Egy kérdésem merült fel a Winwatt progival kapcsolatban.
Egy szerkezet létrehozásakor ha felhasználok valamilyen szigetelő anyagot, megjelenik egy korrrekciós tényező és hivetkozik a MSZ-04-140-2: 1991 M.1.1-3. táblázatok-ra.
Ez az érték Vakolt vagy rábetonozott EPS-nél pl. 0.42.
Nem kevés. Ennyivel romlik a hőátbocsátási tényező gyakorlatilag.
OK, izlesek es pofonok. Gipszkarton helyett a kivul szokasos vakolas (rag., halo, alapozo, festes) nem jo? Bar nem tudom, oclsobb-e, mindenesetre egyszerubbnek tunik.
Mint írtam, nem is akarom szabályozni, csak az amúgy is meglévő hőáram kedvező mellékhatását kívánom kihasználni. A határolószerkezetekkel együttesen megszabom, mennyi legyen az integrális hőáram, az eloszlásukkal meg az áramvonalak irányát, vagyis a divergenciáját, vagy minek hívják... ez pedig végülis meghatározza a garázs hőmérsékletét.
Mint írtam, szabályozni nem fontos, csak nem akarok azért nagyon melléfogni, így inkább erre is odafigyelek.
> azt viszont nem ertem, hogy miert is kellene gipszkarton?
Jo, felreertheto volt, tehat nem szigetelni kell mindenkeppen, hanem jo legyen a garazs es a lakas kozti hoszigeteles. A falon keresztuli "futest" szabalyozni abszolute nem lehet... azt viszont nem ertem, hogy miert is kellene gipszkarton?
Ezt a kis számolást és variálást tényleg egyszerűbb excelben megcsinálni. Szépen bemodellezed az épületet szobánként. A változókat és az eredményeket meg kijelezteted valahova ahol az egészet látod egyszerre, és így csak átírsz egy adatot aztán már látod is az eredményt. Szerintem gyorsabb mint a WinWatt. És jobban átlátod, nem kell annyit kattintgatnod ide oda. Szólj ha nem megy segítek benne.
> A falon keresztül fűtésnél bele kell kalkulálni, hogy a kialakult hőfok függeni fog a külső hőmérséklettől.
Erre lenne a modellezés. Lehet, hogy tényleg Excelben lenne a legegyszerűbb.
Fűtőtestet kis szerencsével sehova nem teszek, nemhogy a garázsba, mert szándékom szerint megpróbálok összetákolni egy passzív házat, így kissé szigorúak a követelmények, azért nem mindegy az a néhány század W/m2K. A penészedésben nem hiszek, mert egy normálisan szellőző lakásban a kinti -15 fok felé levő szigeteletlen PTH fal sem penészedik, akkor egy 5-10 fokos garázs felé lévő sem fog.
A garázs külső felülete talán lemegy a közös fal kétszeresére, mert mögötte lenne egy kamra is, szóval a háznak az az "oldala" kvázi fűtetlen, ez most egy elképzelés. Az a harmadolás nagyjából jó is lenne. Az direkt jó, ha a garázs hőmérséklete nem állandó, hanem függ a külső hőmérséklettől, mert a kocsinak sem tesz jót a pára, ha túl nagy a hőmérsékletkülönbség, lecsapódik a hideg kocsira a meleg garázsban.
A falon keresztül fűtésnél bele kell kalkulálni, hogy a kialakult hőfok függeni fog a külső hőmérséklettől. Mivel a szobában mindig 20 fok van, kint pedig változó, a garázs meg valahol a kettő között. Ha elég vékonyra építed a garázs felé a faladat, akkor noha a garázsnak csak egy fala fűtött, elérhető a felezés is. Ekkor ha bent 20 fok van, kint 10, a garázsban 15 lesz. Ha kint -20, bent nagyobb fűtéssel továbbra is 20, akkor a garázsban nulla.
Ha fűtőtestet teszel a garázsba, akkor viszont garantálható egy fix alacsonyabb hőfok, mondjuk termosztátos radiátorszeleppel beállítod a 10 fokot.
A fallal fűtés másik hátránya, hogy a szobát meg hűti, persze radiátorral az átlaghőfok biztosítható, de nagy lesz az egyenetlenség, pl. penészedik-nedvesedik az a falrész. Szóval én is azt javasolnám, hogy a garázs felöl is szigeteld a falat, max. vékonyabban meg a vakolaton is lehet spórolni.
Sacc/kb amúgy a garázs hűlő fala-teteje kb. hármszor akkora, mint a fűtött. Ha ugyanakkora a hőátbocsátása a határolóknak (a tetejénél nehéz ezt biztosítani, az égbolt felé nagyobb a hőátadási tényező, szóval még a Porothermnél is jobb hőszigetelés kell), akkor a garázst "fűtő" falrész U (K) értéke az eredeti U érték szorozva (1/(1+1/3)), azaz 75%-a.
Igazából ugye az a kérdés, hogy rakatok egy 0,3-as ytong falat, mellé egy garázst (EPS helyett), mennyi lesz a ház hővesztesége azon a falon. Ha két ytong falat szorosan összefalaznék, ahogy Csavarhúzós megjegyezte, akkor 0,15 lenne a hőátbocsátás. De persze az autó nem fér így be a két fal közé, következésképpen a garázs külső felülete mindenképpen nagyobb lesz. Akkor nem tudom két 0,3-as fallal elérni a 0,15-ös eredő hőszigetelést, de nem mindegy, hogy 0,3-0,15 között mennyi lesz. Továbbá azt sem árt előre tisztázni, hány fok lesz a garázsban.
Hat pedig akkor az igenyek adottak (garazs ne legyen lefagyaszto, a tobbi mint edidg), tessek eldonteni melyik a jobb, a nagyobb beruhazas kisebb uzemelesi koltseg, vagy forditva. Mas valasztas nincs, winwattol fuggetlenul se...
Nem mondtam, hogy _ugyanannyi_ szigetelest tegyen. De tuti hogy nem jobb a fal leszigetelese helyett vastagabb teglakat alkalmazni (nem olcsobb es nem hatekonyabb vedelem). De persze nekem mindegy...
Szerintem sokkal nehezebb lesz hoszig. nelkul elerni azt az erteket, ami mar elfogadhato... raadasul ha a garazs felol szigeteled a pincet, nem torekedsz szepsegre, akkor olcsobb mint a kulso hoszig. (nem kell a tobbi kellekkel osszemerheto aru nemesvakolt), es kevesebb meretben, mint a garazs kulso falait novelni.
Remek kis ötletbörze! Kézzel valahogy megbíkóznék vele, csak aztán az egésznek az volna a lényege (szépsége?) hogy utána próbálgatni kéne a külső-belső falakat, ezért szerettem volna modellezni. A lényeg végülis nem az, hogy hány fok lesz a garázsban, hanem hogy a lakás jól legyen hőszigetelve, és el lehessen hagyni arról az egész falról a hőszigetelést, mert az egy csomó pénz.
Axióma ötlete ebből a szempontból kedvező, mert a hőmérsékleteket gyorsan végig lehet próbálgatni, igaz így már két dimenzió mentén kell végigszaladni...
Bocsánat, az még elképzelhető, hogy egy garázsnak nincs ablaka, de ajtó feltételenül kell rá, úgyhogy az előbb a 3 helyett 4 hőellenállást kell kiszámolni...
>Ha a garázsban mégiscsak egy általam elképzelt hőmérsékletet szeretnék fűtés nélkül, akkor milyen arányban álljon egymással az előbbi két fal hőátbocsátása. -Hát nem KÉT fal, mert a garázsnak van teteje és alja is. Egy extrém vékony garázs esetén, ami mondjuk egy 1 cm vastag rés, a hőmérséklet a szoba és az udvar hőmérsékletének a középértéke lesz, ha a két fal egyforma. (Kicsit kisebb, de a sok pontosítást és nyitózárólejet a belinkelt kéményes-körmondatos példa miatt most nem merem forszírozni :-) Ha ez egy reális garázs, akkor nem csak a szobával közös fallal megegyező méretű külső fala van, hanem oldalfalak, tető, padló, így a hőfok a kinti hőmérséklethez lesz közelebb.
>Erre kínál valamilyen megoldást a Winwatt? -Nemtom, de Excelben vagy papíron se ördöngösség. A hőellenállások és hőáramok a klasszikus áramkörös Ohm-törvényes logikával számolhatók. Feszültség=hőfokkülönbség, itt a két biztos pont a szoba hőfoka és a kinti hőfok. Ellenállás: ki kell számolni az U (avagy K) tényezőkből és a méretekből K/W értékeket.
A-2-B-3-C Lerajzolni most nehézkes, itt A pont a szoba, onnan 2 párhuzamosan kapcsolt hőellenállás vezet a B ponttal jelölt garázsba (a fal ellenállása, és a talajon keresztül a vonalmenti), onnan 3 párhuzamosan kapcsolt ellenállás a C-vel jelölt udvarba (a garázs külső falai, beleértve az oldalfalakat is, a falak alatti vonalmenti hőátadás valamint a garázstető) A hőellenállásokat WinWatt-ból megkapod.
1. Kiszámoljuk az ered ő ellenállást A-C között. Párhuzamosan kötött ellenállások eredőjét úgy kapjuk, hogy a reciprokaikat összeadjuk, majd az eredménynek is vesszük a reciprokát. Így kapunk két ellenállást, amik sorba vannak kötve, azokat csak össze kell adni, máris megvan az eredő ellenállás.
2. Kiszámoljuk a hőáramot (I=U/R analógia)
3. A 2 ellenállás eredőjének felhasználásával kiszámítjuk a hőfokesést a garázsig (U=I*R), ezt levonva a szoba hőfokából megvan a garázs hőfoka.
4. Nem lepődünk meg, ha a valóságban nem így lesz :-) (A műszaki számítások egy csomó közelítést, leegyszerűsítést használnak, pl. a külső hőátadási tényező szabvány szerint 24, de valahol 10 és 40 között lehet egy konkrét esetben)
>Az az elképzelés, hogy se a ház-garázs közti fal, se a garázs külső fala nem lesz EPS-sel szigetelve. Azt kéne kiderítenem, hogy milyen falakat rakassak ehhez, hogy a kettő együtt megfelelő legyen. -Fontos kérdés, hogy milyen a garázstető. Ha valami hullámpala vagy sima cserép, akkor annyival kisebb a hőellenállása a falénál, hogy gyakorlatilag mindegy a garázs fala hőtechnikai szempontból.
Garázsra megadhatsz 10 fokot, az általában csak temperált helység szokott lenni. a meleg nem is jó ott, fontos hogy intenzív legyen a szellőzése (vizes autó párája távozzon valahol).
Amit Axióma írt az jó megoldás. Elindulsz egy PTH38-ról kinti -15 fokról (aházzal közös fal túloldali hőmérésklete persze a szoba előirányzott hőfoka legyen, és vica versa, ha a szobát méretezed akkor a garázs belső előirányzott hőmérsékletét add meg), belső 5 vagy 10 fokot adsz meg. Aztán ha kisebbre veszed a falazatot 30-asra mondjuk, akkor meglátod, hogy keletkezik-e hőigény.
Igy gyakorlatilag a szoba közös faláról fűtöd a garázst !
Felteszem ha a garazst is lakoszobanak veszed es olyan homersekletet allitasz be neki probalgatassal, amire 0 W (kozeli) hoigeny lep fel, akkor megtalaltad a futetlen garazst... bar a lakoszoba fogja akkor futeni, amivel hataros. Nyilvan nem 10-es valaszfal kellene oda...
Hű! Azt hittem ezt valahogy kiszámolja nekem. Lenne a ház mellett egy garázs, és több kérdés felmerült.
- Nem tudom, hány fok lesz a garázsban (kb. ahogy esik úgy puffan), ez nekem mindegy, meg a kocsinak is, de a program ezekszerint kéri.
- Az az elképzelés, hogy se a ház-garázs közti fal, se a garázs külső fala nem lesz EPS-sel szigetelve. Azt kéne kiderítenem, hogy milyen falakat rakassak ehhez, hogy a kettő együtt megfelelő legyen.
- Ha a garázsban mégiscsak egy általam elképzelt hőmérsékletet szeretnék fűtés nélkül, akkor milyen arányban álljon egymással az előbbi két fal hőátbocsátása.
Hű gyerekek, ez egy baromi 1x-ű kis progi, ameddig csak hőveszteséget akar valaki számolni ! A többit nem kell erőltetni, arra az építészeknek van szüksége...
Menet:
1. project létrehozás
2. szerkezetek létrehozása, úgymint: külső fal, belső válaszfal, nyílászárók, födémek. Rétegrendet kívülről befelé (vagy fordítva) megadni.
3. ha valamilyen anyagnak nincs meg az adata (asszem 2-3 adat kell össz-vissz), akkor az vagy meg kell keresni a neten, vagy valami mással helyettesíteni
4. utána lehet helységenként számolni a hőveszteséget, a nyílászárók méretét levonva a falak méretéből és külön felvéve a saját szerkezetével.
5. szükség esetén a légcserén lehet (kell) variálni
