Nem a hőelem fossa el magát, hanem a kábel mögötte. A K sem lesz jobb. A vezetékek többségét az első 1-2 cm után nem erre a hőfokra optimalizálják. Vagy válassz pontosan erre a célra gyártott elemet, bár gyanítom, hogy az egyedi gyártás miatt az valószínűleg pimaszul drága lesz.
Vegyes tüzelèsű kazán, aprítèkègetővel, Saját gyártmány. A tűztèrbe az ajtóra fúrtam lyukat a pt100-nak 185-350fok mèr, nèha túllő tehát ideiglenesen 400 fok is mèr, fűtèsszezonba 0-24. Ez a pt100 szeret meghalni eddig másfèl szezon alatt 2db mièrt lehet ez? Hivatalosan ezt a hőfokot bírnia kène. Nincs mèrőzsák mert fontos a gyors reagálás. K típusú hőelem jobban bírná?
Üdv, Olyan szar akksit, amin "nem mér semmit a műszer" kb. ezerből egyet látok. Ez nem az akkumulátor problémája, hanem a műszeré, ami ez esetben valószínűleg nem műszer, hanem egy kb. rádiótechnikás szintű otthon kotványolt cucc. Terheletlenül 12,5 V alá nem nagyon kellene engedni, töltési feszültségnek (járó motor mellett) 14-14,1 V körül kell lennie (maximum 14,4 V). 0 fok alatti hőmérsékletnél érdemes indítás előtt 10-15 mp-re bekapcsolni a tompított világítást, majd úgy indítani. Ha akkor nem indul közel pöccre (és/vagy nem tudja rendesen megforgatni a motort), akkor érdemes egy próba (teljes) feltöltést csinálni jó töltővel. Ha ez sem oldja meg, akkor csere. Egyébként nincs baja az akkunak.
Jól megfeletkeztem erről a fórumbeli kérdésemről, pedig már jött rá sok válasz. Szóval az történt hogy elvittem szerelőhöz a kocsimat fékkel, és felhívtak hogy rámértek az akkumulátorra és az annyira rossz, hogy már nem mér semmit a műszerük. Ez nem volt igaz, csak le akartak húzni. Viszont elkezdett foglalkoztatni a dolog, hogy hogyan tudnám mérni hogy jó-e még az akkumulátor, ezért gondoltam hogy ha indítás alatt mérném a feszültséget, akkor a terhelést megoldaná az indítómotor, a feszültséggörbéből meg megállapíthatnám (valamilyen szinten) hogy nincs-e gond az akkumulátorral. Hát nem. Óriási össze-vissza számokat kaptam, próbáltam 20-as átlagolástól kezdve többféle módszerrel megrajzolni a feszültség-grafikont, de nem jött össze. Aztán csináltam egy szivargyújtós csatlakozót, rácsipeszeltem az oszcilloszkópomat, és voalá, tökéletes feszültséggörbét rajzolt nekem 12 voltról, lement 8 voltig egypár tized másodpercig, majd vissza ugrott 14 voltra. Az akkumulátor tökéletes állapotban van, csak sajna nem az én áramköröm mérte meg :( Amúgy a chatgpt ezt rajzolta:
100 nF → gyors tüskéket, magas frekvenciát szűr 10 ľF → lassú hullámzást, alacsony frekvenciát szűr
ezt már nem próbáltam ki, mert arra jutottam hogy az 1000 forintos arduinóm nem alkalmas a feladatra mert a 3,3 voltját rákötöttem az A0-ra és az is eszméletlen zajos volt.
Otthoni (amatőr,barkács) szinten egy egyszerű feszültségmérővel is megmérhető az akku indítási feszültsége. De minek?
Ő tudja, minek :)
Egyébként azért annyira nem egyszerű mérni, mert a "rendes" multiméterek másodpercenként 4 mérést végeznek, ami két mérés között van, azt kb átlagolják. Ez nem lenne baj, de az indítózás alatt NAGYON változik az áramfelvétel és a feszültségesés is. Mondjuk egy 30 ezer forintos multiméter már tud úgy 20000 count-ot, szóval a +/-20 voltot pl 20000 részre osztja - az már nem olyan rossz, legalábbfelbontásban 2 mV. Egy arduinoval ezt közvetlenül nem lehet elérni (mármint a +/- 20 voltos tartományban), csak külső A/D konverterrel.
Mondjuk én azt tenném, hogy a - külső - A/D konverterrel végeznék , pl ADS1115 tud 860 sample/sec-et, legyen ez csak 250, az már elég lesz.
És akkor beolvasnék pár száz értéket, és leválogatnám a legkisebbet. Az jellemezné leginkább az akkut. Viszont a legelső századmásodperc meg nem jó, mert akkor még áll az indítómotor, az áram VALÓBAN az egekben. Szóval az első jelentős feszültségesés utáni 20 msec után kezdeném a hasznos.
mintavételt.
az ADS1115-t egyébként kénytelen voltam tanulmányozni, és ha valaki nem akarja minden szempontból kihasználni, akkor egészen egyszerű a programozása/kiolvasása az I2C buszon. (én nem használtam libraryket).
"Ha ez igaz: 100A-nél 0,5V feszültség esik az akku kapcsokon." Igaz. ÉS,ha az indítás alatt a kapocsfeszültség 9,5V alá esik (12V-os akksinál!) ,akkor baj van.
"Ahogy az akku öregszik, csökken a hidegindítóárama (-18 celsius, szabványos mérés, de bonyolult), ezzel elég jól korellál a belső ellenállása. A "normálisan" öregedő akkuhidegindtóárama azonban nem csöken túlzottan, a korral sokkal inkább a kapacitása fog csökkenni." : nincs itt némi ellentmondás? :-) Roppant kíváncsi lennék arra,hogy mit akar kezdeni az indítás alatti akkufesz mért értékével? Otthoni (amatőr,barkács) szinten egy egyszerű feszültségmérővel is megmérhető az akku indítási feszültsége. De minek?
Ha ez igaz: 100A-nél 0,5V feszültség esik az akku kapcsokon.
Pontosan ezen alapul az egyik oszcilloszkópos akku-minősítés (PICOSCOPE): megakadályozott beindulással (pl: befecskendező szelepek lehúzva) kell indítózni, közben mérjük az indítóáramot és a feszültséget az akku sarkain. A szkóp a pillanatnyi értékeket egyszerre látja, abból határozza meg a belső ellenállást. Egy új akkunál az teljesíti a szabványos értéket. Ahogy az akku öregszik, csökken a hidegindítóárama (-18 celsius, szabványos mérés, de bonyolult), ezzel elég jól korellál a belső ellenállása. A "normálisan" öregedő akkuhidegindtóárama azonban nem csöken túlzottan, a korral sokkal inkább a kapacitása fog csökkenni.
Nem áramerősséget akar mérni, hanem KAPOCSFESZÜLTSÉGET. Egyszerűen azt, hogy mennyi lesz az akku nyugalmi 12.8 volt kapocsfeszültségéből.
(mondjuk az osztót úgy tervezném, hogy a 15 voltot is kibírja, illetve az arduino bemenetét diódákkal védeném, hogy az esetleges tüskék ne nyírják ki az A/D bemeneteket
És ehhez valóban elég egy feszültségosztó, meg egy (több) kondiból/ellenállásból álló szűrő.
Utána persze néhány egymás utáni mérést átlagolni is kell.
De mindenekelőtt: kellene benned egy oszcilloszkópot úgy 10000 forintért, és akkor meg is NÉZHETNÉD, hogy miért nem sikerül.
Amíg a referenciád zajos,addíg mindegy,mint mennyire osztasz....Először is -SZERINTEM!- egy stabil tápot és referenciát kellene megoldani.Csak utána bűvészkedni osztás/szorzás,szűrő ügyekkel.....
A gyujtótrafó gerjesztett feszültsège miatt ugrál ki sztema bemeneted. Kalman filter library nekem egy nagyon zavaros környezetben sokat segített. De elsőnek a feszültsègosztódat le kène választani az arduinoról, sztem csinálj nagyobb osztást ès utánna erősítsd műveleti erősítővel.
Csak a tájékoztatás okán rákerestem az ólomakkuk belső ellnállás értékére.Amit találtam: egy 85Ah-s 12V-os akksi 0,005 ohm (nyilván gyártó és tipus függö,de nagyságrendileg ez a tartomány). Ha ez igaz: 100A-nél 0,5V feszültség esik az akku kapcsokon.
Először is, tisztában kell lenni azza, hogy az Arduinoban használt ATmega328P analóg jelfeldolgozása hogy megy alapból, illetve ezt hogyan használja ki az Arduino keretrendszer megfelelő szoftveres rétege.
Röviden: erősen kompromisszumosan.
Másodszor...
A jelölt kapcsolással egy 3:1 feszültségosztást csinálsz, vagyis a 12 V-ból 4 V-ot. Mivel ez felfelé nincs limitálva, a gyújtótrafóból esetleg visszagerjesztett pár száz volt simán tönkreteheti a rendszert. Aztán az sem mindegy, hogy elegendő-e a kb. 0,015 V pontosság (valószínűleg igen).
Harmadszor...
Az kevésbé közismert tény, hogy a fentieken (elsősorban az első ponton) túl van egy alaptétel, miszerint a mérés ténye befolyásolja a mérés eredményét. Ennek megfelelően két dolgot kellene átgondolni. Egyrészt leválasztani feszültségosztó kimenetét az Arduino analóg bemenetéről egy műveleti erősítővel (nem invertáló követő kapcsolás), ami (másrészt) lehetőséget ad a bejövő jel szűrésére is. Az, hogy a célra melyik a megfelelő műveleti erősítő és milyen értékek kellenek, részben tapasztalati úton, részben némi alapismeret megszerzésével és alapos utánajárással határozható meg. Én hasonló feladatra egy nem túl szerencsés választással kreáltam kapcsolást (és nyákot). Nem lett teljesen ideális, de abszolút működik. Viszont.
Az, hogy fix, tápfeszültség körüli értékre is ide-oda ugrál, valami gondot jelez. Fix értékre 2-4 értéken belül stabilnak kellene lennie. Próbáld meg másik lábbal, illetve próbáld meg úgy, hogy a lehető legrövidebb, összetekert vezetékelést használod (mint az UTP). Illetve ellenőrizd a kötéseket, és ahol csak lehet/van értelme, csavaros kötést (sorkapocs) vagy forrasztást használj!
Amit fejlesztesz, az az IBS - intelligens battery szenzor.. keress rá pl: BMW - VW - IBS sensor schematics.. Az indító áram át kell folyjon a shunt ellenálláson.. .. A shunt ellenállás a gyáriban közel nulla OHM.. mert nagyobb ellenálláson (az akár 200 ampernél) rengeteg feszültség esik. Használj műveleti erősítőt ehhez. És a fejlesztés fázisában be kell skálázni. Ezt otthon nehezebb, mert 300 A -es tápod valószínű nincs.
Ami otthon probléma: A shunt. A tesztelés, és a mechanika .
Az akku vezetékei - csatlakozók úgy vannak teervezve, hogy egy baleset esetén az autóból nem repül ki az akku.. Ha házilag kötsz sorba ellenállást, erre figyelj.. Tehát egy gyári IBS masszív)
A shunt ellenállás bírjon ki 300A -t.
És kell egy rögzítő logika, amit ki tudsz nullázni.
Ha ügyes vagy, CAN re is küldheted, és a műszerfalon jelez.
A gyári működése közben (start stop rendszer miatt lett kifejlesztve) figyeli, hogy az utsó indulás során mennyi áramot vett fel a motor, mennyit esett az akku fesz közben. Tehát áramot, és feszt is kell mérni.
Használj műveleti erősítőt egy közel nulla ohmos shunt ellenálláson.
Minél többet esik a fesz indítás közben, annál xarabb az akku állapota. elmented az új, feltöltött akku referenciát, és ahhoz mérsz mindent..
teszel rá egy reset gombot, hogy újabb referenciákat vegyél fel. (ha kell)
Az arduino jó.. 10 bites A/D van benne.. Az ESP jobb 12 bites A/D van benne..
Sziasztok! Kitaláltam hogy csinálok egy szerkezetet a kocsiba ami méri a feszültséget szivargyújtón, egész pontosan amikor az önindítóval beindítom az autót, akkor kiírja hogy mekkora volt a legkisebb feszültség az indítás alatt. 12V ----------100K-----100K-----o-----100k------o----GND
| |
| |
A0 GND
Az eredmény értelmezhetetlen lett, az A0 értéke ugye 0-1023, de akkora kilengések vannak benne hogy ilyen 30-100-at ugrál random. Próbáltam hússzoros átlagolással is de sokkal jobb nem lett. Utána rávezettem a 3.3V-ot az A0-ra, azon is jó nagy a zaj, ekkor adtam fel. A chatgpt azt mondta hogy a 100K ellenállások miatt lett nagyon zajos, 6.6K és 3.3K ellenállásokkal kellett volna csinálni a feszültségosztást, meg 100nF-al szűrni az A0-s lábat, de mivel a rákötött 3.3Volt is zajos volt, ezért azt már nem próbáltam. Egy kicsit le is vagyok maradva technikailag, a chatgpt azt mondta hogy a nyugat már 2010 óta túllépett az UNO és NANO felett, és a kérdésem az lenne, hogy analóg jelet ti hogyan és mivel mérnétek? Jól láttam hogy most mindenen az R4 megjelölést kell keresni?
Találtam egy jó univerzális nyáklapot az arduinónak, igaz a középső sávokat el kell vágni a megfelelő helyen, ahhoz meg pont van ilyen kis picike vágókorong a gravírozó gépemhez. https://asset.conrad.com/media10/isa/160267/c1/-/hu/531109_LB_00_FB/image.jpg Ajánlom mindenkinek aki hozzám hasonlóan nem ért a nyáklap készítéshez.
Nem használtam mèg sose. Oled kijelzőt főleg a minit nèztem. Hogy bírja a hideget meleget? Autóba kellene. Van akinek megy már èvek óta hasonló körülmènyek között?
Amikor az első anomália kezdődött akkor ez volt az egyes számú ötlet. Egyáltalán nem hozott eredményt, pedig elég alaposan körbejártam a dolgot, hogy hol megy el.
Ezért írtam a rövid progit a soros monitorra, hogy lássam hol megy el a számolás.
Ne használj ilyeneket, hogy unsigned long, meg short, stb. Helyettük: uint32_t, int16_t, stb. Ezeknek rögzített a mérete, és mindegyik platformon ugyanakkorák lesznek.
Érdekes megoldás, pár dolgot rendbe tesz, az biztos. Viszont újakat is behoz, ha pl. unsigned long helyett "sima" longot akarsz használni, akkor borul az egész, mert az előjel bitet is tologatni fogja.
És még... A beágyazott fejlesztés egyik legnagyobb rákfenéje (és sok projekt csúszik el ezen), hogy az egyes platformok (inkább nevezzük MCU-nak) eltérő méretű tárhelyen kezelik a kölönböző típusú változókat.
Még sima "C" nyelvben sem egyöntetű a dolog, lényegében ahány fordító (legalábbis elvileg) annyi féle implementáció. Ez persze erős túlzás, de a legtöbb könyv említi, hogy óvatosnak kell lenni pár ponton. [Ez most konkrétan C++ viszonylatban szerzett emlékek alapján íródott. A szabvány pár dolgot nem rögzít vagy nem rögzít kellő alapossággal, ami -- bár elvileg mobilizálható a forráskód -- platformközi váltásnál és/vagy más fordítónál nem kiszámítható működést eredményezhet.]
Igen, azt tudom, hogy a procik között van különbség. Csak azt gondolnám, hogy ha valami a C nyelvben Unsigned long ( meghatározott tól-ig értékkel ) az minden platformon az lesz :) Ezek szerint nem.
A HE fórumon kaptam az ötletet és azt építettem be a programba. Tökéletesen működik.
Nagy valószínűséggel a feldolgzás egy pontján az unsigned jelleg elvész és az adott értéket megpróbálja beleerőszakolni egy signed formátumba, ami nyilván azonnal hibás értéket fog adni.
Az eltérő platformokon való jó/rossz működés pedig azért van, mert a 328P (és a Mega2560) 16 biten (2 bájton) tárolja az intet, a SAM, ami a Duéban van, 32 biten (8 bájton). A te kódod e tekintetben következetes, bár eltérő változótípusokkal számolni nem igazán jó ötlet (nem tudom, hogy a fordító hogyan kezeli, de ott is van kockázat benne bőven). Az eeprom könyvtárba belenéztem, az első blikkre (5 perc alatt) komoly hibát nem mutatott. Marad az i2c (Wire.h), mint lehetséges hibaforrás, de ezt nem szeretném most megfejteni.
