Nem elégíti ki a DVD a TV ipart, nem is úgy gondoltam, hogy csak az, hanem a komoly gépek mellett az is megvan és esetleg ezek az évek óta újra meg újra futtatott műsorok azokon mennek, ki vannak írva, mert változtatni való rajtuk már nincsen, így gondoltam.
Amiket belinkelt videómagnókat akkortájt Keravillban, Hertában nem láttam. Az átlag felhasználóknak más típusú készülékeket árusítottak ezek az üzletek, inkább átlagos tv műsorok felvételére és lejátszására, otthoni felhasználásra:
2001.-ben ilyeneket hirdetett a Herta nagy Panasonic üzlet videómagnók terén: Panasonic NV-FJ612, NV-FJ622, NV-SJ422.
Egy másik kérdés, hogy a DVD, mint tárolóeszköz nagyon-nagyon pici TV-ben előkerül, de ott nem DVD formátumról beszélünk, hanem hogy valamilyen digitális videó formátumot DVD-n tárolunk, a DVD-szabványnál nagyobb sávszélességgel, hogy a képminőség jobb legyen, mint a DVD-szabvány adta minőség esetén. De ez csak nagyon kis stúdióban mehet, nem a Story 4-5 nél.
Vágni való minden esetben van, elég csak arra gondolni, hogy egy IT. alapú adásrendszerben meg kell határozni képkocka pontossággal a vágási pontot egy reklám bejátszásához, ahol a bejátszó eszközt meg kell állítani.
A DVD, mint mondtam, nem elégití ki a műszorszóró ipar minőségi követelményeit.
Abból, hogy a műsor megáll eggy-egy másodpercre és blokkossá, (kockássá válik) nem kell DVD-re gondolni, valamennyi tömörített digitális szallagos rendszer ezt produkálja drop-outos szalag esetén. DV, DVCAM, BetaSX, stb. Ez akkor is igaz, ha a kazettát csak a médiaszerverbe való bejátszáshoz használnák és a programkijátszás onnan történne. Okozhatja a műsorszóró lánc hibája is, multiplexelés esetén, vagy olyan szakaszon ahol mikrohullámú a jeltovábbítás, valami elektromos, vagy meteorológiai zavar. DVD-re már csak azért sem kell gondolni, mert ha ott már olyan látható jelkiesés lenne, amit a kompenzáror áramkörök sem képesek korrigálni, az már jó eséllyel lejátszhatatlan lenne.
A Panasonic amikor az SVHS technika kezdett felfutni, hajlamos volt elmosni a határokat a konzumer-csúcs kategória és a félprofesszionális között. Emiatt ezek nagy tudású, jól terhelhető gépek voltak, kisebb-nagyobb utómunka stúdiókat és helyi kábeltévéket is kiszolgáltak, főleg mert felébe, harmadába kerültek egy valóban professzionális, direkt hajtású mechanikát használó, külső szinkronjelet fogadni képes gép árának, és a TBC jóvoltából akár adásba is lehetett kijátszani a műsort róluk, mert a TBC részint a különféle felvevőeszközök jitterét eltüntette, főleg pedig a vágási pontokban jelentkező szinkron, fázis hibákat korrigálta.
A HS930 kétségkívül a legutolsó ilyen Panasonic SVHS csúcsmodell volt, de 2002 körül, akkor már erősen lecsengőben volt az SVHS alapú közösségi műsorgyártás, otthon persze lehetett nyaralós, utifilmet vágni velük.
Úgy gondolja, hogy némely helyi televíziók, amik nem nagy kapacitással bírnak, (egy két tévéműsor naponta), vagy amiket már megvágtak és évek óta azt adják, például egy story4, vagy story5 évek óta egyfolytában ugyanazt a sorozatot nyomatja újra meg újra, azon már sok változtatni, vágnivaló nincsen, mondhatni semmi sem, (egy elkészült anyag) azt elképzelhetetlennek tartja, hogy kiírt DVD lemezről adják? Mert ezeknél a sorozatoknál is voltak olyan részek ahol úgy meg megállt és szakadozott lett a kép egy egy pillanatra, ahogyan egy hibásodó DVD lemez szokta.
Megnéztem a belinkelt videókat, a Panasonic HS930 kivételével elég stúdiósnak tűnnek, (már a kezelőszervből erre következtetek, nem ismerem őket). Ezek a készülékek nem úgy néznek ki, mint amilyenek az átlag háztartásban voltak, vagy lenni szoktak, amiket az emberek nagyrésze szimpla otthoni felvételre és lejátszásra vásárolt meg.
Ami nagyon fontos, hogy az alapokkal kell tisztában lenni, ha ez a téma érdekel valakit, akkor érdemes sokmindennek utánaolvasni. Tisztában kell lenni az analóg, digitális, konzumer, professzionális felhasználási körökkel, nyilván nem kell a broadcast iparági szabványokat fújni, :) de az alapjait érdemes tudni.
Azért is írtam a válaszomban a napokban, hogy a DVD elképzelhetetlen egy televíziónál, mert, - ha el is tekintünk attól hogy a tömörítés mértéke és jellege miatt aminősége meg sem közelíti a műsorszorás követelményeit, - olyan mpeg tömörítésről beszélünk, ami miatt a DVD, mint végfelhasználói médiaformátum, csak tárolásra és megtekintésre jó, semmi másra. Olyan finomságok, mint pl. vágás, beillesztés egy time code-al vezérelt adásrendszerben, nem megoldható, lévén mivel interframe-es mpeget használ. Persze vannak mpeg megoldások a televíziózásban, pl. Sony Betacam SX, MPEG IMEX, ott viszont intraframes tömörítést használnak, tehát nem a GOP szekvenciák alatt megy a tömörítés, hanem kizárólag egy képkockán belül. Ez csak egy érdekesség a sok közül, amivel nem árt tisztában lenni, ha valaki érdeklődik a téma iránt. Persze ezekkel a dolgokkal általában sok"garázsvállalkozás" sincs tisztában, akik manapság videódigitalizálásba vágnak... Csapnivaló eredménnyel.
Ez a színátmosódásos jelenség másolásnál még inkább előtűnik, ha ugyanazt egy párszor oda vissza másolja, egyre vacakabb lesz..
A gyárilag kiadott lemezek digitalizálása többnyire elég jónak mondható, csak nem mindegy, hogy milyen anyagról vitték rá a műsort. Többnyire úgy hirdetik, hogy az eredeti tekercseket használják fel hozzá, csak sok esetben az már nagyon is tönkremenet, felújításokkal, javításokkal pedig egyszerűen nem bajlódnak és ilyenkor lesz a rá került anyag egy nagy iszonyat..
Persze az a digitalizálás egészen máshogyan készül, mint egy házi, manuális.
A gyárilag kiadott DVD tartalmak sem mind voltak valami jó minőségűek, adtak ki korábban olyan sorozatot is, ami még rosszabb minőségben került a lemezre, mint ahogy a televízió leadta és a kiadók többnyire a sorozatokat (külföldi, magyar szinkronnal) a felénél abbahagyta és nem adta ki a többit. A nyomott DVD valahogy tartósabb, mint a saját felvétellel készült, bár azok közül is van ami megél sok sok évet és van ami szinte semmit se.
Persze pofás is legyen, meg aztán jó legyen, mármint műszakilag, ne legyen hibásodása. A.Dub funkciót például egyik korabeli Panasonicomnál sosem használtam ki, így nekem olyan nem is kellett volna, amit úgyse használtam volna.. Hitachi Panasonic típusok azért többnyire jók voltak, típushibákat leszámítva. Digitalizálásnál meg zajcsökkentő, képjavító programok rendelkezésre tudnak állni, nem használtam, csak már említették annak idején is, hogy vannak, azért ilyen szinten nem érdekelt a téma, hogy ennyire belefollyak, tehát mint átlagos felhasználó említem azokat amiket tapasztaltam, egy - néhány készülék esetében.
Televíziós ügyekben aztán végképp nem voltam jelen, meg játék szoftverek felfutásában és leáldozásában, megszemélyesítőként sem, csak amit leközöltek és megírtak, elmondtak, tehát a hivatalos magyarázat, mert az megvolt mindenre, korábban is, bőségesen.
Szinátmenet elkenődés VHS-nél MINDIG van jelen, a technológia sajátosságainak okán. Ezt lehet minimalizálni digitális jelfeldolgozó áramkörökkel. Analóg magnókban ott lesz. Például a 260.000 fornitot kóstáló Sony SLV-E1000-ben is jól látható volt, hogy mondjuk egy fehér táblán a piros betűk körül kifejezetten folytak a színek jobbra. Ezen kívül az Y/C delay jelenség (világosságjel-színjel futásidő külömbség) a jelfeldolgozó elektronikában, aminek hatására a színek jobbra-balra megelőzik vagy lemaradnak a kontúrtól az ami minden kommersz VHS magnón jelen van többé-kevésbé. Ez minimalizálható digit jelfeldolgozással, de minden analóg VHS magnóban jelen van, a technológiai sajátosságok miatt.
Érdekes dolgokat ír a témában a Rádiótechnia 1985-1993 közötti számaiban Sípos Gyula szakmérnök, gyakorló videótechnikus.
Na jó, hát valakinek mindegy a tudás, csak a lényeg, hogy pofás legyen. Engem a tudás érdekel.
A másik, hogy amit írtál, hogy a különféle korrekciókhoz, amit számítógépen végre lehet hajtani, ahhoz hogy a VHS bekerüljön a gépre, első és legfontosabb az időalap korrekció és a zajcsökkentés. Az pedig ha jól számolom 6 db panasonic készülékben van jelen, ami a régiónkban megjelent 1992-2002 között. Ezek közül pedig 3 db-ben van digitális zajcsökkentő is. Egyébként a VHS digitalizálás hihetetlenül macerás, gyakorlatilag nem lehet jól csinálni egy adott technikai feltétel minimum alatt.
TBC: Panasonic NV-V8000, FS200, HS1000
TBC+DNR Panasonic NV-HS950, HS960, HS930
Tényleg javasolnám, hogy olvass utána a témának a videódigitalizálás témakörben, mert látom érdekel a téma, viszont a hozzászólásaid 95 százaléka nem álja meg a helyét, egyszerűen laikus feltételezés.
Kinek mi tetszik persze ez is igaz, korábban volt választék bőven, manapság egyre szűkűl a kör ezen választék és stílus téren.
Egy másik Példa:
Nem tudom, hogy emlékszik -e a Pandemonium játékra? Két változatot adtak ki belőle. A másodiknál az volt a kritika, hogy túl színesre sikeredett. Nem volt pedig rossz, szerintem, más volt mint az első, de attól még Pandemónium, egy más világ (lehet, hogy jobban örültek volna, ha ugyanaz lett volna mindkettő), nagyon színes volt a másodikban minden, sok színt használtak fel, élénkeket. Valójában a 'fikázás' után nem lett belőle több, nem jött harmadik része, eltűnt a süllyesztőben.
Olyan rossz, mint amennyi kritikát kapott szerintem nem volt, sőt azért mert nagyon színes volt miért volt olyan rossz? Vannak érdekes dolgok azt meg kell hagyni..
Megnéztem a belinkelt Panasonic HS készülék fotóját, amit a neten találtam, nekem nem tetszett, boltban biztos, hogy annak idején sem választottam volna ezt. Egy Panasonic NV-HV51-es sokkal inkább és annak is éles és élénk a színe. Kis egyszerű, de nagyszerű készülék. Olyan extra funkciók, melyekkel némely gépek rendelkeznek sosem használtam, tehát nekem nem kellettek, most sem kellenének. Most már ha szalagon valami elfakulna, tönkre menne, vissza lehet vinni számítógépre és megfelelő szoftverekkel felújítani, kijavítani a hibákat és vissza archíválni szalagra. Plusz a számítógépen már minden Extra művelet elvégezhető, ehhez vannak ingyenes kis méretű szoftverek. A VHS (videóm) az legyen egy alap, viszont különleges és egyedi (műsorokat mintha kiszínezné, olyan színt ad neki), ami jelen esetemben a Hitachi VT-110E-s és ha még hozzáadom, hogy gyermekkori emlékem a készülék (ami már vissza nem jön az ember életében egyszer sem, gyermek csak egyszer lehet mindenki, egész életében), mindenképpen ez a megfelelő számomra, a Hitachi VT-110E, nem cserélném le semmilyen másra sem. Használom ameddig csak lehet és van mire, persze ha nem lenne akkor sem dobnám el. Ennek és még egy néhánynak a külseje is elég különleges és egyedi, elférne a lakásban akár bármely más holmi..
Az Ausztrál Expressz 1991. októberében ért véget és ezen év januárjában kezdték..
A technológiában meg főleg manapság mi nem számít elavultnak?!
Amit az adott pillanatban kiadnak.
Addig és csakis addig újdonság, mert a következő hónapban már jön az újabb és még újabb és aztán tovább tovább, egy folyamat.. Lehet, hogy aztán majd lesz benne egy kis megtorpanás, amikor már elért vagy túl lőtt egy bizonyos célt..
A DVD minőséggel például semmi bajom, előnye, hogy nincs benne csík (szalag gyűrődési csík). Eléggé azt adja vissza amit a tv lead, nem ront rajta. A lemezek már más helyzet, azok a nagy szivatás bő tárgyait képezik. Dolgozik vele az ember, felvesz valamit, aztán nézheti amint le sem tudja pár éven belül olvastatni róla az adatot, vagy csak részlegesen. Aztán vagy sikerül vissza políroztatni, vagy nem, ha nem akkor annak annyi.
.
Szín elkenődést én akkor tapasztaltam VHS-nél ha már agybafőbe másoltam és ezt még megfűszereztem az LP-vel.
Hitachi márkából nagyon különleges ahogy és amilyen mértékben színesen csillogóvá teszi a képet, nem kell hozzá felvenni sem, elég csak azon keresztül nézni a tv adást, látszik a nem kis különbség a tv-n, vagy ezen a készüléken keresztül nézve. Viszont hiába a márka, nem mindegyik Hitachi csinálta ezt, volt amelyiknek totál átlagos volt a képminősége. Úgy lehetett ez mint a Panasonic, nem mindegyik szériába tették bele ezt a különlegességet. Még azonos típusúakon belül is voltak eltérések, bár azon belül általában mind jó volt. PL: Panasonc NV-HV51-nek jobb a képminősége (élénk színek) mint ugyanezen a márkán belül az NV-HV50-nek (totál átlagos).
Meg aztán a különlegesség mellett nem elhanyagolható a kinézete sem a készüléknek, az sem hátrány ha különlegesebb és jobban néz ki a társainál. A Panasonicok ilyen téren kis különbséggel elégg egyformák, nagoyn egy rugóra készültek, persze akkor már javában ment a videó biznissz és gyártották a gépsoron rendesen őket.
Kacsameséket elég sokszor ismételgette az MTV is, újabb részek, aztán megint elővett egy pár régit, heteken át, aztán megint újabb, mikor hogyan szerkesztették be a 9 év alatt a Walt Disney-t. Csak a filmsorozat részeivel nem csinálták ezt, mert ugye azok egybefüggőek voltak.. Csak az egész Disney blokkot minden héten úgy ahogy volt megismételte. Csak nem így mint most, hogy levetítik, aztán megint kezdik elölről az egészet, aztán újra és újra. látszott, hogy hetente megszerkesztették, hol betettek egy ismétlés Kacsameséket, ami már korábban ment, majd a következő héten már egy olyan része ment ami addig még nem (ilyen korszak is volt a 9 évben, amikor a Walt Disney-t az MTV vetítette).
Például a Hupikék Törpikékkel is így voltak. Újabb részek mindig szombat délutánonként, aztán következő héten megint egy újabb, ez így ment hónapokon át, aztán hopp, megint egy ismétlés, pár héten át újabb ismétlés korábbi évek részeiből kiszemezgetve, aztán megint újabb részek. Elsők közt néztem a TVR hétben, mert akkor még a címeket is leírták, hogy a következő héten új rész lesz -e vagy ismétlés? Akkor még mellé is írták, hogy (ism.) vagy ha ez nem volt ott akkor az újabb volt, dehát aki nyomon követte az úgyis tudta, hogy ismerős -e a rész címe vagy sem..
Manapság már ez is teljesen másképpen megy, olyan mintha fel lenne véve DVD lemezre az egész sorozat és elejétől a végig csak ismétlése megy. Ha véget ér, kezdik megint az elejétől és így tovább, mindennel..
Ha egy újabb sorozat kezdődik el, mondjuk a Story4-en, lehet arra számítani, hogy éveken át fog menni újra és újra.. Ilyen szempontból elég gépies lett a televíziózás, a korábbival szemben..
'92.-ben már nyoma sem volt ennek a sorozatnak, nem is ismételték meg utána az elkövetkező 9 évben, ameddig az MTV Walt Disney-t vetített. Azt mondták akkor a közönségszolgálaton nekem, hogy ők már nem is vetíthetik ezt a sorozatot újra, mármint az Ausztrál Expresszt.. Lement vasárnaponként egyszer és azt az egész vasárnapi Disney-t úgy cakkumpakk eleinte csütörtönként délelőttönként ismételték mindig meg, majd át helyezték péntek kora délutánra az ismétlését, aztán hétfőn délelőtt lett belőle. Gondolom, hogy aki vasárnap nem ért rá az is megnézhesse. Meg addig sem kellett mást betenni helyette..
Akkoriban ez a ritmikus megismétlése egyetlen egyszer mindennek bevett dolog volt. A Klinika (NSZK filmsorozat), mert akkor még NSZK volt, tehát az újság is később is így nevezte meg, leadták keddenként este majd szerdán délelőtt megismételték azt a részt, kezdetben szombatonként ismételték meg a keddi részeket. Dallas is így ment, Péntek délelőtt és Péntek este és így már ki is merült az adás és ismétlés jog egyben. Később aztán mondták, hogy teljesen megváltoztak a sugárzási jogok, ilyen sosem volt, hogy 5 éven keresztül ennyiszer menjen például egy Dallas, mint most a story4-en, vagy ennyi ismétlése legyen mindennek. Egyszeri vetítés + mindennek 1 ismétlés és ez így volt évtizedekig, melyet rendszerint egyből ki is merítettek. Aztán mindig jöhettek az újabbak..
Visszatérve 1992.-ben már ment a Nehéz napok a Föld nevű bolygón, az utána lévőkre már nem nagyon emlékszem, talán Japán srác volt az azt követő sorozatban és így tovább..
A Nehéz Napokat az RTL KLUB jó 10 évvel az AE ismétlése után leadta, csak azt már újra szinkronizálva. Ilyenkor mi történik? Az AE-nek 1 kivételével megvolt a régi szinkronja, a Nehéz Napoknak meg nem? És a Balu Kapitánynak sem? Meg a Csipet Csapatnak sem? Ezek mind RTL megbízásból új szinkront kapott.
AZ MTVA archívumban a szinkronoknak is meg kellne lenni. Persze köztudott, hogy tűntek el anyagok, ez csak a mende monda, vagy például Ön szerint ezek a szinkronok is erre a sorsra jutottak? Szinte hihetetlen lenne, hogy másolat nem készült belőle..
Viszont, hogy ne térjünk el a topic témájától: Vateráztam egy nagyon szép és kifogástalan állapotú Panasonic NV-HS960 tipusú magnót. SVHS,SVHS-ET,VHS. Beépített DNR,TBC, vagyis digitális zajcsökkentővel és időalap korrektorral rendelkezik. Egyik magnó, az a pár tipus közül, amit nagyon érdemes levadászni , ha jó állapotú. Tökéletes válasz arra, hogy nem feltétlen kell elavultnak tekinteni a VHS, SVHS technikát, mert ilyen felszereltséggel bőven hozza egy DVD recorder képminőségét. Zajmentes kép, tökéletesen símák a nagyobb, homogén színfelületek is, az adással összekeverhető a részletdússág. A digitális jelfeldolgozás jóvoltából a színátmenetek sem folynak, kenődnek el. És sokkal megbízhatóbb egy DVD lemeznél.
Na, azért a "bakivadászokat" nem kell lebecsülni. Unalmas, erőltetett poénok mellett találnak egy élvezetesebbet.. Lehet, hogy a filmen elaludnának és akkor a pizza is mehetne a szemetesbe..
Na a senkit azt kissé túlzásnak tartanám, főleg mindenkire világszerte kijelenteni, bár az igaz, hogy a színvonal zuhanásnak nincsenek korlátai, ez az elmúlt évtizedekre nagyon is igaz volt, televíziózás meg élharcos volt ebben (Mónika, Brig Brother, sorolhatni lehetne)..
Nem érdekük jobbat és így egyben költségesebbet készíteni ez igaz, mert ha ez is jó, akkor minek kell jobb.. Főleg ahol sz@r van, ott veréb is akad, ez a közmondás manapság még inkább igaz, sokmindenre, a lényeg, hogy sokan nézzék és dőljön a lóvé..
Azzal a kivétellel, ha elsők akarunk lenni és egy újabb Oscart begyűjteni.. Akkor azért már elő kell rukkolni többel..
Ausztrál Expressz nem Oscar, ez azonban nem jeletni azt, hogy nézhetetlen, rossz volt..
Gondolom azért nem figyelnek az ilyesmikre, mert egy-két "reggeltől estig otthon a monitor elött pizzát eszem és filmes bakikra vadászok" tipusú lúzeren kívül senkit nem érdekel ez. Meg aztán az Ausztrál expressz-t nem is kell úgy kezelni, mint egy Oscár esélyest a legjobb alakítás és vágás kategóriában. Értelmetlen ilyen dolgokon fennakadni.
Azon az "Én a kém" Magyarországi forgatásán Eddie nagyon sokszor nem volt jelen, hanem csak a dublőre azaz a hasonmása. Állítólag a forgatáson sokat kínlódtak, mert az ál-Eddinek az ál-bajusza gyakran leesett.. Valóban amúgy ritka csapnivaló egy produkció, látni, hogy olyan mű az egész akciójelenet. Ki rendezte ezt? Nem akiből miniszter lett??
Önnek mi a véleménye, elnézegetve Eddie Murphy 2001.-ben Magyarországon forgatott filmjében, amikor az autó robban, hogyan lehet ilyen sz@rul megcsinálni valamit, teljesen látszanak a mostani Amcsi filmeken, hogy számítógéppel animáltak. Persze olcsó, meg költséghatékony, kevesebb a munka vele, de nagyon sz@r. Annak idején olvastam, mert megírták, hogy például amikor egy egy tűz jelenet volt tényleg megépítettek mondjuk egy Istállót és felgyújtották a film kedvéért, vagy csináltak egy makettet és felnagyították amikor égett. Az auto felrobbanásokkal is ez volt a helyzet, még külön meg is említették cikkben, hogy milyen előkészületek kellettek, hogy senki se sérüljön meg. Éltehűbbek voltak, mint ezek a számítógéppel animált vackok, ezekkel nem tudnak ugyanolyan élethűt előállítani, hogy ne lehessen látni, hogy nagyon animált az egész?
