A Set Top Box, bár nem kellene, ha lekapcsolja a Tisztelt Telekom az analóg adást elfér ahol korábban a UPC Set Top box készüléke volt, a tv állvány 0. szintjén azaz a tv állvány + a parketta közt van hely, ott volt a set top box korábban, szenzora érzékelte a távirányítót csak lefelé kellett irányítani. DVD felvevő nem fog kelleni, annak helyére set top boxot nem teszünk, az állvány alatt azért volt jó, mert egyáltalán nem látszott, mintha ott se lett volna a set top box, viszont a távirányítóval lehetett váltani, csak lefelé kellett tartani.
Tisztelet ugye mindig a kivételnek és a kivétel erősíti a szabályt, meg stb. stb.. a szokásos közhelyek.. és össze is keverednek.. Hol Keresztény vallást kényszerítenének mindenkire, hol a zsinagóga élet nézet szerint kellene élni mindenkinek és jajjj annak aki nem így tesz, vagy ezzel szembe fordul..
A készülékek, videók választása tükrözi magát a vásárlót, hogy milyen az ízlése, milyen stílus áll hozzá közel. Olyan ez mint szokták mondani, hogy a kutya hasonlít a saját gazdájára, ki milyen fajtát kedvel, melyik áll közelebb az adott emberhez. Az itt belinkelt Sony gép olyan nem az én világom, például a mostanában vásárolt Hitachi VT-125E sem az én ízlésemhez áll közel első ránézésre sem.. Olyan Budai stílus.. Nem véletlen, hogy Schmitt Pál is azzal kampányolt annak idején amikor Főpolgármester szeretett volna lenni, hogy 'függetlenül' ugyanúgy fogja képviselni akik a Duna jobb illetve bal partján élnek.. Más stílus a Budai légkör és más a Pesti, a Barátok közt sorozat például Rákospalotáról (Pesti) oldal átköltözött a saját helyére Budára, a Campona közelébe, nem is értettem hogyan kerültek Rákospalotára, annyira nem ezt a stílust képviselik, tipikus Budai légkör jön át a sorozatból, a Szomszédok (hiába Gazdagréti, az más) és a Barátok közt olyan mint a Duna jobb és bal partja.. Az RTL Klub is mindig Budai oldalon lévő TV társaság volt, aztán még Budábbra költözött a Camponához, érződött mindig is, később meg még inkább az a stílus tőlük. Az a rokonunk is aki 1991.-ben első felvevős elöltöltős 'csúnya' műszaki hangú videójukat megvették amúgy szintén Budai lakosok.. A készülék választás is tükrözi a mentalitást, azaz magát az embert.. Az ilyenekkel jobb nem keveredni és soha nem ismerni..
Nem tetszettek a képernyős (OSD) menüs megoldású videók, az jobban tetszett, hogy a videó kicsi kijelzőjén lehetett látni a tv adások behangolását, az órát, dátumot, és az előre időzített felvétel beállítását is. Be sem kellett hozzá a tévét kapcsolni, kivéve a csatorna behangoláshoz, de hát azt elég volt a használatba vétel elején egyszer elvégezni, áramszünettel sem ment ki belőle, az a dolog ami évek után is megmaradt a videókban ha még áram közelében sem volt azóta sem, a beállított analóg tv adások. Az óra, dátum stb. az csak bizonyos ideig maradt meg áramszünet esetén.
Kivéve ezek közül a SHARP VC-MA40B videót, azt nem az Állami Áruházban vagy Keravillban vásároltuk, hanem a Rákospalotai akkori nevén, ma már lebontott "Bolhapiac"-on volt egy műszaki bolt és ott árusítottak tévéket, videókat, magnókat, szervizes garanciával, ez a videó akkor 1995.-ben 44 000 Ft volt. Magyar nyelvű használati utasítás nem volt hozzá, csak az eredeti, nem is kellett, csak 1 dolog miatt, nem jöttünk rá, hogyan lehet a tv állomásokat behangolni, az eladóhoz vissza vittük és elkezdte tollal lefordítani az erre vonatkozó részt, máig megvan a könyve, az volt a trükkje, hogy a Clock és a Mode (két egymás mellett lévő gombot) egyszerre kellett pár másodpercen át nyomva tartani és bejött a Preset (csatorna behangolása a kijelzőn).
Talán boltban nem is volt ez a készülék, bár ezt nem tudom, előtte a boltban nem néztük meg, hogy milyenek vannak. Ez a készülék nézett ki a legjobban, ott a piaci boltban lévők közül és minőségileg sem volt egy utolsó..
Véletlenszerűen kiválasztott videók voltak anno. Amikor tönkrement a korábbi és 'nem volt érdemes' állítólag megjavíttatni, akkor lett másik. Ami a nem véletlenszerű kiválasztása volt ezeknek, hogy az Állami Áruház Műszaki Osztályán és a Keravill-ban végignézve a masinákat ezek néztek ki a legjobban, nekünk..
Használt piacon mostanság SANYO VHR-4100 EEE kapható, egyszer alaktrész kiszedése miatt vásároltam meg egy olyat, nos az nem tetszett, magasabb mint a VHR-5100 EEE, a kijelzőnél lévő sötétített 'műanyag' nem ér teljesen a végéig, mint a VHR-5100 EEE-nél és a belseje sem tetszett annyira, tehát a VHR-5100 EEE az szebb és valószínűleg jobb is volt..
Aztán jó videóm volt még a SHARP VC-MA40B is elég sokat ment, meg Panasonic NV-SD435 EEE is egy jó széria volt és nem néztek ki rosszul ezek a készülékek. Alap, viszont működésileg, minőségileg azon felül voltak..
.. és ráadásul a rokonunk videója fekete színű volt ('vidám egy szín'), a miénk a HT-VT-110E pedig világos szürke..
Igaz, hogy egy későbbi videóm SANYO VHR-5100 EEE is fekete, viszont ami miatt nem néz ki rosszul, hogy elég lapos, kicsi, kevés gombbal kinn az előlapon, szintén egy egyszerű készülék, a működési hangja úgyszintén.
Emlékszem például éppen a nevezett 1991-es évből, hogy akkor egyik rokonunk akkoriban vásárolt egy vadiúj videómagnót, előtte (talán) csak egy lejátszójuk volt és ekkor vásárolták meg életük első felvevős videójukat. Ha jól emlékszem (talán) Sony lehetett, betették nekem a saját felvételemet, hogy nézhessem náluk is, (ott nem tetszett annyira a saját felvételem se, mint otthon a sajátunkban), a videót ők a rokonaink kezelték, idegen géphez ki nyúl, emlékszem, hogy mennyire unszimpatikus és ellenszenves volt a videó hangja, túl sokat kerregett, kattogott a stoptól az (eject) kazetta kiadásig. Akkor eszembe jutott a miénknek a hangja (Hitachi VT-110E), hogy azon mennyire nem tűnt fel sosem, hogy ennyire 'csúnyán' sokat kerreg, kattog és vissza nosztalgiázva most, valóban nem, szépen halkan leveszi a fejről a szalagot és egy halkat, finom kidolgozásút kattan, majd egy kazetta kiadó hanggal kiadja és kész. Az a rokonunk videója viszont olyan volt mint mondjuk egy AIWA HV-FX1-esnek a hangja, eléggé ronda, tehát nem volt az igaz, hogy a 'szomszéd fűje mindig zöldebb', a rokonunk videójának hangja ellentetszést váltott ki belőlem.
Olvastam valahol, talán itt az indexen, hogy valaki meg a fél karját akkoriban odaadta volna egy 4 fejes magnóért.. :-) Úgyhogy ezt mindenképpen a vásárlónak kell eldöntenie, hogy megér -e 5000-et vagy sem..
.. és mivel egyik rokonunk kint élt már régóta az NSZK-ban, így adva volt a szállás és a videó próbája, nem Hitachi márkaboltban, hanem egy hagyományos műszakiban volt véve, az ugrasztott előlapos is volt állítólag a boltban a VT-110E-vel egyidejűleg, csak azért nem az lett mert egyrészt ez jobban tetsző videó volt, másrészt az volt az újabb és drágább volt az ára. Most én beszereztem nem olyan régen ilyet is olyat is, a VT-110E jobb minőségű is, mint az ugrasztott előlapú VT-125E, pedig ez utóbbi még drágább is volt akkor, mert újabb volt. Mivel meg rokonunk élt már jó ideje az NSZK-ban így a vámpapíron még olyan is fel volt tüntetve, hogy ajándékozás. Tehát vámmentes..
Később gyermekként az 1. -2. 3. osztályos iskolás korszakot leszámítva a videó szálka volt a tanárok szemében, még szülői megbeszélésen el is hangzott, hogy "nem tudják azt a videót valahová elrakni?" - csak mert a műsorokkal idegesítettem az egymással amúgy sem szimpatizáló egy két tanárt.. Mondom, 1986.-ban lett megvásárolva a készülék, én pedig 1987 őszén kezdtem az első osztályt, az első pár évben a kutya sem foglalkozott (tanár, ismerősök, család), hogy videó van és felveszem a Nils Holgerssont, meg a Hupikék Törpikéket, Thomas és Thomas bácsit, A Kalán nénit és a többit pedig én akkor is egy és ugyanaz voltam mint később.. Csak a tanárok cserélődtek ki közben és a környezet egy része és megjelent egy kölcsönös un szimpátia is és vesszőparipájuk lett a videó magnó, merthogy kedvenc, bár akkor nem foglalkoztam azzal, hogy Hitachi, a műsorok miatt voltam oda érte, hogy fel lehet venni és visszanézni. (Akkoriban 1 adása és 1 ismétlése volt a sorozatoknak és slussz passz.) (2 magyar tv, de jó volt, Dallas, Ausztrál Expressz, A Klinika, A sok rajzfilmsorozat, szinte hihetetlen, hogy ezek az 1-esen és a 2-esen mentek, mai szemmel.).
Volt amúgy olyan Tanár, aki azt mondta, hogy neki ha ingyen adnának egyet akkor sem kellene videó magnó és ez 1991.-ben volt.
Mivel gyermek voltam még 1986.-ban, így nem én vásároltam a Hitachi VT-110E készüléket, árát gyermek lévén sosem kérdeztem, később sem tértem rá vissza, csak abból tudok hagyatkozni, amit a régi iratok közt megtaláltam, vám papír kitöltve és áru megnevezése: Hitachi videómagnó VT-110E típusa, felbecsült ár: 60.000 Ft. Tehát a magyar vám 1986.-ban 60.000 Ft-ra becsülte ezt a videót. Több mint 10 évvel vásárlása után egyszer megtaláltam a vám papírját..
Megfordítva, Panasonic videó felvételét Hitachi VT-110-esbe áthelyezve abban lejátszva a képet felélesíti, színesíti, viszont a 110-esnek a saját felvétele különlegesebb..
Áthelyezve ennek a VT-110E Hitachi-nak a csillogóan tovább színesített felvételét egy Panasonic videóban lejátszva, a kép a következő szerint változik: megfakultabb színek, (retrósabb ezáltal), a kép is egy kissé homályosabbá (viszont nem zavaróan homályossá), a hangzás is tompábbá válik (nem hallgathatatlanul tompává, csak tompábbá), olyan ez mint korábban az általános iskolában az elsőben ahol a tanító néni matek órán felrajzolta a táblára azt a bűvös 'varázs' gépet, amibe felül beletöltötte azokat a bizonyos számokat és alul meg már más számok jöttek ki, és az volt a 'találós' matek kérdés, hogy közben mi történt, a 'varázs gép' hogyan alakította át a felül beletöltött számokat?
Persze készülékhez kötött a dolog, mert ez, hogy a felvétele még tovább javítja az egyenes tv adás minőségét, ez csakis ebben, vagy egy másik Hitachi VT-110E készülékben visszajátszva van jelen. Ha ezt a felvételt áthelyezem mondjuk egy Panasonic videóba eltűnik a különleges tovább javított kellemesen éles kép, a csillogó színezet, és az az éles tiszta hangzás, ami ebből a készülékből kijön. Átlagosra vált egy másik készülékben a felvétele, vagy az alatt egy kicsivel.. Viszont saját magában visszajátszva a saját felvétele még szebb és különlegesebb, tovább színesedik, mint az eredeti tv adás minősége..
Persze a nyolcvanas években is voltak stúdiós profi készülékek, főleg nyugaton, viszont pont az is egy különlegessége az előbb említett Hitachi típusnak, hogy nem stúdióba szánták, szerkesztő funkciókat nem terveztek rá, tehát átlagos, hétköznapi használatra, egyszerű embereknek szánták és mégis különleges és érdekes és jó a minősége, mint említettem.. Átlag műszaki boltban volt kapható, mint nálunk annak idején a Keravill és átlag embereknek szánt áron..
Az előbb említett Hitachi készülék 86-os, érdekes, hogy már akkor ilyet tudtak csinálni, persze nem készült belőle tömegszámmal, van benne fém is, vastagabb műanyag, vékonyabb műanyag, nagyobb rugó, kisebb rugó (mint egy analóg órában). Szalagkábel nincs benne egy darab sem, szerencsére.. Viszont mégsem kábel dzsumbujos, ám nem ettől lesz jó minőségű egy készülék..
ha találok olsoban anmak csak örülök nekem panasonic nv-j35-ös videiom roszabb kazikat is szépen lejátszota csak most össze zavarodot studio videomagnót müködöt 10ezért is látam a neten szeretek rési készülékel nosztalgiázni ha rosz és birom helyre hozom siemens liftes videomnak anyi baja volt hogy picit remeget a kép de az álitásal meg szünt
Például a Hitachi videón ha a Tuneren (vagy Scarton beküldve is igaz) keresztül nézve a tv adás színesebb, csillogóbb, kellemesebb lesz a kép tónusa, mint hagyományosan a tévén keresztül. Felvétel esetén meg még tovább javul, pedig szalagra rögzít és mégis még színesebb, csillogóbb és kellemesebb lesz a kép. Éles, viszont nem olyan ami zavaró lenne a szemnek és fárasztaná, ez érdekes és csak a VT-110E készülékeknél figyelhető ez ilyen szinten meg.
Ezek a készülékek még eredeti Japán, viszont nem behemót 20 kilós, nagy ormótlan, hanem illeszkedik a lakás környezetéhez (még külföldi honlapon olvastam, hogy arra panaszkodott egy hasonló készüléknél a tulajdonos, hogy elég szűk házba zsúfolták be a készülék belsejét, sok alkatrész található benne, viszont mégsem egy halom áramkör, a mechanika is inkább réteges, mint ormótlan, van rajta minden..
Például érdekes, maga a kitalálójának gondolata, hogy a szaknyelven közlőkeréknek nevezett részén (ami az orsókat vezérli), nos ebben a műanyag kis szerkezetben elhelyeztek egy ki pici ezüst golyót, ami ide oda mozog, ahogy vált a közlőkerék, aminek működésileg nincsen semmilyen funkciója, viszont, azért tették bele, hogy a kattanása olyan finom, éles mégis kellemes legyen, azért van benne.. Meg is lepődtem mikor észrevettem.. Érdekesek ezek a Japánok, az egyszer biztos..:
A későbbi készülékek már licenszek voltak, amikor beindult a videó biznissz.. Ettől kommerszebbek lettek és már minőségileg, kinézetileg sem olyan különlegesek..
Keress, légy szemfüles, amiket írtam, azok mind ebbe a családba tartoznak. Ez volt a legfelsőbb kategória a kilencvenes években azok közül, amiket házi használatra szánt a Panasonic. Kisebb átmenet a házi és a stúdiótechnika között. Alumínium öntvény mechanika és nagyon jó elektronika. Nem semmiért kérték el akkoriban azt a rengeteg pénzt értük, Valamikor '92-ben láttam egy F75-öst a kispesti Centrumban, 127.000.- magyar forint volt az ára, csak csuklottam, igaz én is 80.000.- forintért vettem használtan egy barátomtól. Akkoriban valami 9-10000 volt a fizetésem (nem mernék rá megesküdni). Csak nem bukkannak fel valami sűrűn, ez igaz, amit én decemberben fogtam a Vatykoson, nagyon szép és olcsó is volt. Sok év után jött elő "az erdőből". Az ez utáni Panasonic sorozatokat nem kedvelem már, magamnak semmiképpen nem vennék, de ez mindenkinek szíve joga, mi tetszik neki és mit vesz meg. Modern videomagnóból hűsöl egy a szekrényben, egy SONY slv-se830, amit 2003-ban vettem, annak szép a képe, nagyon modern elektronikája van iszonyatos sebességgel csévéli vissza a szalagot, az utolsó Sony volt, amire JOG/SHUTTLE gombot raktak. Viszont pár kiló az egész, egy kis semmi szerkezet. A Panasonicokra élvezet ránézni is. Felvételi szintszabályzó potméterek, fejhallgató kimenet hangerőszabályzóval, kivezérlésmérő, hmm... Ezek szépek és jók is, elég nehéz őket tönkretenni. Én a régit is főként hangmagnónak használtam, kifogástalan hangja van. rengeteg zene elfér egy videokazettán. Tudom, hogy a digitális világban ez egy marhaság, de egyrészt nagyon szeretem ezeket a masinákat, másrészt ez egy "érzés" ilyen ketyerékkel bánni, zenét hallgatni. Kazettás magnó deckem is van (pillanatnyilag) hat darab.
SLV_SE830:
Ennek sincs különösebb értéke, most láttam valami 10000 forintért árulni. Videónak jó, zenélni nem zenélnék vele.
