1990. április 29. Az MDF nevében Antall József és az SZDSZ pártközi megállapodást ír alá. Eszerint az Országgyűlés elnökévé és ideiglenes köztársasági elnökké - ami az MDF-et illette volna meg - Göncz Árpádot, az SZDSZ országos tanácsának tagját választják. "Cserébe" megállapodnak a kétharmados törvények - amelyekhez ellenzéki támogatás szükséges - körének szűkítéséről, illetve a kormány és a miniszterelnök pozíciójának stabilizálásáról.
1990. augusztus 3. Az Országgyűlés nagy szótöbbséggel (295 igen, 13 nem szavazattal) Göncz Árpádot választja köztársasági elnökké (ellene csak a szocialisták szavaznak). Az alkotmány értelmében a köztársasági elnök szűkre szabott jogkörrel rendelkezik. Az alkotmány szerint az elnök sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalom jogosítványaival nem bír. Személyében kifejezi a nemzet egységét.
1990. október 25. Átlagosan 65%-kal drágul a benzin. Este megindul a taxisok országos tiltakozó akciója. Göncz Árpád köztársasági elnök nyilatkozatban szólítja fel a kormányt az áremelés felfüggesztésére, a demonstrálókat a normális helyzet helyreállítására, a fegyveres erők főparancsnokaként pedig leszögezi: nem használhatók. A munkavállalók, munkaadók és a kormány háromoldalú tanácskozásain október 28-án estére megállapodás születik. Kimondják, hogy a blokádokban részt vetteket semmilyen hátrány nem érheti. (Az Országgyűlés 1991 februárjában biztosítja a közkegyelmet, amelyet Göncz Árpád terjeszt a parlament elé.)
1991. június 12. Az államfő lelkiismereti okokra hivatkozva nem írja alá Antall József rádiós és televíziós alelnökjelöltjeinek a kinevezését. Antall októberben újra felterjeszti jelöltjeit. Göncz visszautasítására Antall az Alkotmánybírósághoz fordul.Egy AB-határozat szerint (48/1991) az államfő akkor tagadhatja meg a kinevezések aláírását, ha "alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná". Végül kompromisszum születik: Antall József új jelölteket nevez meg, akik jelölését a köztársasági elnök aláírja.
1991. november 4. Név szerinti szavazással a képviselők elfogadják az ún. Zétényi-Takács-féle törvényjavaslatot. Eszerint az 1944. december 21-1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból megtorlatlanul maradt emberölések, halált okozó testi sértések és hazaárulások ügyében az elévülés újrakezdődik. Göncz Árpád köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul törvényességi ellenőrzésre. A bíróság törvényellenesnek minősíti a törvénytervezetet.
1992. május 8. A kormányfő a Rádió elnökének azonnali felmentését kezdeményezi Göncz Árpád köztársasági elnöknél, aki a kérést a sajtószabadságra hivatkozva elutasítja. December 1-jén a kormány megszünteti a Rádió és a Televízió gazdasági önállóságát, a Miniszterelnöki Hivatalnak rendeli alá költségvetésüket. (Tiltakozásul mindkét médiaelnök 1993. január 6-án lemond.)
Goncz Arpad uriember volt es meg az ot SZEMELYEBEN megserto Boross Peter is kituntette szo nelkul, pedig egyertelmu volt, hogy Orban Viktor ot akarta megserteni vele.
Rohanhatott volna az AB-hez mint a csak vakond uggyel harmadjara tudott megvalasztani Solyom Laszlo, DE NEM tette.
Hat csak ennyi a kulonbseg a ket illetoi kozott. Egyik valodi allamferfi, masik csak azt akar lenni mindenaron.
