Konténerbe zárt vietnami ruhahamisítókat talált a Vám és Pénzügyőrség egy józsefvárosi razzián, majd eljárást indított a három férfi ellen. A Humanista Párt tiltakozó közleményt adott, ki, melyben elítélik, hogy a VPOP a három férfi ellen indítson eljárást, mikor minden jel szerint rabszolga módra dolgoztatták őket. A humanisták állampolgárságot kérnének gesztusként a vietnamiaknak. VPOP nem zárja ki, hogy valóban kényszerből dolgoztak, de ezt szerintük a későbbi vizsgálatok tisztázzák majd.
A T&G szakszervezet lép fel annak a nyolc magyar vendégmunkásnak az ügyében, akiket gyakorlatilag fizetés nélkül alkalmaztak a Domino's Pizza láncnál. A munkások hónapokig nem vagy alig kaptak pénzt, mert fizetésük nagy részét evonták tőlük.
Szakszervezeti tisztségviselők tárgyalnak a Domino's Pizza vezetőivel nyolc magyar vendégmunkás ügyében - írja a BBC Online [1]. A T&G Unite szerint a láncnál dolgozók a modern kori rabszolgaság áldozatai.
A lánc nyolc magyar alkalmazottja hónapok óta nem vitt haza pénzt, mert a cég mindenféle ürügyekkel levont tőlük bizonyos összegeket - állítja a szakszervezet [2]. Az egyik pizzafutár például négy hónap után öt font fizetést kapott, mert szállásköltség és biztosítás címén levonták tőle bérének többi részét. A szakszervezet szerint tucatnyi hasonló eset történt a közelmúltban.
A Domino's szerint a vádak teljesen alaptalanok. A T&G regionális vezetője, Simon Wallace ráadásul azt mondja, hogy a munkásokat kilakoltatás fenyegeti. A munkaadóval kötött megállapodás szerint el kell hagyniuk a kiadott lakást abban a pillanatban, hogy elvesztik munkájukat.
A brit Tesco, illetve egyik nagy hazai versenytársa, az amerikai Wal-Mart-csoporthoz tartozó Asda közölte: kivizsgálják, hogy megfelelnek-e a valóságnak a baloldali Guardian napilap értesülései, miszerint egyes konfekcióbeszállítóik éhbérért dolgoztatják alkalmazottaikat bangladesi üzemeikben. Mindkét társaság elfogadhatatlannak tartja az ilyen gyakorlatot, és arra hivatkozik, hogy bár minden beszállítójánál ellenőrzi a megfelelő munkafeltételeket, de ezt sokszor kijátsszák, ugyanis továbbadják a munkát olyan üzemeknek, amelyek nincsenek a megrendelő áruházláncok szeme előtt.
A Guardian szerint egyébként a ruházati termékeket gyártó munkások heti 80 órát dolgoznak Bangladesben, sokszor egészen vad feltételek között, mindezt néhány pennys órabérért. Szakszervezeti védelemre gondolni sincs módjuk. Az ottani gyártók a nagy áruházláncokat vádolják azért, hogy kénytelenek kizsákmányolni alkalmazottaikat, ugyanis megrendelőik állítólag csak igen alacsony áron tudják eladni a konfekció termékeket, s ezért a beszállítók kénytelenek brutálisan csökkenteni költségeiket.
A Tesco egyébként nemrégiben fejezte be 48 bangladesi beszállítójának auditálását.
És az itthoni? Brutto 68.000 Ft-ért /+ 4.000 étkezési utalvány / alkalmazott eladók - 3 műszakban?
Belvárosi legenda keringett pl arról, hogy a kocsisor rettegett " pengés Ritája" a saját lányát is eladta a szomszéd stricinek, amikor olaszországi " vendégszereplésre" ment.....
/"....több mint 12 millió embert - nőt férfit és gyereket - tartanak rabszolgasorsban az Anti-Slavery International londoni székhelyű civilszervezet szerint. Kelet-Európában prostitúcióra kényszerített nőket adnak-vesznek, a nyugat-afrikai államok között gyerekekkel folyik kereskedelem, Brazíliában a nagy földbirtokokon dolgoztatnak rabszolgaként férfiakat. Nyugat-Európában gyakran alkalmaznak kényszermunkásként bevándorlókat...."//
Kirívónak számít a mélykúti rabszolgák esete, de folyamatosan előfordulnak Magyarországon hasonló ügyek. Főleg a hajléktalanok vannnak kitéve annak, hogy rabszolga-helyzetbe keverednek alkalmi munkát vállalva. Egy mélykúti információ alapján Ercsiben keresett mai kényszermunkásokat az [origo], de csak csicskákra bukkant a Savanyúréten. A házaknál kevés pénzért vagy ingyen, ellátásért és élelemért feketén ajánlott munka gyakran maga is rabszolgaságot takar, de a szakember szerint bizonyos tekintetben még a hivatalos közmunkával kapcsolatban is felmerülhet a kényszermunka gyanúja.
Feketemunka
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség adatai szerint az idei év első felében 31 176 munkavállaló esetében állapítottak meg a jogszabályoknak meg nem felelő foglalkoztatást. A feketemunka a felügyelők szerint az építőipar területén a legjellemzőbb, de sokszor előfodul a feldolgozóipar, valamint a szálláshely, vendéglátás körében is. A munkáltatók ezen felül nagyon sok esetben szegik meg durván az alapvető élet-és munkakörülményeket befolyásoló törvényi előírásokat, pl.: a munka- és pihenőidő szabályait, munkabér védelmét, a munkaidő adatokat nem vagy hiányosan tartják nyilván, gyakran vezetnek kettős nyilvántartást, jogellenesen folytatnak munkaerő-kölcsönzést. Az OMMF tájékoztatása szerint ezek a jogsértések a mélykúti esethez hasonló további, súlyosabb jogsérelmet nem eredményeznek. OMMF Világszerte
több mint 12 millió embert - nőt férfit és gyereket - tartanak rabszolgasorsban az Anti-Slavery International londoni székhelyű civilszervezet szerint. Kelet-Európában prostitúcióra kényszerített nőket adnak-vesznek, a nyugat-afrikai államok között gyerekekkel folyik kereskedelem, Brazíliában a nagy földbirtokokon dolgoztatnak rabszolgaként férfiakat. Nyugat-Európában gyakran alkalmaznak kényszermunkásként bevándorlókat.
"Én vagyok a saját rabszolgám" - mondta a zöldséges Ercsiben a Dózsa György úton, mikor nekiszegezük a kérdést, mit tud arról, hogy a településen előfordul-e, hogy fizetés nélkül, szinte rabszolgaként dolgoztatnak embereket. Az [origo] azt követően kezdett kutatni rabszolgák után Fejér megyei városban, hogy az onnan negyven kilométerre fekvő Mélykúton lebukott egy vállalkozó, aki embertelen körülmények között dolgoztatott két embert, akiket gyakran éheztetett és szabad mozgásukban is akadályozta őket. A Mélykúton járt kollégánknak a helyiek közül páran azt mondták, nem szokatlan a dolog, kérdezősködjunk csak például Ercsiben erről. A település polgármesteri hivatalában telefonos érdeklődésünkre egy hölgy annyit elárult, hogy érti mire gondolhattak a mélykútiak, de többet nem.
A Dózsa György úton megkérdezett zöldséges sem tudott sok konkrétummal szolgálni, de hogy ő rabszolga lenne azt élénken cáfolta a nyakában lógó ujjnyi ezüstlánc. "Menjetek csak arra lefelé a Savanyúrétre és ott kérdezősködjetek" - igazított útba. A Fejér megyei település a helyiek által csak Savanyúrétnek becézett része a várost átszelő hatos úttól nyugatra, a Dózsa György úttól délre fekszik. Az ide vezető Május elseje körútnak nevezett széles mellékutat eleinte puszpánsövénnyel szegélyezett takaros porták szegélyezik, ám 1-2 sarok után változik a kép: rendezetlen udvarú elhanyagolt, valamint rendezettebb, élénk színekre festett házak tűnnek fel, utóbbiakat kőlapokkal burkolt kerítések és a kapufélfákon itt-ott kőoroszlánok vigyázzák. Más udvarokon barátságtalan, nagytestű kutyák figyelnek - néhol kettő, három is -, mérges ugatásukat messzire viszi a nyár derekához képest kimondottan hűvös szél.
Ház körüli munka és lomizás
Míg egy idősebb tengerészpólót viselő férfinek csak a női börtön jut eszébe Mélykútról (itt van a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet női börtöne), egy másik férfi sejti miről van szó, amikor azt kérdezgetjük miért mondhatták az Mélykúton, hogy Ercsiben keressünk rabszolgákat: "Fűt fát ígérnek nekik, aztán becsapják őket" - mondja, és tovább irányít minket dél felé. Vastag bicepszén kusza betűkkel odarótt tetoválás virít: ERIKA. Pár sarokkal lejjebb is jól informált helyiekbe botlunk, "ukránnak hívják a krapekot", mondja a kerítés és vastag szemüvege mögül egy idősebb nő, és két tippet is ad, melyik háznál lehetnek "csicskák", ahogy ők nevezik a kosztért és kvártélyért a ház körül különböző munkákat végző alkalmazottakat.
Az egyik megjelölt épületnél három férfi ácsorog, érdeklődésünkre barátságtalanul csak annyit mond egyikük, hogy "már kihívták volna a sajtót" ha lenne ilyen a faluban. "Nem vagyunk mi spiclik. Menj kérdezz körbe!" - zárja le a beszélgetést a tömzsi alak.
Jó pár házzal odébb aztán többszöri kiáltás után előjön egy férfi, aki épp sarokcsiszolóval küzd egy fémdarabbal az udvar hátsó részében. Imre az [origo]-nak elmondja, hajléktalan, ott lakik a családnál, együtt étkezik velük, de így is megkapja a havi ötvenezret, ezért cserébe besegít a ház körül, eteti az állatokat, és a családfővel együtt megy lomolni. Vas réz alummínium - mondják az időközben mellette a kőlapokkal burkolt kapufélfa mellett feltűnő gyerekek, mit keresnek a lomtalanításokon. Imre elmeséli, hogy korábban volt utcaseprő, lakott hajléktalanszállón is, de ott háromszor ellopták a cuccait. Itt azonban jól érzi magát, meglátogathatja családját is ha akarja, bár elismeri: "félve jön el az ember először". Hasonló sorsú társairól nem sokat hallott, bár volt olyan ismerőse, akit Nagykátára vittek el állatokra vigyázni, de nem engedték el, mikor megszökött visszavitték, majd kikötötték egy fához.
Kivételes eset a rabszolga-helyzet
A nagykátaihoz vagy a mélykútihoz hasonló esetekkel Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány szóvivője is találkozott, de mint az [origo]-nak elmondta inkább jellemző, hogy valaki házának, telkének az őrzését bízza egy-egy hajléktalanra, aki mellette járhat dolgozni, vagy még gyakoribb az, amikor ház körüli munkát bíznak rájuk ellátásért cserébe. Hiába kap azonban valami javadalmazást is, biztosítást, nyugdíjjárulékot nem fizetnek a feketén foglalkoztatott hajléktalanok után.
Szerinte a rabszolga-helyzetek extrémnek számítanak, bár volt már rá példa. Főként tanyasi állattartás, de csatornaépítés során is előfordult, hogy elvették az emberek személyi igazolványát, rossz szállást, rossz ételt kaptak, atrocitások érték őket. Ilyenkor "szökni szoktak" - mondta a hajléktalanokkal foglalkozó szakember. Arról, hogy ez mekkora nagyságrendben fordult elő, azt mondta, csekély százalékban "szerencsére nem szokványos, bár folyamatosan előfordul".
Közmunka a határon
Gurály Zoltán szerint gyakran keresik meg alapítványukat is olyanok, akik hajléktalanokat szeretnének foglalkoztatni, ilyenkor kontrollálják a lehetőséget: megnézik milyen helyre és kik keresnek embereket. A hírek azonban gyakran informálisan terjednek, és nekik nincs rálátásuk, ezért általában azt tanácsolják az embereknek, lehetőleg tájékozódjanak hova viszik őket, kérdezősködjenek az esetleg korábban ott jártaktól, de vannak olyan helyek, amelyek kerülésére kifejezetten felhívják a figyelmüket. Jellemzően hétvégi házak őrzésére, állattartók mellé, idénymunkákra, vándorcirkuszokba, vurtslisokhoz keresnek segítőnek embereket, vagy nagy roma családok fogadnak be főleg állami gondozottakat - mondta a szakember.
A feketemunkát ugyan tiltja a törvény, de főleg a fentebb vázolt típusú folgalkoztatást nagyon nehéz bizonyítani és szankcionálni - mondta Gurály Zoltán, aki szerint a fő problémát az jelenti, ha a folgalkoztatás kényszerrel, aggresszióval párosul. A szakember ugyanakkor úgy véli, nehéz meghúzni a határt, hogy mikotól tekinthető valami kényszermunkának. Még akár a közmunka is súrolhatja ezt, amennyiben az arra rászoruló kiszolgáltatott emberekkel olcsón csináltatnak meg olyan munkákat, amelyekért sokal többet kelle fizetni, ha piaci alapon végeztetnék el.
Pár saroknyira Imrétől egy nagyhasú férfi és overallos társa nyírják a füvet az árokparton. "Itt úgy vannak a csicskák, hogy befogadják őket. A Dzsiminél ot van a Laci például, emitt meg az ukrán" - int a szomszéd utca felé. Az ukrán állítólag már tizenvalahány éve ott él a családnál. "Nem úgy bánnak velük - mondja a rabszolgasorsot firtató kérdésre - tisztán is járnak, minden. Van kaja szállás, a féldecijüket, borukat megkapják, ha akarnak odébállnak" - mondja, majd ránt egyet a naracssárga elektromos hoszabbítón: társa tovább tologatja a fűnyírót.
A Moszkva-téri emberpiac csak annyiban különbözik az ókoriaktól, hogy más a díszlet..... már napi 1000 Ft-ért +1 tányér leves - találni vendégművészt..... segédmunkára.....10-12 órára.... a bálnamercis fejvadász a 70 dekás nyakláncával meg a játékteremben üti a félkarút....
Nemrég Angliából szökött haza magyar rabszolga. Idehaza volt állami gondozottakat tartottak rabszolgasorban. A prostitúció rabszolgapiacát naponta lehetne említeni. Ezek mind az állítólag demokratikus fejlett országokban zajlanak!
Ennyire nem érdekli az embereket ez a téma? Naponta hallunk újabb és újabb esetekről, s mindenki elmegy mellette szó nélkül. Ennyire természetes ma a rabszolgaság?
Azt azért nem..... toloncolják őket haza... és fogják el azt, aki dolgoztatta őket... van egy pár gyanusított-jelölt.... csak meg kell nézni a sokmilliós autókkal közlekedő Vietnámi keresztapákat - övék már fél Pest......
De hiszen hasonló esetektől már az egész világ hangos!
És nem csupán vietnámiakkal, hanem minden bevándorlóval történik ilyesmi.
Van egy ismerősöm, aki Amerikába ment ki dolgozni és lakásra kuporgatni a "jó fizetésből", és alig tudott hazajönni mivel elmulasztották kifizetni a bérét.
Fodor szerint más európai országokban is bűnösként tekintenek az ilyen helyzetben eljárás alá került emberekre.
De most komolyan: van ilyen a BTK-ban? Akit kényszerítenek hogy valamit tegyen- ne tegyen, eltűrjön.... az bűncselekményt követ el? Hihetetlen..........
A három férfit július 2-án találták meg a VPOP ellenőrei a józsefvárosi piac egyik kívülről lezárt konténerében. A három vietnami férfi a konténerben lévő asztal alatt kuporgott, varrógépek és készülő márkásruha-hamisítványok közt. A konténerben 40-50 fok volt, és a bent lévők a vécére sem mehettek ki. A hírekben az jelent meg, hogy a VPOP eljárást indított a három férfi ellen hamisítás miatt, mely akár szabadságvesztéssel is büntethető.
A Humanista Párt szerint abszurd, hogy három embert ilyen körülmények között megtalálnak, és még ellenük indítanak eljárást. A közlemény szerint ugyanis nyilvánvaló, hogy a férfiakat kényszerrel dolgoztatták, mely a jogszabályok szerint felmentést ad az így elkövetett bűncselekmény alól. A Humanista Párt szerint a munkáltatókat kell elkapni, a három férfi pedig kapjon ellenszolgáltatásként magyar állampolgárságot. A Sipos Jenő, a VPOP szóvivője a Népszabadságnak erre reagálva úgy nyilatkozott, hogy szabadlábon védekezhet a három férfi, társszervek bevonásával vizsgálják az ügyüket, és keresik a munkáltatóikat.
Várady Tibor, a Humanista Párt vezetője a Hírszerzőnek elmondta, hogy a körülményekből elég nyilvánvaló a kényszerítés ténye. Váradyt nem nyugtatta meg a VPOP válasza. Elmondása szerint a Humanista Párt nyomon fogja követni a három férfi ügyének az alakulását, és ha kell, emberi jogi szervezetekhez is fordulnak segítségért. Várady az esetleges állampolgárságról azt mondta lapunknak, hogy ez a hatóság hibáját jóvátévő gesztus lehetne, melyet soron kívül a köztársasági elnök adományozhat.
Bonyolult hatósági ügy
A VPOP szóvívője, Sipos Jenő szavai szerint azonban a helyzet bonyolultabb. A VPOP valóban az ismertetett körülmények között érte tetten a férfiakat, tehát eljárást kell indítania hamisítás bűntette miatt. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy valóban rabszolga jellegű munkát végeztek a vietnamiak, ahogy más törvénysértések is lehetnek a háttérben, mint például illegális tartózkodás.
Lehet, hogy nem önként csinálják?
A VPOP ezért kezdeményezte társszervek bevonását, a három férfin keresztül pedig megpróbálják felkutatni a munkaadókat is. Így később tisztázódhat, hogy kényszermunka volt-e, esetleg a férfiak maguk vállalták a hamisítványok elkészítését. Sipos Jenő szerint azonban prejudikálni nem érdemes. Ha például bebizonyosodik a kényszermunka, akkor az ügy átkerül a rendőrség hatáskörébe, idegenrendészeti problémák felmerülése esetén pedig kitoloncolás is lehetséges.
Sipos Jenő lapunknak elmondta azt is, hogy a lefoglalt ruhákat vagy megsemmisítik, vagy ha sikerül eltávolítani róluk a hamis márkajelzéseket, akkor karitatív célra hasznosítják őket. A VPOP egyébként gyakran ellenőriz egyedül vagy más hatóságokkal, főleg az APEH-val ilyen helyeken. A szóvivő szerint nem ez az első eset, hogy a piacok környékén illegális varrodákat találnak bennük dolgozó külföldiekkel.
Lehetnek még rabszolga-sorban
Nem csak ebből látszik, hogy Magyarországon is fel-felbukkannak rabszolgatartás-jellegű esetek, ideértve az emberkereskedelmet is. Mind Várady Tibor, mind Fodor Márk, az Amnesty International magyarországi igazgatója úgy nyilatkozott lapunknak, hogy előfordulnak ilyen esetek Magyarországon is. Ezeknek a döntő többsége a szexuális célú nő-, és 18 éven aluliak esetén gyermek-kereskedelem. Az Unió területén ebbe belekényszerített mintegy kétszázezer főből Magyarország is kiveszi a részét, mind cél, mind tranzit, mind forrás országként.
Fodor Márk szerint a jelenlegi esetben elvárható lenne a hatóságoktól, hogy áldozatként és ne bűnösként kezeljék a három férfit. Fodor szerint más európai országokban is bűnösként tekintenek az ilyen helyzetben eljárás alá került emberekre. Várady Tibor pedig szintén a vietnamiak kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ennek a konkrét ügynek a hatására a kormánynak kellene lépéseket tenni az ilyen esetek kiderítésére és felszámolására.
