Auróra: Múltak az évek (Kifacsart citrom)
Kiégett fűre hull a harmat, Halottak napján születtem. Rajzoltak homlokomra szarvat, Vakított vörös macskaszem. Késett az 56-os járat, Levettek rólam minden lét. Kokárdát tépett szét egy állat, Ünnepnap volt november 7!
És múltak az évek a gyarmaton, Ó és majdnem úgy, mint most, Szélcsendben vártam a villamost.
Naponta készült rólam karton, Zajlott a táncdalfesztivál Elcsattant pár pofon a yardon, Azt mondták röhögve, ennyi jár.
Szenteste Templar volt az angyal, Nyaralni ide járt Belfegor. Álmodtam mézízű naranccsal, Hagytam, hogy győzzön az almabor.
És múltak az évek a gyarmaton, Ó és kemény volt a tél, Zsebemben nem volt útlevél.
Jól élt belőlem néhyány spicli, Mesélni bőven lenne mit. Nem volt a jéghez dupla whisky, Kun Bélák ittak Martinit.
És múltak az évek a gyarmaton, Ó és kemény volt a tél, Zsebemben nem volt útlevél.
És múltak az évek a gyarmaton, Ó és majdnem úgy, mint most, Szélcsendben vártam a villamost.
És múltak az évek a gyarmaton, Ó és kemény volt a tél, Zsebemben nem volt útlevél.
És múltak az évek a gyarmaton, Ó és majdnem úgy, mint most, Szélcsendben vártam a villamost.
|