A szlovák kulturális tárca írásban figyelmeztette a Új Szót, amiért a Pozsonyban megjelenő magyar napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket.
Nincs ezzel semmi gond, pusztán ügyes üzletpolitika. Kulturált Európai országban mindenki szabadon használhatja azt a nyelvet, amelyiket akarja. Szlovákia nem tartozik ezek közé, igaz, semmi keresnivalója sincs abban a társaságban.
(Fordított esetben Slota habzó szájjal üvöltené tele a szlovák médiát :-))
Az 5000 euros bírság jól mutatja, hogy a tótok mennyire rettegnek a határok megnyitása óta :-)
Magyarországon nem okoznak össznemzeti traumát a szlovák feliratok. Tőlünk délre még az is előfordul, hogy az egyik áruház előtt csak szlovák nyelven jelenik meg egy hirdetés, kizárólag a külföldről érkezett, szlovák nemzetiségű vásárlók kedvéért. Szlovákiában, ahol több mint félmillió magyar él, valószínűleg országos botrányt okozna egy csak magyar nyelvű reklám.
A győri Tesco előtt például egy olyan hirdetőtábla áll, melyen csak szlovák nyelven szólítják meg a szlovák vásárlókat. "Az Önök eurójának most nagyobb az értéke nálunk" - hirdeti az áruházlánc, mely arra is felhívja a csak szlovákul beszélő külföldiek figyelmét, hogy az interneten már szlovák nyelven is olvashatók hírleveleik és aktuális ajánlataik. A reklám - miután kifejezetten a szlovák vásárlókat célozza meg - egyáltalán nem olvasható magyarul.
Más magyarországi áruházak is tervezik, hogy a Szlovákiából nagy számban érkező vásárlók kedvéért szlovák feliratokat helyeznek el. "Hamarosan szlovák nyelvű táblákat tájékoztatókat, termékismertetőket fogunk kihelyezni áruházainkban" - nyilatkozta nemrégiben Prokopné Váraljai Edina, a miskolci Auchan Áruház igazgatói asszisztense a Borsod Online-nak. "Ezen kívül tervezzük, hogy a honlapunkat szlovák nyelven is olvashatják majd a vásárlók. Áprilistól pedig terjeszteni fogjuk prospektusainkat Szlovákiában is" -tette hozzá.
Hirdetés a győri Tesco előtt tesco_gyor_szlovak.jpg
A dél-komáromi Tescóban is akad szlovák felirat Tesco_komarom.jpg
Eközben Szlovákiában most kerül a parlamentbe a nyelvtörvény módosításáról szóló javaslat (a kormány már elfogadta), mely - egyebek mellett - azt is előírja, hogy a reklámfeliratokat először szlovák nyelven kell közölni, és csak másodikként következhet esetleges magyar fordítása, de ez semmiképpen sem lehet nagyobb betűkkel írva mint az államnyelvű szöveg. A javaslat szerint akár 5000 euróra is megbírságolhatják azt, aki megsérti a nyelvtörvényt.
ha eltüörlik ezeket a műneveket, akkor használhatóak a magyar nevek is...de a szlovák törvények az ilyen sturovóknál tiltja az alter kisebbségi nevet...tehát a régi szlovák név támogatása tkép, hátsó úton a magyar név támogatása...
Ilyen törvény kellene Magyarországon is. Sok-sok rtlklubos és vivás műsorvezető fizethetne, mint a güzü. És az autómosók is. Magyarban sok "carwash" van, autómosó alig. A pesti belvárosban jártam 2 hete, a Bazilika mellett van egy kávéház, de ez csak a külföldiül értőknek derül ki, mert egy kibaszott magyar szó sincs kiírva. Német, olasz, angol viszont temérdek.
Pénzbüntetés várhat a jövő év júliusától az államnyelvre vonatkozó törvényt súlyosan megsértőkre - rádiókra és televíziókra - Szlovákiában, ha elfogadják a pozsonyi kulturális minisztérium törvénymódosítását - olvasható a parameter.sk című, magyar nyelvű lap online kiadásában. A tárca ezt a módosítást a nyelvi kultúra hanyatlásával indokolja. Az államnyelv használatáról szóló törvény lényegében nem változna meg, csak tételes pénzbüntetésekkel egészítené ki a szaktárca. Ötszáz eurótól ötezer euróig, azaz mintegy 135 ezer forinttól 1,35 millió forintig terjedő büntetést rónának ki például az anglicizmusokra és az amerikanizmusokra, ha bebizonyosodna, hogy az idegen szó helyett megfelelő szlovák kifejezés is használható az adott fogalomra.
Persze nem azonnal rónák ki a büntetést, először írásban figyelmeztetnék a nyelv ellen vétőt, például a rádiókat és a televíziókat is, amelyeket ezentúl nyelvhelyességi szempontból is figyelnének és ellenőriznének.
A kulturális tárca szerint elszaporodtak az ellenőrizetlen vétségek, ezért indokolt, hogy tételes pénzbüntetéssel védjék a helyes szlovák nyelvhasználatot. MTI
Bős nem ilyenről van elnevezve. Bár ha a 19.sz-ban valaki határozottan szlovák volt, az nem uszhatta meg a magyarellenesség bélyegét, az akkori magyar elvárás a magyarosodás volt.
Ján Kollár meg Pesten volt lelkész, biztosan nagyon "magyarelleneskedett" ebben a többnemzetiségű városban. :-(
Annyiban igazad van, hogy magyar többségű települések elnevezésekor a többség véleményét is tiszteletben illene tartani.
Úgy tudom, az EU-ban mindenütt él a szabad nyelvhasználat lehetősége. Ha ez így van, akkor a tótokkal is be kell tartatni, vagy úgy megbüntetni, hogy attól kódulnak.
Bósza nem a magyar nevek jogosultságát vitatja, mert azok egyértelműek. Párkány, Gúta, Ógyalla. Arról van szó, hogy ezek a magyar városok felvidéken Trianon után kaptak új nevet, szlovák nevet, ami természetes, Párkány Parkan lett, Ógyalla Stará Dala lett és Gúta érdekesen megmaradt Guta-nak. Ha Párizst emlegetjük mi sem mondjuk, hogy Paris, vagy Prágára sem Praha-t mondunk, hanem magyarosan finomítjuk. Arról van szó, hogy Trianon után ők is csak finomítottak,vagy lefordították az eredeti neveket, ez rendbe is lenne, de nem változtatták meg. Magyarul mi mindig is Párkány Párkány marad, Gúta Gúta lesz ez rendbe van. Csak ott a baj Bósza az ellen tiltakozott, hogy a háború után 1947-ben a szlovák logikus elnevezéseket, logikátlan Trencsén környéki nagy szlovákokról (főleg magyarellenességükről híres) nevezték el. Ráadásul 1995-ben mikor már ki lehetett írni a 20% feletti magyar arányból kifolyólag magyarul is a helységneveket, ezek a a magyar városok nem tehették ki magyarul a neveket, mert a híres szlovákokról lettek elnevezve Párkány - Parkan 1947-ig, majd Stúrovo Stúrról nevezték el, aki 1848-49 forradalom alatt a magyarok ellen harcol az osztrák császár oldalán, Gúta pedig ami szlovákul is Guta volt Kolárovo lett, Ógyalla lefordítva szlovákra Stara (Ó) Dalla (gyalla) szlovák gramatikailag írva 1947-től Hurbanovo, Hurbanról író-politikusról nevezték el. Ezért kell visszaállítani az eredeti szlovák veriókat hivatolos névként, mert azok fonetikus, vagy fordított változatai az erdeti magyarnak, nem pedig egy 1947-től rákényszerített magyarellenes szlovák hősökről lettek elnevezve, akik ezekben a városokban nem is jártak és semmi kapcsolatuk velük nem volt. Egyedüli ok a névváltoztatásra a magyarok megalázása. Még egyszer a magyar név adott, az senki sem vitatja, hanem a szándékos megaláztatásról van szó, amit 1947 a benesi időkben kényszerítettek rá a magyarokra még ilyen formában is.
Bósza: Párkány ne legyen többé turovo
Párkány, Ógyalla és Gúta városok régi szlovák elnevezésének visszaállítását követeli Bósza János, a Nomos Regionalizmus civil szervezet elnöke abban a levélben, melyet valamennyi parlamenti képviselőnek eljuttatott. Bósza rámutat, hogy 1948 után a 70-80 százalékban magyarok lakta kisvárosokat átnevezték: Parkanból túrovo, Stará Ďalából Hurbanovo, míg Gutából Kolárovo lett. Szerinte erre semmilyen ésszerű magyarázat nem volt, csak az, hogy így akarták megalázni a magyar nemzeti kisebbséget. Megjegyezte, hogy a névadó szlovák személyiségeknek semmi köze nincs a településekhez. Levelében rámutat arra is, hogy a magyarlakta kisvárosok átnevezését követően erőszakos reszlovakizáció is zajlott. Éppen ezért azt kéri a szlovák parlamenti képviselőktől, hogy adják vissza az említett városok régi szlovák nevét, amelyet a Csehszlovák Köztársaság idejében közel 30 éven át viseltek. Bósza kérését az alkotmányban lefektetett jogokkal indokolja, miszerint az emberek szabadok és egyenlőek jogaikat illetően, és nem szenvedhet hátrányt senki amiatt, hogy egy nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozik. Bósza egyúttal felszólította a képviselőket, hogy mondjanak szakmai véleményt autonómia-tervezetéről, melyet még tavaly decemberben jutatott el a honatyákhoz. Hozzátette, hogy aki egyetért javaslatával, fejtse ki, hogyan képzeli el megvalósítását, aki pedig nem, mondja el, milyen problémát lát javaslatában. Levele végén megjegyezte, hogy autonómia-tervezete biztosítja az egyenlő jogokat és nem sérti a szlovák alkotmányt.
* o a o a o a | * Cikk nyomtatása | * Cikk küldése | * Add a Startlaphoz
FigyelőNet, MTI
Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter a szlovákiai tankönyvkiadókhoz írt levelében úgy rendelkezett, hogy a jövőben megjelenő szlovákiai (magyar) tankönyvekben a helységneveket már csak szlovákul szabad leírni..
A Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Mikolaj utasítása egyelőre nem állítja komoly dilemma elé a magyar tankönyveket is megjelentető szlovákiai kiadókat, mert a közeljövőben nem készül olyan tankönyv, amelyekben helységneveket jelölnének. Indoklásában a miniszter olyan jogszabályokat említett, amelyek a tankönyvekben alkalmazott névhasználat rendjére nem vonatkoztathatók.
Ezt a véleményt képviselik a Pozsonyban megjelenő Új Szónak nyilatkozó jogászok is, akik szerint a nyelvhasználati törvény egyes rendelkezéseire hivatkozó Mikolaj az állampolgár és a hivatal nyelvi érintkezését szabályozó törvényt akarja érvényesíteni az oktatásban, noha az új közoktatási törvény szerint az oktatás nyelve nem számít hivatali érintkezésnek. A szlovákiai magyarok eddigi jogállását több helyen sértő új közoktatási törvényt - épp a Mikolaj vezette tárca előterjesztésében - a közelmúltban fogadta el a szlovák parlament.
A szlovákiai helységek magyar névalakjának használatát tiltó törekvések több évtizedre nyúlnak vissza. A kommunista rendszer évtizedeiben voltak olyan időszakok, amikor a szlovákiai magyar sajtó is csak a szlovák névalakot, majd a szlovák helységnév mellett zárójelben használhatta a magyar helységnevet. Az 1989-es rendszerváltást követően ezek a kötelmek a mindennapi gyakorlatban feloldódtak, amire a szlovák nacionalista körök heves ellenkezéssel reagáltak. Az ezt követő időkben szlovák részről sokféleképpen igyekeztek érvényesíteni a régen "szállóigeként" ismert jelszót: "Na Slovensku po slovensky" ("Szlovákiában szlovákul kell beszélni").
Ezzel szemben számos magyar anyanyelvű felfogása szerint jogsértő, ha egy országban az államnyelv felsőbbrendűségére hivatkozva egy másik nyelv szabályait sértő, annak szokásrendjébe beavatkozó eszközökkel igyekeznek kialakítani a gyakorlatot, hogy például egy magyar nyelven értekező, író állampolgár Kassát említvén adott esetben azt mondja, írja: II. Rákóczi Ferenc Kosicén van eltemetve.
Szigeti László, a korábbi szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatási alelnöke, volt oktatási miniszter szerint a jelenlegi miniszter megsértette a nemzetiségi status quót, ezért azzal a szándékkal kíván vele a jövő héten tárgyalni, hogy kieszközölje: a szlovákiai magyar nyelvű tankönyvekben a jövőben is magyarul lehessen írni a helységneveket, és a magyar jelölést követően, zárójelben tüntessék fel a helységek szlovák nevét.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
A magyar kormánynak kéne határozottabban fellépnie , ami már a zsarolás határát súrolná.Érdekes lenne , ha nemzetközi bírósághoz fordulnának , határmódisítás miatt.Érdekes lenne a reakció.
