Hihetetlen, hogy pénzért mindent szabad! Az arcodba hazudnak a közszolgálati, a kereskedelmi, a sport és természettudományos adókon.
Elhülyítik a gyerekeinket!
Nyaralj, házasodj és és autór is jelzálogra vásárolj! Ha pénzzavarba kerülsz, vagy elromlik valamid, ne részletfizetést kérj, hanem vegyél fel kölcsönt uzsorakamatnál is magasabb kamatra! És semmi 18-as karika, semmi korlát, korlátlanul ömleszthetik az elmebeteg pénzügyi megoldóképleteiket a gyermekeinkre!
Miért tehetik ezt velünk? Hogyan állíthatjuk meg ezt a ROMLÁST???
BB eddig is egész jó konstrukciói voltak, legalábbis amiben én vagyok náluk azzal meg vagyok elégedve. Persze mindig van jobb. AZ új reklámarc majd kiderül mennyire fogja meghozzni az emberáradatot a banknak. Ha már azt el tudják érni, hogy beszéljenek a reklámrol az emberek , akkor már sikerrel jártak.
Egy üzletkötés során az eladó(bank) hasznot akar húzni a vevőből(ügyfél) és ez fordítva is igaz. A bank szolgáltatást nyújt, amiért nyereséget akar. Te is hasznot akarsz húzni a bankból, mert igénybe veszed a szolgáltatását. Szerintem azért egyetlen vállalatot sem szabad elítélni, hogy profitot akar magának, mert a te céged is erre hajt(persze csak ha nem közszférában dolgozol).
Az egy másik kérdés, hogy ebben az esetben valóban ügyfél orientáltak lesznek-e vagy sem. Majd idővel kiderül...
Ezt majd gondolom a felmérésekből, illetve abból, hogy hová kanyarítják a színész karakterét mert eddig majdnemhogy semleges de nem is vicces nem is semmilyen... :S
Ha magamból indulok ki, sikeres lehet, mert én szinte semmit nem értek a pénzügyekhez, de mind tudjuk ez a mai világban igen nagy hátrány és nem kevés álmatlan éjszakát és problémát okozott már ez nekem. Ilyen szempontból még ha reklám fogás is már tudat alatt megfog az, hogy ők igenis törődnek velem, nem pedig hülyére akarnak venni. Persze ha belegondolunk ez csöppet sem igaz, hiszen minden banknak az a célja, hogy hasznot csináljon belőlem. Ilyenformán ez aljas de okos megoldás.
A hiba jelen helyzetben talán a karakterrel lehet. Okos volt, hogy a nézőre bízzák ki legyen az arc, ezzel is elérve hogy ők bizony számítanak. Aztán megszavazták ezt az indiai fickót (nekem ebből az jött le hogy új Pákót akar a nép), majd kapnak hozzá egy komoly vonalat. Na én ezen lepődtem meg.
Nem tudjuk, de a marketinges kreatív szinglik majd azért biztos összepacsiznak, hogy megint csináltunk egy marketingtankönyvekből tanult trendi projectet.
ez a kommunikációs híd egyébként egy igen érdekes kérdés... mármint elsősorban a szükségessége és mint stratégia, hogy mennyire igaz ez... Mármint mennyire etikus, elvégre ez olyan mintha emocionális köteléket próbálna létrehozni, megszerettetni magát az ügyfelekkel, ami persze nem baj, mert miért is lenne az, csak olyan szokatlanul hangzik ez egy bank esetében...
Majd kiderül, hogy beborul-e de mindenképp érdekes próbálkozás!
Igaz-igaz. Mondják a reklámban "stipi-stopi", a kölykök meg a háttérben: nemár anya! Ezt a hitelt még mi is fizetni fogjuk! Nyuszómuszójék is minden hónapban másra vesznek fel hitelt, a másik reklámban meg minden héten tönkremegy egy tv vagy mosógép.
Ha már reális bank reklámot keresünk akkor, talán azt az indiai reklámost lehetne felhozni. Ott legalább ne a VEGYÉL FEL HITELT! vénás injekcióval töltik a fejünkbe a programot, hanem kommunikációs hidat próbálnak építeni. Ráadásul még lehet céljukat is elérik. Ha lesz legközelebb látom a TV-ben beírom melyik bank ez, mert most nem jut eszembe...... ha vki előbb látja írhatja.
Szerintem is rosszak ezek a reklámok, főleg a népmesehősökkel. Rómeó és júlia a bankban :) Szerintem kevés ember találta őket viccesnek inkább szomorú hogy ennyi telik tőlük. Ennek ellenére már vagy 5 féle van belőle
Hát a reklám valóban nem arra való, hogy tájékoztasson precízen egy hitel feltételeiről. Ez az ügyfél felelőssége, hogy járjon utána alaposan a dolgoknak, hiszen évekre szóló elkötelezettséget vállal. A bankok meg persze - érthetően - úgy szabják meg a feltételeket, hogy nekik legyen jó, de hát nekik kell vigyázni a betétesek pénzére is, nem kockáztathatnak erejükön felül.
Szóval a reklám arra jó, hogy tudd, X bankban van ilyen-olyan termék, ilyen-olyan akcióval. Ha éppen az kell neked, mehetsz abba a bankba is. A legtöbb embernek, főleg vidéki, konzervatívabbnak, esze ágába se jutna elmenni egy Raiffeisen fiókba, egy CIB-be vagy Erstébe, ha hitelt keres. Megy az OTP-be vagy a megszokott takszövbe. Így legalább jobban körül néz. Már ezért is megérheti, hogy reklámoznak, hogy kicsit jobban megnézik az emberek a piaci ajánlatokat, kicsit fokozódik a verseny.
Ezzel is egyetértek. Nem akarok én egyoldalúan az ügyfelek pártján állni, remélem, nem is tűnt úgy, csak épp nem teljes a bizalmam a bankokban (no, nem attól félek, hogy becsődölnek), ahogy más cégekben sem. Itt eredetileg a reklámról volt szó. Azt is rühelltem pl., hogy a mobiltelefonoknál bemondtak jó alacsony összegeket vételárra vagy percdíjra, aztán persze az apróbetűs résznél ott volt a többi feltétel, amik miatt mondjuk én biztos nem éltem volna ezekkel az akciós lehetőségekkel. Jobban örültem volna, ha olyat hirdetnek, ahol magasabb az összeg, de a paraméterek miatt összességében számomra reálisabb az ajánlat. Ez persze valamelyest szubjektív, de szerintem sokan vagyunk így, akik a reklámra csak legyintenek, és inkább félrevezetőnek mint tájékoztatónak tartják őket.
Mindegy, ennek a problematikának az a lényege, hogy a hülye nép nem bírja felfogni, hogy ha pl. Pisti kunyizik Jóskától kölcsön 3 millió forintot. Jóska mondja neki, hogy adja meg 3 hónap múlva, mert akkor szüksége lesz rá, pl. akar venni egy autót. Pisti viszont nem adja meg, mert nem úgy alakultak a dolgai, ahogy tervezte.
Erre a jónép ahelyett, hogy Jóskát sajnálná, aki hiába spórolt évekig az autójára, Pistit sajnálja, mert rosszul gazdálkodott a pénzzel. A bankkölcsön is ugyanez pepitában.
Általában olyan lakás száll el a fejük fölül, amit nem tudtak volna kifizetni, megvenni sosem. A te ismerőseid feje fölül elszállhat egy nagyobb lakás, de a bank megengedi, ha időben szólnak, hogy gond van, hogy maguk eladják, kifizessék a tőketartozást az árból, és vegyenek egy kisebbet a maradék pénzből, olyat, mint a régebbi volt. Valóban nem luxus a 3 szoba négy embernek, de erről tényleg nem a banknak kell gondoskodni, hogy meglegyen.
Nekem is van amúgy lakáshitelem, de én nem úgy fogom fel, hogy szemét a bank. 6 százalékos thm-mel fizetem vissza, ez nagyon baráti. Kb. 7,5 milla tartozás van egy 12-13 milliót érő lakáson. Igen, ha elárvereznék, vagy eladnám, örülhetnék, ha maradna 3-4-5 millióm a következőre önerőnek. Ennyi az én pénzem, a többi a banké, és örülök, hogy ideadta nekem. Ha nem tette volna, fizethetnék egy albérletben bérleti díjként többet, mint a törlesztő.
A bankoknak meg muszáj nyereségesnek, stabilnak lenni (az OTP nyereségének jó nagy része mellékesen nem is Magyarországról származik, hanem a bolgár leánycégből), ha inognának, mert laza a hitelezési politikájuk, úgy járnánk, mint az amerikaiak. Ott adtak hitelt a subprime (rossz, idehaza BAR-listásnak számító) adósoknak is nyakra-főre, amelyek most dőlnek be ezerrel. A jelzálogbankok mennek tönkre, a kisbefektetők aggódnak, mert a befektetési alapokba tett pénzüket befagyasztották. A nagy bankok nyeresége is csökken, amit valamilyen drágítással kell majd helyre hozni.
Hát kell ez? Szvsz inkább aggódjon egy bank a kihelyezett pénze miatt, mint te a befekteted pénzed miatt! Szóval maradjon csak nyereséges, stabil a bankrendszer.
De amúgy igazad van. A fő gond nem a bankkal van, hanem az általános munkahelyi bizonytalansággal meg a fizetésekkel (arányában). Persze ez bonyolult kérdés. És sokszor biztos az is igaz, hogy inkább takarékoskdni vagy lemondani kéne (fogyasztási hitel), mint kölcsönt felvenni -de hát ez a bank érdeke is.
Az arányokat nem ismerem, lehet, hogy valóban így van, de sajnos épp konkrét árverezős példákat hallottam. Tény, hgy nem jótékonysági intézmény, nem is kell annak lennie. De még mindig az az érzésem, hogy jobban be tudja magát biztosítani, mint sok csóri állampolgár. Nem beszélve arról, hogy neki csak 1 lakása (autója) van, míg a bank megosztja a kockázatot. Nyilván van, akin bukik, de még így is jól jár a többivel.
Azt sem, hogy az előbbiek szerint a lakás "elszállhat" a feje fölül? Ez a legnagybb kockázat. Hát, pl. az én ismerőseim kisebb lakás helyett vettek nagyobbat, dolgoztak, szóval nem szocpol volt az önerő. De azért az mégem luxus, ha pl. 4-en most 3 szobában élnek és nem másfélben.
Ja, és hogy még szebb legyen a lányzó fekvése, az a 2-3 millás önerő is gyakran jóformán szocpolból áll. Szóval az adós szinte semmi megtakarított pénzt nem kockáztat.
Nézd, a bank nem jótékonysági intézmény, mindenki eldöntheti, hogy felveszi-e a hitelt, vagy sem. Emellett a banknak nem áll érdekében árverezni, mostanában mindent megtesznek, hogy elkerüljék az ilyesmit. Van pl. hitelfedezeti biztosítás arra az esetre is, ha valaki elveszti a munkáját. Aztán lehet kérni futamidő-hosszabbítást, átütemezést, sok mindent, csak szóljon az adós idejében a banknak, hogy az ne indítsa el a pert, hanem tudjon a dologról, és találjon ki valamilyen megoldást. Persze olyat, ami hosszabb elsősorban a banknak jó (pár hónapig alacsonyabb törlesztő, vagy nem fizetés, de aztán magasabb kamat pl.), de az adósnak is elfogadható.
Pl. úgy, hogy az adósnak mostanában van a lakásban 20-30 százalék önrésze, a bank fizeti a többit. Pl. a 10 milliós lakásban az adós kockáztat 2-3 milliót, a bank meg 7-8 milliót. A 7-8 millió több mint a 2-3 millió. Az én számításaim szerint legalábbis.
Bár szerencsére nem kellett még hitelt felvennem, ismerőseimnek igen, úh valamelyest képben vagyok. Hogyne kockáztatna az adós a lakáshitelnél (jelzálog) (többet)? Úgy tudom, ha nem fizet, a bank ráteheti a kezét és elárvereztetheti. Tévedek? Addig nyújtózkodjon... Igaz, de pl. egy 10 éves hitelnél mi a garancia arra, hogy 5 év múlva nem lesz-e kevesebb a jövedelmed? Félreértés ne essék, nem akarom én levenni a felelősséget az adósok válláról, és biztosan sok a tudatlanság, netán visszaélés is, de alapvetően mégis azt látom, hogy a banki nyereségek egész szépek, míg a sok lakáshiteles szinte megpusztul, hogy törleszteni tudjon (de nem volt valódi választása, hogy felvegyen-e kölcsönt), és retteg, míg a hitel le nem jár.
