"Magyarországon a 20. században összesen kilenc rendszerváltás - illetve rendszerváltási kísérlet - történt: 1918, 1919, 1920, 1944, 1945, 1948, 1956, 1957, 1990. Nem veszem őket sorra, csupán a rendszerváltás(ok) fogalmát próbálom meg történeti közelítésben értelmezni. A felsorolt időpontokban karakteresen különböző politikai filozófiák, illetve ideológiák alapján olyan váltások történtek, amelyekben a gazdaság-, társadalom-, illetve közpolitika - és az abban való részvétel - szervezése-szerveződése egymástól diametrálisan eltérő rendszereket reprezentált. Ezek mindegyike döntő módon érintette a társadalom számottevő hányadának mindennapi egzisztenciális viszonyait, a társadalomszerkezeten belüli helyét, státusváltoztatási lehetőségét, a materiális és nem materiális javakból való részesedés körülményeit.
1945-ös választott Nemzetgyűlés 48 hónapnyi "normális" ciklusának még a felét sem töltötte ki (összesen 20 hónapig funkcionált). Ugyanilyen hosszúságú volt az 1947-es Országgyűlés is, mivel 1949 májusában újra az urnákhoz szólították a választókat.
Alig több mint egy ciklusnyi időszak alatt megtörtént a többpárti parlament leváltása egy kommunista dominanciájú törvényhozással. Annak bemutatására koncentrálok, hogy a háború utáni évek parlamentjében a pártoknak a voksok alapján ábrázolható - erősen tagolt és időben is változatos - látképe látszatkép. Ez a tabló a pártok tényleges akaratérvényesítési képességéhez képest egy politikai délibáb. Délibábnak bizonyul akkor, ha összevetjük ezt a kommunista pártnak már az ideiglenesség korszakában megszerzett hatalmi térfoglalásával, illetve annak folyamatos bővülésével. A parlamenti erőviszonyok tükrében úgy tűnik, hogy a Magyar Kommunista Párt igazából csak 1949-re került egyeduralkodó helyzetbe, vagy legfeljebb 1948 júniusa után, midőn - a Szociáldemokrata Párt szelektív bekebelezésével - létrehozták e két pártból a Magyar Dolgozók Pártját (MDP). "
