Keresés

Részletes keresés

Afrikaans8 Creative Commons License 2021.01.29 0 0 101
Afrikaans8 Creative Commons License 2021.01.10 0 0 100
Előzmény: Afrikaans8 (95)
Afrikaans8 Creative Commons License 2020.07.14 0 0 99
Afrikaans8 Creative Commons License 2016.12.24 0 0 98
Törölt nick Creative Commons License 2015.11.26 0 0 97

Itt azt írják, hogy Hunyadi a hetvenedik évéhez közelített a Nándorfehérvári diadal idején. Más forrásokban általában azt lehet olvasni, hogy 1407 körül születhetett. Miből adódhat ez az ellentmondás, mi lehet az igazság?

Hasonló ellentmondást találtam a témában 1442-re vonatkoztatva, amikor Erdélyben vívott Hunyadi a törökkel. Egyik forrásban azt olvastam, hogy itt kezdte el igazán a törökverő pályafutást, máshol meg azt, hogy ekkor már a törökök jobban féltek a hírnevétől, mint a kardjától.

Előzmény: Kara-Indas (44)
Afrikaans8 Creative Commons License 2015.06.09 0 0 96

Amikor Mátyás leigázta Bécset

Szelíden hódított: a sereg előtt 32, élelmiszerrel megrakott szekér érkezett a kiéheztetett városba. Tovább »

forrás: Index.hu

Afrikaans8 Creative Commons License 2013.02.17 0 0 95

 

Pálosfalvi Tamás

A Hunyadiak kora, 1437–1490

Kossuth, Bp., 2009

PDF

mociga Creative Commons License 2011.06.06 0 0 94

Kik voltak? Kik lehettek? A hunjaitok!! :-)))

Előzmény: Rufella (93)
Rufella Creative Commons License 2011.06.04 -1 0 93

Létezik màs verzio is a Hunyadiak szàrmazàsàt illetôen:

 

A Hunyadiak története (Dr. Szilvay àltal)

 

Berzsenyi községi jegyzô és Szamkò kàntor-tanitò fogtak hozzà legelôször a Vereb-Hunyadi Jànos Verebélyben töltött gyermekkorànak a tanulmànyozàsàhoz és kutatò munkàjuk soràn bukkantak rà Sosko Géza ottani mézeskalàcs-készitôre, - 1900 körül.

Sosko Géza csalàdi ereklyéi kôzött több olyan tàrgy volt (egy levél Hunyadi Jànostòl, egy szép kivitelû sétabot, egy bôrbôl készült zacskò alakù pénzes erszény), amiket Sosko egyik ôse kapott Màtraverebélyben jàtszò- és késôbben gyermekkori pajtàsàtòl, Hunyadi Jànostòl.

Ezeket a tàrgyakat Szamkò lerajzolta, illetve azokròl jegyzôkönyvet vett fel, amit Atyàm szilvay Gyula kérésére megbeszélte Beke Dénessel is. Nem nagy értékek, de történelmi nevezetességek.

Hunyadi (Vereb) Jànos tehàt fiatal éveit Verebélyen (ma Màtraverebély) töltötte, - aminek ott nyoma is van.

VEREB vezér utòdaibòl egy hatalmas és nagykiterjedésû csalàd alakult ki...[51.old. *]

Péterrôl a màtraverebélyi Plébània Hivatal archivumàban a következô feljegyzés talàlhatò :

« Vereb György elsô fiàt Pétert ùgy nevelte, hogy alkalmas legyen a kiràlyi udvar szolgàlatàra. Péter igy jutott Nagy Lajos kiràlyunk mellé. Vàllalta a kiràly szolgàlatàban Laczfy Miklòs erdélyi vajda mellett az alvajdasàgot. 1360-1368 között viselte ezt a tisztséget.

Vlajko, olàh vajda elleni harcban az Iloncsa folyò mellett megsebesült (1368). Felesége nevét nem tudjuk, egyesek ugy vélik Zàpolya leàny volt. [talàn itt kéne lenne az idézôjel bezàràsànak, sajnos a könyvben hiànyzik]

Péter 1380 körül visszaköltözött ôsei szülôföldjére Màtraverebélybe és ott élt 1403-ig. Ott is van eltemetve az àltala ùjjàépitett templomban. A templom falàban beillesztett sirkövön a következô van feljegyezve :

«  HIC REQUIESCIT CORPUS STRE(nui)

IMVI(eti) MILITIS MAG(ist)RI

OLI(m) VICEVAIVODAE T(ranssilvaniae)

FU(n)DATO(r)IS HUI(us) E(cclesiae)

QU(i) OBIIT A.D. MCCCCIII ».

Ezt a sirkôfeliratot Dr. VEREB Lajos gyöngyösi fôorvos bocsàtotta rendelkezésemre 1972.szept.28-àn kelt levelében. A tovàbbi megjegyzéseket Fràter Lénàrt (Hunyadi magyar szàrmazàsa oklevelekben » cimû könyvébôl idézi :

« Az évszàm a köziratban. A sirkô also felében egy kereszt, a felsô részében a cimer, az àltalànosan ismert és legendàs hirû madàrképpel, a hollòval. A cimerpajzson egy gotikus pàncélsisak, sisakdisz ».

Dr. Vereb Lajos felhivta még figyelmemet arra, hogy Fràter idézett könyvének a 96.oldalàn közölt « CANONICA VISITATIO » 1789-bôl szàrmazò okmàny megôrzi a Verebélybôl szàrmazò Hunyadi Jànos eredetét, mely szerint :

« ...habet et Cryptam unam, ubi requiescit Corpus Petri, filii Georgii de Geréb, olim Tavernicorum Magistri, Transsilvaniae vicevojvodae. Sanguine juncti cum Mathia Corvino, Rege hungariae, fundatoris huius Eclesiae. Ao 1403 tumulati ».

Itt Fràter megjegyzi, hogy a sirkövön szereplô cimer sohasem volt a Geréb csalàd cimere. - A birtok pedig egy pillanatig sem volt a Geréb csalàd tulajdona. Viszont bizonyitja, hogy az ott eltemetett Péter Màtyàs kiràly vérrokona.

A VEREB csalàdnak tehàt màr ebben az idôben (1403) alkotmànyszerûleg van bizonyitva a vérrokonsàga a Hunyadiakhoz, nevezetesen Màtyàs kiràlyhoz, mint a könyv szerzôje mondja :

« nagyapa és unokàja között. »

Péter mesternek a verebélyi Plébània Hivatalban elfekvô feljegyzések szerint négy fia volt : Pàl, György, Andràs és Jànos.

« Péter mester halàlakor Jànos 17 éves lehetett, anyja màr nem élt, igy elment errôl a tàjékròl. »

Ezt bizonyitja BEKE Dénes megàllapitàsa is, mely szerint Jànos apja halàla utàn az Erdélyben maradt fivérei kivànsàgàra Erdélybe ment.

« Jànos Zsigmond kiràllyal 1416-ban Pàrizsban jàr. Ekkor tetszenek meg neki a francia-burgundi vàrkastélyok és ezért tervezi meg igy késôbb a vajdahunyadi vàrat. »

« Zsigmond halàla utàn (1437.dec.9.) leànya Erzsébet férjhez megy Habsburg Alberthez. Ö tette meg Jànost bàrònak és szörényi bànnak. »

« Ulàszlò kiràly 1441.màrc. 12-én hadbamenet Màrvànykônél oklevélben Jànosnak az ô hûségéért, önzetlen szolgàlataiért, ô àltala és ôérette bàtyja fiànak és törvényes leszàrmazòinak adomànyozta SÀP urodalmàt Külsô-Szolnok vàrmegyében. Filio vajvodae de Verebel. »

Tehàt Jànost ezen okmàny szerint 1441ben még VEREB-nek hivtàk.

Mint màr emlitettem, SOSKO Géza màtraverebélyi mézeskalàcsos mester, 1906 körül jegyzôkönyvbe mondta Berzsenyi és Szamko kutatòknak, hogy a csalàdi emlékei között több olyan emléktàrgyat ôriz, amelyek kétségtelenül bizonyitjàk, hogy Sosko Géza egyik ôse gyermekkori jàtszopajtàsa volt a Verebélyben nevelkedett Vereb (Hunyadi) Jànosnak. Jànos itt Verebélyben is a VEREB csalàdi nevet viselte.

Az elôbb felsorolt és a Sosko csalàd birtokàban levô ereklyéket (levél, sétabot és pénzes zacskò) SZAMKO sajàt szemével làtta és azokròl jegyzôkönyvet vett fel....

Fràter Lénàrt « Hunyadi magyar szàrmazàsa oklevelekben » cimû munkàjàban közöl még egy levelet III. CALIXTUS pàpàtòl Màtyàs kiràlyhoz, amelyben Hunyadi Jànosra vonatkozolag ugyanazokat a jelzôket hasznàlja, mint amelyek a verebélyi sirkövön olvashatòk : « invicti », « invictissimi », « strenue ». III. Calixtus pàpa Jànos kardinàlishoz irott levelében Hunyadi Jànost egy szentnek tartja, bàr ezt a kifejezést nem hasznàlja : « Quid eiim mirabilius, quam eius filium ab Hungariae in regem unanimiter esse electum 14. III. 1458. »

A verebélyi sirkövet felsôgyôri Nagy Ivàn is leirta 1865-ben megjelent « Magyarorszàg csalàdai » cimû könyvében.

Itt meg kell jegyeznem, hogy Fràter Lénàrtot « Hunyadi magyar szàrmazàsa oklevelekben », Bp. 1937-ben megjelent könyvéért még hivatalos helyrôl is erôsen tàmadtàk. Fràter Lénàrt azonban nem tartotta érdekesnek, hogy ezekre a tàmadàsokra vàlaszoljon, mert tisztàban volt azzal, hogy a Hunyadi (Vereb) Jànos szàrmazàsàt illetô és hivatalosan is közölt adatok « ...nem egyebek történelem-hamisitàsnàl ».

Nem kevesebb tàmadàs érte Berzsenyi és Szamko kutatòmunkàjàt is, nemcsak magàn részrôl, de amikor kutatàsaik eredményét annak idején (1910) hivatalos helyekkel (Tudomànyos Akadémia) is közölték, arra még csak vàlaszt sem kaptak.

Igy kutatàsaik eredménye a két csalàd (Berzsenyi) és Szamkò) levéltàràban maradt....

Végezetül még csak annyit, hogy a VEREB csalàd neve a különféle okmànyokban a következô neveken szerepel : VEREB, VERÈB, BRABECZ, VRABEL és WEREBEL.

 

* Vereb khagàn tulajdona lett az itt alapitott Verebély község és ennek hatalmas területe. Ez a birtok késôbben a Kòsa csalàd tulajdonàba ment àt....a Vereb csalàd alapitàsànak az ideje Vereb vezérig (Kr.u.990) nyulik vissza. Vereb khagàn ükunokàja Stephanus leköltözik 1180 körül a Zagyva partjàra és ott megalapitja Verebélyt, a késôbbi Màtraverebélyt. Stephanusnak a fia volt Zacharias (Zacharias de Vereb), (1227), akit FRATER ….ir le okmànyszerûleg [fönti könyvében]. A csalàd innét igy alakult tovàbb : Zachariàs fia Johannes (1250 körül)....Johannes fia György (1300 körül), György fia Péter (1330 körül).....

 

[ Szilvay megjegyzi egy helyen, hogy tisztàban van munkàja fogyatékossàgàval, ami a forràsmunkàkat illeti, de ennek az az oka, hogy a baròthi Beke Dénes àltal összegyûjtött adathalmaz a két vh. viharaiban elpusztult. Csak azokat a töredékéket tudta felidézni, melyeket Beke Dénes az ô apjànak àtadott volt. Hasonlòan vesztek el a Beniczky, D. Kenese Erzsébet, baràthosi Balogh Benedek, Csuday Jenô, Fehér Géza, szépvizi Balàzs Béla, Gàborjàni Szabò Mihàly hatalmas adatgyüjteményei is.

En meg hozzàtenném Zajti munkàinak (könyvtàrànak) szàndékos eltüntetését, màr halàla napjàn ,

(melyek között kiadòra vàrakozott pl. Dr. Tòth Jenô több éves indiai kutatàsi munkàjànak kézirata is a Hunzàkròl).]

 

Zézé Creative Commons License 2011.06.02 0 0 92

kicsit aktualis lett manapsag a Moldvabanyai csata :))

Hunyadi Matyas ugymond csufos veresege Istvan moldvai vajdaval szemben.

 

amatorkodtem kicsit es elolvastam par kortars beszamolot. Ebbol az derult ki szamomra, hogy 

a csata minimum taktikailag eldontetlen volt, de inkabb Matyas nyert, (Istvan elfutott a hadaval) a hadjarat (Istvan letaszitasa a tronrol) megakadt - kudarc? volt.

(persze a lengyel kronikak, ertheto okokbol Matyas ellenes retorikat hagyatekoztak rank, a magyar kronikak, pedig az ellenkezojet)

 

De miert olvasni mindenhol, hogy Matyas csufosan elvesztette a csatat? azert mert 3 nyilvesszovel a hataban vittek vissza Mo-ra?? De hisz Szulejman meg is halt Szigetvarott, megis megnyertek a csatat ...

 

varom a profik velemenyet,ertelmezeset, linkjeit :)

Afrikaans8 Creative Commons License 2011.03.06 0 0 91

 

Egy kis életrajz, rímekbe szedve:

 

Vályi Nagy Ferenc

Hunyadi László történetei, úgymint élete és halála

Wéber, Pozsony–Komárom, 1793

PDF

DIDORO Creative Commons License 2011.01.10 0 0 90

Hát így egyik verzió sem jó.

 

Mátyás szerette volna Dzsem herceget a trónra ültetni, ráadásul úgy hogy másod unokatesók voltak (állítólag), amit mind Mátyás, mind a török szultán (Bajezid, akinek rovására történt volna ez az akció), mind Dzsem herceg elismert.

Ha sikerül az akció, akkor olyan uralkodó kerülhet a szultáni trónra, aki Mo királyával rokoni szálak kötik össze + Mo-nak köszönheti a hatalmát.

 

Nos ha sikerül akkor valószínűleg megússzuk a 150-éves török hódoltságot (persze erre nem vennék mérget) + mo kaphatott volna "testvéri" segítséget a nyugati agresszió megállítására/fékezésére.

 

 

Előzmény: Alice96 (89)
Alice96 Creative Commons License 2011.01.06 0 0 89

sziasztok!

lenne egy kérdésem.

egy házihoz kellene, de sehol sem találom a megoldást.

A kérdés:

Mátyás török politikája európai politikájának a függvénye volt. Igaz, Jajca és Szabács várával megerősítette a végvári vonalat, a fekete sereg elrettentő erő volt egy szultáni hadjárat semlegesítésére, és Kinizsi Pálnak, Báthory Istvánnak a csapatai sikeresen verték vissza a portyázókat. Ám a reneszánsz uralkodó 1480-ban olyan döntést hozott, amely új alapokra helyezhette volna a magyar-török viszonyt.

Mi volt ez?

és van 4 válaszlehetőség:

a.) Az Itáliából Magyarországra hozott Dzsem herceget, a szultáni családból származó trónkövetelőt kiadta a törököknek.

b.) Engedélyezte Magyarországon az arab és török kereskedőknek a mohamedán vallás gyakorlását.

c.) Átengedett a déli, oszmán-magyar és a nyugati, magyar-osztrák határon egy pasa vezette török csapatot III. Frigyes osztrák főherceg, német-római császár országrészének pusztítására.

d.)Állandó követséget nyitott Budán az Oszmán Szultánság képviseletének.

előre is köszi!

Afrikaans8 Creative Commons License 2010.11.27 0 0 88

A lengyel, szerb, bosnyák, albán, magyar katonákat tömörítő hosszú hadjárat néven ismertté vált hadi vállalkozás 1443. július 22-én indult Hunyadi irányításával. A több száz huszita szekérvárral vonuló sereg a Morava mezején, a melsticai és a kunovicai csatában is győzedelmeskedett a túlerőben lévő törökökkel szemben. Azért is számít kuriózumnak eme téli hadjárat, mert az egyetemes hadtörténetben igen kevés példa van arra, hogy egy kétezer kilométeres utat megtett sereg az erőfölényben lévő ellenséggel szemben, idegen területen egyetlen egy csatát se veszítsen.

segédnikk Creative Commons License 2010.09.30 0 0 87

Kiss Károly

Hunyadi János utolsó hadjárata Bolgár- és Szerbországban 1454-ben s Nandorfejérvár fölmentése a török táboritásától 1456

Landerer–Heckenast, Pest, 1857

PDF

Afrikaans8 Creative Commons License 2009.08.18 0 0 86

"minden, mindennel összefügg"

 

A moslékaidat nyugodtan ki lehetne takarítani innen...

Előzmény: mociga (84)
Afrikaans8 Creative Commons License 2009.08.18 0 0 85

Knauz Nándor

Az Országos Tanács és országgyűlések története, 14451452

Eggenberger, Pest, 1859

 

PDF

Nicsinyo Creative Commons License 2009.01.08 0 0 80
Kedves Mociga!
Màr én is gondolkodtam azon, hogy miért hivjuk mi az itàliaiakat olasznak? (a Ludas Matyi rajzfilmben "taljàn"-nak nevezik az külhoni àcs àlruhàban lévö Matyit...)
-taljàn=italien
Erdekes, amit mondasz...
(Franciàul az "olàlà" nem üdvözlés, inkàbb a megdöbbenés szava).
Előzmény: mociga (77)
mociga Creative Commons License 2009.01.08 0 0 78

A magyarba még a római időkből is kerülhetett.

Bocsánatot kérek az OFFért. :-(

 

Hunyadiak és különösen Mátyás, nekem úgy jönnek be a képbe, hogy egy nép némi kizökkenés után visszatért az ősi fejedelemválasztás szokásához. (Szerintem ez az analógia nagyon megállja a helyét) 

Előzmény: mociga (77)
mociga Creative Commons License 2009.01.08 -1 0 77

Kedves Nyicsivo!

Az olasz és oláh szóról van egy amolyan hangutánzó eredetű etimolyológiám. (Máshová már betettem, de ismétlés a tudás anyja.) Tehát én a latin ola (ma spanyoloszágban még él) üdvözlési formából és bemutatkozásból vezetném le. Olalá! (francia) Íme! Oláz.

 

Ezt a TESZ adatai is támogathatnák. Azzal a különbséggel, hogy az átadási irány nem olyan egyéstelműen szláv->magyar, hanem lehet esetleg akár még fordítva is. Vagy mi formáltuk közelbre a latinok által hangzó vallóssághoz.

 

Tehát:

 

 

Előzmény: Nicsinyo (76)
Nicsinyo Creative Commons License 2009.01.07 0 0 76
Köszönet ezért az értékes beszàmoloért! Sokat tanultam belöle.
Legjobban azonban ezzel a véleményeddel osztozom:
"Hunyadi Jànos, bàrmilyen vér folyt is ereiben és bàrkik is nevelték,...stb"
Szerintem sem az a legfontosabb, hogy öseink mikor, honnan jöttek ide, hanem, hogy mennyire örizzük szivünkben (àpoljuk, szeretjük) a magyar kulturàt és nyelvet.
Vagyis hogy a magyar közösségbe valonak tartjuk magunkat (amelyért készek vagyunk àldozatokat is hozni, akàr az életünket is).
Előzmény: Epstein dr. (29)
segédnick Creative Commons License 2009.01.06 0 0 75
A dolog érdekessége, hogy Oláh melléknevükben pedig a sztyeppei lovas blakokat vagy bulákokat tisztelte végső soron a korabeli közvélemény (meglehet, már öntudattalanul)
Előzmény: segédnick (74)
segédnick Creative Commons License 2009.01.06 0 0 74
Egy páratlanul okosan megírt Wikipedia-szócikkből: "Hunyadi János a feltételezhetően kun származású Vajk, havaselvi kenéz és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fia volt. Egy másik elképzelés szerint Zsigmond magyar király volt az apja, és Morsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal. Ő csak a nevelőapja volt, akit ezért a tettéért és hallgatásáért a Hunyadi birtokkal jutalmazta a király, és az egyik legtehetősebb földesúrrá tette a szinte a semmiből felemelkedő havasalföldi bojárt egyik pillanatról a másikra. Az mindenesetre feltűnő és érdekes, hogy Hunyadinak volt egy ugyancsak János nevű öccse, ami csak akkor volt szokás, ha más apától származik a két testvér. Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy egyik fő bizalmasára, Ozorai Pipóra bizta Zsigmond az ifjú János katonai nevelését, és életének egyik legjelentősebb eseményére is őt és nem feleségét és leányát viszi magával, nevezetesen a császári koronázására Rómába, ahol Hunyadi feltűnő jelenség volt. Ha Zsigmond az apa, érthetővé válik I. Mátyásnak, az unokának a kitartó és fanatikus igyekezete a császári korona és természetesen a cseh királyi korona megszerzésére: egy Luxemburgi-házi leszármazottat illet meg elsősorban egy Habsburggal szemben. Ugyanakkor főleg a román nacionalista történetírás az, ami az ő és Mátyás király származását románnak állítja. Akkoriban a román nemesség döntő többsége idegen (besenyő, tatár, kun) származású volt. 1409-ben a család megkapja Luxemburgi Zsigmondtól Hunyadvárt és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve, bár akkoriban sok magyar még az Oláh családnevet használta megnevezésükre."
Előzmény: Kara-Indas (44)
Afrikaans8 Creative Commons License 2008.09.21 0 0 73
Nos, szerinted a besenyők a regáti részeken a XIV. századra kihaltak. Ám legyen. A személyneveiket is kiradírozta valami láthatatlan transzcendens kéz?
Előzmény: parabel (72)
parabel Creative Commons License 2008.09.20 0 0 72
Aha, besenyők a 14-15 században a Balkánon. Ja. Közvetlenül a hunok és a gepidák mellett laktak, én is olvastam.

Hol jártál te iskolába, barátom? És mikor?
Előzmény: Afrikaans8 (69)
Afrikaans8 Creative Commons License 2008.09.08 0 0 71
Lehettek magyarországiak, de érthette a humanista történetíró az oláhok uraira is...
Előzmény: Afrikaans8 (70)
Afrikaans8 Creative Commons License 2008.09.08 0 0 70

Bonfini: "kumánokkal békében, háborúban testőrség nélkül társalkodott"

 

Na, vajon kik lehettek ezek a kunok a XV. sz. második felében?

Előzmény: Sagarakti-Surias (58)
Afrikaans8 Creative Commons License 2008.09.08 0 0 69

"Igen, nézzünk farkasszemet hunyorgás nélkül a keserű tényekkel: szegény Vajk/Voicu tőrőlmetszett, póréhagymaevő regáti román volt"

 

A regáti részeken ugyebár nem a szőrőstalpúak voltak az urak eleinte, mert a vezető réteg besenyő, illetve kun volt, a "hivatalos" tanítás szerint is. Mielőtt több ilyen marhaságot ideírnak.

Előzmény: tiboru (68)
tiboru Creative Commons License 2008.09.03 0 0 68
A Hunyadiakról, illetve Vajdahunyad váráról tudom ajánlani ezt a háromrészes posztot.

Vajdahunyad vára 1.

Vajdahunyad vára 2. - a kút legendája

Vajdahunyad vára 3.
Afrikaans8 Creative Commons License 2008.08.22 0 0 67

Monok István szerk.

 

A holló jegyében – Fejezetek a corvinák történetéből

 

Corvina–OSZK, Bp., 2005

 

 

 

PDF

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!