Kivonul a Tele2 - koncentrálódik a magyar távközlési piac
/Portfolio.hu/
Eladta magyar érdekeltségét a Tele2, ezzel végleg kivonult a hazai vezetékes távközlési piacról - jelentette be ma délelőtt a svéd társaság. Az ügylet még a magyar versenyhatóságok jóváhagyására vár, de amennyiben megszületik, úgy a vevő, a HTCC (Hungarian Telephone and Cable Corporation) 40 millió svéd korona készpénzt fizet.
40 millió svéd koronát, azaz mintegy egymilliárd forintot fizet az amerikai bejegyzésű HTCC a Tele2 magyarországi divíziójáért, s ezzel a magyar távközlési piacon tovább erősíti pozícióit, amennyiben a versenyhivatal a tranzakciót jóváhagyja. Bár az ügylettel a hazai piac gyakorlatilag duopollá válik, az engedély megtagadásától valószínűleg nem kell tartania a feleknek, hiszen az amúgy is domináns Magyar Telekommal hatékonyabban veheti majd fel a versenyt a megerősödött HTCC, mely korábban az Invitelt is felvásárolta.
A Tele2-nek Magyarországon nem sikerült olyan erős pozíciót kiépítenie, ami indokolta volna, hogy a nemrég bekövetkezett stratégiai irányváltás után is aktív maradjon hazánkban, így a cég a kivonulás mellett döntött. 2007 májusában az alternatív távközlési szolgáltató 490,000 vonalas ügyféllel rendelkezett, és tavalyi bevétele 374 millió svéd korona, EBITDA-ja pedig 31 millió svéd koronás veszteség volt.
A tőzsdén jegyzett svéd anyacégnek, a Tele2-nek mintegy 20 millió svéd koronás könyv szerinti nyeresége keletkezik a tranzakción, a 40 millió koronás készpénzes vételár hitelek és készpénz nélkül értendő. A verseny várható erősödése miatt a hír semmiképpen nem kedvező a Magyar Telekom-nak, azonban az elemzői modellekben ezzel a tényezővel vélhetően már számoltak a szakértők, így az árfolyamra nem valószínű, hogy emiatt különösebb nyomás nehezedne.
Aham. A zajcsökkentés nekem akkor is VoIP-re hajaz -- amit írtam, pont nem helybenmaradó, hanem távolsági hívásokra jellemző, de majd jobban odafigyelek :)
Ez ugy volt hogy óhatatlanul vannak lesznek veszteségek a forgalomban a versenytarsak megjelenésével. Hogy ezt csökkentsék beajanlott a T-Com olyan árat az aramkörre amit nem lehetlen nem elfogadni a versenytarsaknak. Igy a T-Com nem jart annyira rosszul a versenytarsaknek meg nem volt kétséges kit valasszanak árak alapján.
Na szóval a T-com felviszi a forgalmat Budapestre a Tele2 megdiagétvéjére amit Amszterdambol vagy valahonnak oabbol az iránybol vezérelnek. Mint egy falusi kihelyezett fokozatot. Itt lehet hogy van PSTN/IP átalakítás. A helybenmaradó hivasnal meg nincs is Tele2 áramkör hanem csak egy statisztikázás.
A központig PCM, az stimmt, de onnan nem a Tele2 saját (bérelt átviteli kapacitáson üzemelő) eszközén/hálózatán megy? Ha igen, akkor ott simán lehet VoIP szerintem...
Ezt azért merem betippelni, mert nekem legalábbis nagyon VoIP-nek tűnik beszélgetés közben az átvitel (Amíg beszél valamelyik oldal, illetve azt követően egy minimális, néhán tisedmásodperces ideig van egy minimális alapzaj, ha viszont mindkét oldal hallgat, akkor zajzár-jelleggel totális csönd lesz. Ebből meg arra bírok következtetni, hogy optimatyi okán a "csendet" nem viszik át, ami VoIP-ben szokásos. Sőt, nagyobb távolság esetén mintha egy minimális nyitási időállandója is lenne ennek a "zajzárnak".)
A kozpontokban hagyományos PCM van. Lehet hogy nemzetközi irányban IP de T-com központjaiban fix 64K csatornák csatornáik vannak. Ezért vannak a torlódások ...
A Tele2 VoIP-et használ, gondolom a teljes hálózatában (Üf.-kp. között "hagyományos" telefon (analóg, illetve 64k), onnan meg beforgatásra kerül a saját VoIP-es rendszerükbe, ami ennél lényegesen sávszélességet igényel, általában 20-25kbit/s-mal számolnak -- Jó esetben tehát 2M-n elfér 90-100 VoIP beszélgetés, a kettőn ennek a duplája.
Gondolom forgalmi statisztikák elemzése alapján veszik a sávszélességet a szolgáltatásuk alá. Jó, az ügyfelet nem érdekli, hogy az olcsóságnak ára van, és nem lesz olyan a rendelkezésre állás (pontosabban a sikeres hívásindítások aránya), mint amit a hagyományos telefon esetben megszokott, de ezzel együtt kell élni.
A T-Com hasonló szolgáltatása annyiban más, hogy ott a saját, rendelkezésre álló fölös kapacitásait használja a cég (gondolom én), és azért bőven vannak historikus forgalmi adatai is (adattárház rulez), amire támaszkodhat kapacitásszámítások során, nem úgy, mint a Tele2, aki kap egy ügyfelet, akinek a telefonálási szokásairól úgy általában semmit sem tud.
Ők is aláirnak olyan dolgot hogy 1-2-3 vagy mittudomén hány évig nem adhatják vissza az aramkört. Gondolom most jár le az eleje es azoktól szabadulnak igény szerint. Csak ugye necces a dolog egy csomó 100ó csomag esetén hogy egy 20-30K varost 60 beszélgetési lehetőséggel kötnek be. ( 2*2M PCM) Az emberek meg örjöngenek.
Az áramkörök lemondása gondolom a tavalyi extra (vagy hogy a fenébe hívják, szóval a 100 óra bárhova) díjcsomagos akciójuk 1 éves hűségnyilatkozatának lejrtával adódik, hiszen -- mily meglepő -- a T-Com is pont mostanság hozta ki a hasonló szolgáltatását. Nekem szeptemberig van "Telekettes" hűségnyilatkozatom, utána majd meglátjuk, ki ajánl kedvezőbb, elsődlegesen belföldi díjakat.
Azért jöhetne néhány konkrétum is, kedves castropia, stumang45 és jl_m...
Gyakorlatilag a Tele2 hozta be a fix havi díjjal telefonálhatsz amennyit akarsz (max 100óra, bár ha leosztom, a napi bő 3 óra telefonálás már erősen beteges, kivéve persze ha valaki telemarketinget nyomat...), így ezt a versenyt (ki tud kevesebbért 100 óra ingyentelefont iajánlani) ők indították el "nagyban". (A kábelTV-s próbálkozásokat ne vegyük ide, mert ott a potenciális ügyfélszám elhanyagolható volt a Tele2-nek a -gyakorlatilag- teljes vezetékes piacon lévő ügyfeleket magában foglaló potenciális ügyfélköréhez képest).
Ha üzletileg nem éri meg, akkor -- mint jó gazdához (büdös kapitalistához, ha az elvakultaknak így jobban tetszik) illik -- oda viszik majd a pénzüket, ahol az megfelelő nyerességgel fektethető be. Ez így működik...
Amikor elkezdték az általánydíjas telefonszolgáltatásukat, akkor a fatáv, izé, dajcsetelekom, azaz dehogy, a T-Com ilyet nem kínált a vezetékes piacon. A kábelTV-s cégeknél sem a rendelkezésre állás, sem a minőség nem volt telco-grade -- hogy finoman fogalmazzak. Ez a piaci környezet teljesen átalakult: a Deutsche Telekom hazai bevételgenerátora leánykája is rájött, hogy jó bolt az ügyefeleknek fix havi díjért kvázi korlátlan telefonszolgáltatást megajánlani, a kábelTV-s hálózatokban ugyan a rendelkezésre állás nem javult, a hangminőség viszont azért jobb lett, csomagár, egyben olcsóbb, blablabla... a lényeg, hogy fogyasszunk kéremszépen...
Van benne valami, az elmúlt hónapokban a nemzetközi sajtóban igen sok hír volt a Tele2 érdekeltségek eladásairól európa szerte. Viszont ezzel egyetemben az elmúlt évek Tele2 vásárlásai mint csak az anyaországra korlátozódnak. Otthon svédben a Tele2 sok hálózatot felvásárolt és erősíti a pozícióit hogy ne csak mint virtuális szolgáltató legyen jelen. És úgy tűnik ezt más országokbeli érdekeltségek eladásából finanszírozza. Amekkora csend van már jó ideje Tele2 fronton, nukuk reklám mint régen nem csodálkoznák azon ha megszabadulna a tulaj a hazai érdekltségtől.
A HTCC a felvásárolt ügyfélkörrel max akkor járna jól ha erős lefedettsége lenne Tíkom területen ahol az ügyfelek zöme van. Akkor erre alapozva lehetne a Pantel ajánlatokkal netszolgáltatást is kínálva átcsábítani a hurokátengedéses konstrukcióba az ügyfeleket. A gond ezzel csak az hogy a Pantel lefedettsége még elég csekély.
Kivonulhat a Tele2: A csend
A három éve startolt és villámgyorsan a legnagyobb alternatív vezetékestelefon-szolgáltatóvá nőtt Tele2 Magyarország körül nagy a csend. Olyannyira, hogy az is felmerült: a finnek, az angolok és írek, a csehek, a franciák, valamint a dánok után tőlünk is kivonul a svéd tulajdonú multicég.
2004 áprilisában a Tele2 magyarországi debütálása remek volt; az alternatív telekommunikációs szolgáltató jókor jött, versenyt generált ott, ahol igazán már senki nem várta, s így rövid idő alatt komoly pozíciót szerzett a vezetékes telefonálás piacán. A Matávtól örökölt öt egykori koncessziós társaság (T-Com, Invitel, Hungarotel, Monortel, Emitel - őket nevezik inkumbensnek) monopóliumát megtörni hivatott média- és marketingkampány startját követően naponta több mint kétezer érdeklődőt regisztráltak, nyolc hónap alatt pedig ügyfélszámuk meghaladta a kétszázezret. Noha a cég jó ideje nem ad tájékoztatást a magyarországi eredményeiről, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) gyorsjelentéseiből annyi kiolvasható, hogy jelenleg havonta 8-900 ezren 80-90 millió percet telefonálnak ún. közvetítőválasztáson keresztül. Az inkumbensek hálózatán szolgáltató alternatívok a hívások 14-15 százalékát bonyolítják le, és köztük a Tele2 az egyik legjelentősebb.
A Tele2 a vonalas szolgáltatást nálunk addig ismeretlen módon kínálta; úgy szolgáltat ma is, hogy egyetlen méter dróttal sem rendelkezik - ehelyett a meglévő hálózatok szabad kapacitásait vásárolja meg (ezt kikényszeríthetővé tette az NHH piacszabályozása), és árulja, árulta kisebb árréssel, olcsóbb végfelhasználói áron. Ez egyébként a szektort átfogó árcsökkenéshez vezetett. A gyors siker kulcsa volt az is, hogy a cég működési és adminisztrációs költségeit nagyon alacsonyan tartotta; a magyar Tele2-nek jelenleg is mindössze 20 állandó dolgozója van, a 90-100 fős ügyfélszolgálatot csupán "bérlik".
A lakossági piacon három éve indított verseny ma is éles, de már más mozgatói is vannak. A vezetékes szektor évek óta zsugorodik - még ha a nyugat-európaihoz képest nálunk kevésbé döglődik is. A vonalak számának évi 2-3 százalékos csökkenése leginkább azzal magyarázható, hogy Magyarországon a vezetékes telefonellátottság a csúcson sem érte el a 40 százalékot (Nyugat-Európában ez az arány átlagosan elérte a 65-70, egyes országokban a 90 százalékot is). A Tele2-féle alternatív szolgáltatókat sokkal erőteljesebben érinti, hogy a telefonált percek száma tavaly már 7-8 százalékkal esett.
A vonalszám viszonylag lassú apadását eredményezi, hogy Magyarországon magas a kábeltelevíziós hálózatok elterjedtsége, s szolgáltatóik a telefonos piacra is belépnek. A verseny manapság mindinkább a vezetékestelefon- és kábeltelevíziós szolgáltatók között zajlik. A saját, de nem drótostelefon-infrastruktúrával rendelkező kábeltelevíziósok tévé-hang-internet csomagjait már több mint százezren használják Magyarországon.
Az NHH éppen ezért a szolgáltatás alapú verseny felől az infrastruktúra alapú verseny irányába terelné a folyamatokat. "A hírközlési hatóság olyan piaci helyzetet kíván teremteni, ahol a szolgáltatónak érdemes befektetni hálózatépítésbe és -fejlesztésbe is" - nyilatkozta a Narancsnak Nyevrikel Emília, az NHH tanácsának a tagja.
Az elmúlt évek hatósági intézkedései miatt a vezetékespiacon is csökkentek az árak, ugyanakkor koncentrálódtak az erők (például a Hungarotel - PanTel, majd a Hungarotel - Invitel felvásárlás következtében). Mindeközben, mint említettük, az előfizetői számok lassan apadnak. A zsugorodó piacon mindenki a már megszerzett ügyfeleket próbálja megtartani. Ez a szituáció a Tele2-nek ismerős: a kiterjedése csúcsán 23 országban működő telekombirodalom hasonló helyzetekben mindenhol a mobil-, illetve a széles sávú internet piacára lépve próbált előbbre jutni. Nálunk erre - noha ilyen elképzelések a kezdetektől vannak - egyelőre nem került sor.
Amikor a tulajdonos, Lars-Johan Jarnheimer 2004-ben Magyarországon járt, győzködte a kormányzatot (is), hogy a piacnak jót tenne, ha a Tele2 lehetne a negyedik mobilszolgáltató; ráadásul az ehhez szükséges beruházást simán állná az Európa-szerte igen sikeres cég. Javaslata azonban süket fülekre talált. Úgy tudjuk, amikor 2004 őszén pályáztak a negyedik 3G-s mobillicencre, ajánlatuk nem felelt meg a pályázat feltételeinek. Pedig volna keresnivalójuk a ma már 100 százalékig telített magyarországi mobilpiacon. Kovács Gergely ügyvezető igazgató szerint azonban az a legnagyobb baj, hogy e szektorban nincs a vezetékeséhez hasonló piaci szabályozás: a mobilszolgáltatók nem kötelezhetők az alternatívok beengedésére, így viszont csak közös megegyezéssel lehetne valamit kezdeni. A Tele2 "évek óta nem kapott ez ügyben egyetlen pozitív visszajelzést sem" - mondta az ügyvezető, hozzátéve: elképzelhető, hogy a Tele2 a közeljövőben, például Ausztriától, Svédországtól, Norvégiától, Németországtól eltérően, Magyarországon nem jelenik meg virtuális mobilszolgáltatóként.
A másik lehetőséggel, a széles sávú piaccal pedig éppen az a gond, hogy miközben a hazai fogyasztóbővülés nem éri el a kívánt mértéket, tavaly óta sok kis helyi vagy regionális szereplő jelent meg, akik hasonló technikával dolgoznak, mint a Tele2 a vezetékes piacon. Jelentős eredményeket értek el annak köszönhetően, hogy az NHH több intézkedése itt is lefelé tolta az árakat. A Tele2 ezzel máris lépéshátrányba került, és az is kérdésessé válhat, hogy a cég végül talál-e elegendő szabad kapacitást a nagy hálózatoknál. Kovács Gergely ennek ellenére bizakodó: "az internetszolgáltatásunk beindításának előkészítettsége jó. Szabályozott piacon kívánunk elindulni, így az inkumbensekkel tárgyalunk, illetve tárgyaltunk, és velük készítjük elő az indulást is" - mondta.
A Tele2 a sikerkorszakban és most is 15-20 emberrel dolgozik. De valami nincs rendben; Laczkó-Tóth Gergely több mint egy hónapja úgy távozott az ügyvezető igazgatói posztról -három év után -, hogy erről a szektorban senki nem értesült. A cég azt sem kommunikálta, hogy Kovács Gergely, a korábbi kereskedelmi vezető lett az új ügyvezető, és arról sem szólt egyetlen hír sem, hogy mi áll a cég korábbi, gyakori és agresszív médiaszerepléseinek megszűnése mögött. Kovács mindenesetre pletykának tartja a Tele2 kivonulásáról szóló híreket. Állítja: a svéd anyacég finanszírozza az eddigi veszteségüket; az eredeti elvárás is az volt, hogy három év után, vagyis az idén kell pozitív eredménnyel zárniuk. Pontos adatokat az ügyvezető nem közölt a magyar cégről, más forrásból viszont úgy értesültünk, hogy a Tele2 Magyarország Kommunikációs és Szolgáltató Kft. tavalyi árbevétele tavaly és tavalyelőtt is kevéssel meghaladta a tízmilliárd forintot. A magyar Tele2 eddig nem termelt nyereséget, igaz, korábban a bevétel jelentős részét visszaforgatták reklámra és marketingre.
A Tele2 globális szintű stratégiaváltásának jegyében elkerülhetetlennek látszik a magyarországi hálózatvásárlás (vagy -építés). Ehhez viszont pluszpénzre volna szükség; Kovács Gergely "pár millió" euróban határozta meg a költség nagyságát. "Erre van egy elfogadott üzleti tervünk, amely szerint az idén megjelenünk a széles sávú internet piacán is. A végrehajtás a központi döntések máshová fókuszálásának köszönhetően azonban csúszik, így biztosat ígérni jelenleg nem tudok" - mondta.
2005. augusztusban a finn, decemberben pedig az angol és ír érdekeltségeit adta el a svéd anyavállalat, és nemrég kivonult Csehországból, illetve a korábban megszerzett francia "vezetékes" területekről is. A norvég Telenor a dán Tele2-t vette meg. Mivel a felsorolt eladások/kivonulások többsége olyan piacon történt, ahol a svéd telekomcég nem csak a vezetékes szegmensben szolgáltatott, nagy kérdés, hogy a fentebb vázolt magyar problémák megold(hat)atlansága esetén miért is tartaná meg Lars-Johan Jarnheimer itteni leányvállalatát.
Persze nem kell előre bejelenteni, ha el kívánják adni a magyar Tele2-t. Az is könnyen elképzelhető, hogy a színfalak mögött már árulják a céget. Ez esetben - úgy tudjuk - az Invitel (illetve a Hungarotel) jöhet szóba potenciális vevőként. Így lesz vagy sem, a Tele2-vel szerződött ügyfeleknek nincs mitől tartaniuk. A szektorban folyamatos a befektetői érdeklődés, és a piaci mozgások (például a felvásárlások) hatására a már meglévő szolgáltatásokat legfeljebb átcímkézik. Az idő azonban most nem a Tele2-nek dolgozik. Minél tovább tart a cég körüli csend, a svédeknek annál többe fog ez kerülni - függetlenül attól, hogy mennek vagy maradnak.
