Ájuldozik az Index: mi vettük észre a hibát. "Magyarország vette észre még az uniós szerződéstervezet hét eleji előkészítő szakaszában, hogy a szövegből hiányzik a szabad versenyt előíró kitétel." Majd: "Nicolas Sarkozy francia elnök csak az ügy csütörtöki nyilvánosságra kerülése után ismerte el, hogy ő vette rá a németeket a szerződés szövegének átírására." Sőt: "Sarkozy azzal az ígérettel nyerte meg a májusi elnökválasztást, hogy megvédi Franciaországot a globalizált kereskedelem ellenségesnek tekintett erőitől." De mi most jól megszopattuk a francos kis nagybocsait: a közismerten világkereskedelmi nagyhatalomnak számító Hongrie az asztalra csapott, és csakazértis alapon kivívta az uniós szabadkereskedelem jogát. Nota bene: sikerült továbbra is megtartani Tokajinknak az alsó pultot. Nem is beszélve a 15 perc hírnévről!
Ki a fene akar bezárkozó protekcionista politikát A topiknyitó, mert szerinte az ilyentől lesz nekünk jó, de ezt már egyszer leírtam. :-)
Én már évek óta röhögök azon, hogy milyen jó kis buli lesz itt, ha az a pármilliárd embertársunk kitalálja, hogy mától talán ő is szeretne kicsit jobban élni. Felgyorsulnak az események, érdekes végkifejletek lesznek, de arra nem nagyon merek komolyabb összegben fogadni, hogy mindebben mi tényezők leszünk.
Ki a fene akar bezárkozó protekcionista politikát, ha itten a vevők veszik a szart, szart köll nekik csinálni, oszt jónapot.....
Az élelmiszer fogysztás a világ népességének növekedésével eddig is nőtt, de a mostani növekedés ugrászerű és igy is marad egy darabig, hisz pár éven belül ugy 2 milliárd ember akar az eddiginél többet fogyasztani és ugy 2 milliárd ember fogyasztásának megfelelő mennyiséget vonnak ki a piacról.
Hiszen én is nagyjából azt mondom, hogy egy ennyire extrém helyzetben nagyon nagy valószínűséggel más szabályok, más paradigmák fognak diktálni, nem a mostaniak. Ha akkora a gebasz, hogy nincs semmi, hogy se gáz, se gép, se beszerzési forrás, akkor talán az embereket nem a GDP növekedés fogja a legerősebben izgatni...
Ezt én értem, de mindez nem csak az élelmiszerre igaz, itt van rögtön az én biznicemhez kötődő réz és alaményum ára, az is duplatriplázódott pár év alatt. Mindösszesen csak azt nem értem, hogy miért is jobb az iylen helyzetben egy bezárkózó, protekcionista gazdaságpolitika, mint az uniós szabad verseny. Mert még ha tényezők lennénk...
Ez a 18 napos készlet meg úgy lenne értékelhető, ha tudnám, hogy miként alakult ez a mutató historikusan és amennyiben csak az utóbbi években zuhant le ennyire, mi is az oka.
Már mint ki és mivel termeli meg, de legföképpen miből tudod azt a termést megfizetni....mer ugye, ha nincsen gáz, nincsen mütrágya, ha ninsen mütrágya, akkor nem 5 tonnát termelsz, hanem 1-et, ha meg egyet termelsz akkor kinek nem fog jutni, mostan azt a leckét ne vegyük át, ha nincsen gáz, akor olaj se nagyon van, ha meg az sincsen akkor a gépek nem mennek....
Csak gyanítom, hogy ha akkora aszály esete forog fenn, hogy senkitől se tudok búzát venni, mert neki sincs, akkor baszhatnám, ha nekem meg lenne, mert egészen egyszerűen elvennék tőlem. Ilyesmire vannak egészen érdekes forgatókönyvek, amelyeket olvasván felmerül az emberben a gyanú, hogy nem- e kellene inkább az ekevasból szamurájkardot kovácsolni...
Hun számol a konvergencia program azzal, hogy valszeg decemberre ugy 60 %-al drágábban fogom adni a gyesznót és akkor még a többi évről nem is beszéltünk, 20 %-al drágábban fogod kapni a villanyt stb.....ű
Egyet köll világosan látni, ha többet fizecc a kajáért kevesebb pénzed marad másra, ha azt külföldről hozod be, nő a külkerdeficit, nő a kölcségvetési hiány, amit szintén veled fizetetnek meg.
Ez nem a folyamat már zajlik és már az idén érezni fogod a hatását, de jövőre mindenképpen.....
10évvel ezelött 1 tonna buza ára ugy 10 ezer forint körül volt, aztán vagy 10 évig 18 ról emelkedet 30 ezer ig elég lassan, mostantól már 30 és 50 ezer forint között számolhacc vele és itten nem a hazai árakról van szó, hanem a világpiaciakról.
Minnél inkább fejlödik India és kina ipara annál inkább nő a fogyasztása nem csak olajból, amivel naponta foglalkozik mindenki, hanem kajából is .
A mezőgazdsági termelés viszont nem ilyen ütembe fokozható és aki fokozni akarja, annak minden kiló plusz termelés már a kölségek majd dupláját igényli.....a megfizethetetlenségig.
Ebben a felmelegedésnek a hatásával még nem is számolunk....
Pedig ripsz és ropsz, ma már husból nem vagyunk önellátók és ha valahol ejrópában adódik egy eü zárlat, már komoly hiány léphet fel napok alatt.....
De azért télleg elgondolkodhacc azon, hogy a világban télleg 18 napra elég az élelmiszer tartalék ami azért némi figyelmet érdemel....
Lyóóó... csak egy tökösebb aszály, és kitől veszel búzát, ha nem köll neki a könyökvédőbe süllyesztett csavarod? Ha csak nehány helyen termelnek kaját, és nem mindenhol, ahol csak lehet, akkó' a koncentrált monokultúrák egyre sérülékenyebbé válnak. És a zidőjárás ellen nincs orvosság...
Csak ez a folyamatos zavar, csak ez ne lenne.... Mert ugye egyfelől azt hallom, hogy a piacnyitástól lesz olcsó az élelmiszer, lévén hogy bejön szaré' húgyé' az import, hazai termelő megdöglend. Itten meg az fejtődik kifelé, hogy ne nyissunk piacot, hanem inkább szubvencionáljunk, hogy olcsó legyen, mert attól fogyasztói a társadalom.
Én tényleg nem értem. Elzárják a gázcsapot, baszhatom, mert ha megfeszülök se tudok gázt kicsiholni sehonnan se, maximum ha bezabálok babfőzelékből. No meg a gáz az azért nem olyan, mint a paradicsom, amit kismillió helyről meg tudok venni, milliárdos csővezeték sem kell hozzá, maximum ha egyenesen kecsöp formájában óhajtom. Ha nem szállítanak gázt, szopunk, ellenben ha nem szállítanak kaját, akkor nosza, megtermeljük.
Mindössze az van, hogy amíg gázt a földkerekségen mindössze néhány helyről tudsz gazdaságosan beszerezni (és a szállítási technika még e beszerzési lehetőségek számától is korlátozottabb), kaját Kínától kezdve az USA-ig ezernyi helyről vásárolhatsz.
Az EU- ban nyílt túltermelési válság lenne, ha sok terméknél nem alkalmaznának kvótákat.
Te itten nem érted a dolgokat, télleg azért köll a szubvenció, hogy tultermelés legyen, a tultermelés meg azért köll, hogy az árú olcsó legyen.
Olcsó mezögazdasági árú nélkül nem müxik a fogyasztói társadalom.
A mezögazdaságban, ha 1%-al több a termelés, mint a fogyasztás, az tultermelés, ha 1%-al kevesebb meg már hiány....
A paraszt viszont tulajdonképpen abban érdekelt, hogy keveset termeljen, mert akkor exponenciálisan csökken a termelés kölcsége és exponenciálian nő a jövedelme....
Aki nem termel magának elegendő kaját az kiszolgáltatott a mindenkori kereskedelmi partnereinek - mint a gázzal. Míg a gázcsap elzárását valahogy még túléljük, de ha nem szállítanak kaját, mi meg nem termelünk, akkó' mi van?
Én tényleg nem értem, mert ha a cél az ellátásbiztonság, arra a logika szabályai szerint is lehet egynél több eszköz. Például az, hogy megveszem a piacon, miközben itthon nem termelek egy deka gabonát sem. Hanem gyártok süllyesztettfejű csavart, mert én azt gazdaságosabban tudom és nagyobb is rá a kereslet.
"De ugyanígy el lehet spekulálni azon is, hogy mi lesz, ha jön a felmelegedés, oszt lesz nekünk itten jó sok sivatagunk, semmi vízzel. Ez mi mellett lehetne érv? Gleccsergyártás? Hódítsuk meg Skandináviát"
Szárazságtűrő fajtákat kell nemesíteni, valamint olyan növényfajokat szükséges termesztésbe vonni, amelyek kevesebb vizet igényelnek és jöbban tűrik a meleget mint a jelenleg kultiváltak. Nem 2 - 3 év alatt megoldható program ez, de maga a felmelegedési folyamat sem 2 -3 év alatt fog lezajlani.
Nem azér' köll szubvencijó, hogy eladhassák, hanem azér' hogy termejjenek. 1 hektár főddről úccólván magától legyün 1 tonna gabona - szinte nem is köll hozzányúlni -, de annyitól fel lehet fordúnni, mer keves, ráadásul azt a keveset is aranyárban lehet elanni. Ha viszont intenzív termelést akarsz, az sokba kerül, tehát a támogatásokkal az ellátásbittonságot fizeted meg.
A mostani rencernek az a lényege, hogy a termelés kőccségeit naggyából betakarja a támogatás, tehát a paraszt a minél több termelésében érdekelt, és ezt meg is teszi. Szóval, a parasztnak az az elemi érdeke, hogy minél kevesebbet, minél kisebb ráfordítással termejjen, és azt minél drágábban aggya el.
Amiről te beszélsz, az szvsz egy új helyzet, ami új megoldásokat hozhat. Nem igazán látom azt, hogy Magyarországon bekövetkezhet olyan helyzet, amikor ripszropsz két és fél hét alatt elfogy a kaja. Ellenben ha bekövetkezik, amit jósolsz, az feltehetőleg egy folymatként fog bekövetkezni: lesz kereslet az élelmiszerre, jól fizető kereslet, tehát meg fogja érni azt termelni. Ebben az esetben nem gépet, meg egyéb szir- szart fogunk előállítani, hanem gabonát, zőccséget, meg mindenféle fogyasztható állatkákat. De ugyanígy el lehet spekulálni azon is, hogy mi lesz, ha jön a felmelegedés, oszt lesz nekünk itten jó sok sivatagunk, semmi vízzel. Ez mi mellett lehetne érv? Gleccsergyártás? Hódítsuk meg Skandináviát?
ÁÁáááá, egy cseppet sem az.... Csak úgy jókedvükben campingeztek traktoraikkal tavaly a műparasztok a fővárosban. Nyilván így gondolták: "na jól van, ekézzünk már egy sort a Hősök terén ezeknek a nyámnyila pestieknek..."
A helyzet az, hogy télvíz idején, amikor ráérnek kivonulnak a traktoraikkal, mire az éppen ügyeletes kormány beszarik és igér nekik fűt- fát. Aztán ebből annyit teljesít, amennyit éppen tud. :-)
Kartácsam, szvsz itten neked is van igazad, de tán nekem is. Én arról beszélek, ami van (túltermelés, amihez szubvenció kell, hogy eldhassák), te meg arról, hogy mi lehet, ha jön a córesz. Szerintem ha akkora gebasz lesz a világnak ezen a sarkán, hogy át kell állnunk valamiféle autarchikus naturális gazdálkodásra, akkor talán a kaja lesz a legkisebb bajunk. Én például kibaszom a tujákat és az egyéb díszződségeket a párszáz kvadrátos telkemről, oszt nyomok bele krumplit, meg hasonlókat. Szemben az energiahordozókkal, például, mert baszhatom a kertem, akkor se terem benne se gáz, se kőolaj, se atom. Éhezők meg azért vannak, mert a, a sivatagban körülményesen terem meg a müzli b, nem tudnak piacképes önjáró könyökvédőt gyártani, amiért annyi kaját vehetnének, hogy családonként három lagzilajcsit is etehtetnének.
"Nem lehet megvenni a piacon? Ha nekem nincs egy centi termőföldem sem, ellenben kiváló minőségő önjáró műanyag fröccsöntött könyökvédőt gyártok, amit vesznek, mint a cukrot, akkor nem vehetek a piacon annyi kaját, amennyi belém fér?"
Mostan még egy picinyt igen, de késöbb már nem.....
Jelenleg a világ élelmiszer készlete ugy 18 napra elegendő..
Kina és India gazdasági fejlödésének következtében ugy évente 500 milliónál több ember képes a jólakásra, mig a kövwtkező években ugyanennyivel kevesebb embernek való gabona és kukorica mennyisége kerül az élelmiszerellátásból kivonásra és üzemanyag gyártásra átcsoporotositásra, mig a következő évtől az eu országaiban bevezetik a framtámogatást ami annyit jelent, hogy a támagatás fejibe megszünik a termelési kényszer....
Annyi önjáró müanyag akármit termelsz amennyit akarsz legfeljebb nem tudod eladni, mert enni muszály drgán is és ne lesz pénz megvenni a müanyag ingyombingyomokat....
Az élelmiszer stratégiai árú, startégiább az olajnál is mert, ha nincsen olaj csak akkor fordulsz fel, ha az nem jut a mezögazdaságnak....
Az a nyűg, hogy a zönjáró műanyag könyökvédőre nincs feltétlen szükség a létfenntartáshoz, kajára meg igen... és a zillesmit jobb kézben tunni, mincsem mellepőnni...
Amúgy igen, a kaja is áru, azonban van egy különleges tulajdonsága: a kényszerkereslet. És monca csak, ha eccerűen meg lehet venni a kaját, akkó' mér' vannak éhezők?
