. Esetleg tudnál képet küldeni a bírtokodban lévőről? Móri császár = Pap körte; Bőr körte = Kormos körte = Alexander körte = Bosc kobak stb. egy fajta több néven gyakori jelenség és még a más nyelveken való megnevezésekről nem beszéltünk...
