Bozóky-milliók antiszemita propagandára
2007. június 8. 13:45
MNO
Mintegy 30 millió forinttal támogatott 2005-ben a magyar állam egy iráni készítésű, antiszemitának tartott propagandafilm-sorozatot, melyben több magyar színész is szerepelt. Az első részeket nemrégiben mutatták be az iráni állami televízióban. A Nulla fokos fordulat című alkotás máris nemzetközi felháborodást keltett.
Kérdés, hoigy mi a feketeség-fehérség. Nem Bozóky személyes antiszemitizmusáról van szó ugyanis, hanem annak a pártnak a masszív és intézményesült képmutatásáról, amely éppen csak akkor nem sipítozik antiszemitizmusról, ha ők követik el, vagy azt elősegítik . Legyen az miniszterelnök-jelölti választás, vagy iráni propagandafilm-támogatás, vagy összebútorozás a hajdani zsideszező mozgalmárokkal, Zuschlag inclusive.
Nofene, miért, mit reméltél? Mire számítottál ezzel a topikkal, amelynek az a célja, hogy a fehérről bebizonyítsa, hogy fekete, a nap Nyugaton kel és Keleten nyugszik, a liberális antiszemita, az antiszemita viszont politikailag korrekt?
Rendes sajtban a lyuk szerepe amúgy egyáltalán nem lebecsülendő. Általában norma is van rá, hogy mekkorának kell lennie.
Súlyos állapot lehet, hogy kínodban marhaságokat zagyválsz, mert ugye a bedobott pénz BIZONY az én pénzem is. Ja, igenm: ha te nem tudsz arról, hogy az USA-beli zsidók egy része meg az izraeli likud-pártiak mennyire aggódtak amiatt, hogy kevés a Bush-kormányban a zsidó, attól még nem én vagyok antiszemita, akármennyire is kaparsz. És bizony, ameddig valaki pozicióban van, addig az általa felügyelt szer, mint a Gyurcsány kormánya, vagy a (SZDSZ-ből jövő) Bozóky minisztériuma, bizony így jelölendő. Télleg, SZDSZ-nél zsidó lehet miniszter, vagy az is légkör-függő? Fene se' tudja, lényeg a liberális elvhűség.
Tán tíz éve a keszthelyi Festetics kastélyban forgattak ponófilmet ami ugy derült ki hogy a magyarországon is fogható Private Gold csatorna volt oly kedves a filmet bemutatni. Némely képviselő bizonyára a sok szavzás miatt nem tudott éjszakai álomba merülni megtekintette és másnap kiverték a dilit. Szegény Czoma László is abba kapaszkodott hogy nem látták a forgatókönyvet. Én meg azt az asztalt láttam az osztálykiránduláson ahol három magyar huszár döngetett egy menyecskét. :-)))
Nofene, te tényleg nem értesz semmit. Nem a te pénzeden csinálták, a magyar állam azért támogatja a filmgyártást, hogy a külföldiek itt költsék el az ő pénzüket, amiből neked építenek autópályát és neked vesznek vízágyút meg svéd vadászbombázót. A külföldiek persze szar filmeket is csinálnak itt, meg még olyanokat is, amelyekkel nem mindenki ért egyet (mondjuk szerintem te alapjában igen, de ez itt mellékes), de a támogatást nem politikai alapon osztják, hanem normatív.
Ja, és a film nem Bozókyé, vagyis már a topik címében is hazudsz. Ezen az alapon a München is Bozóky filmje, ebben az esetben persze az arabok érzik úgy, hogy kicsit filoszemita az alkotás.
Hogy az lenne a liberalizmus, hogy mindenféle jöttment náció az én pénzemen csináljon filmeket, és utána még ártatlankerek szemmel azt lehessen mondeni, hogy nincs cenzúra.... de jó, hogy nem az én hátam tollas. Bár az influenzától mostanában félnék a helyedben.
Beszélő, 1998. október 3. (Bauer Tamással Neményi László és Révész Sándor beszélget)
Bauer: Ez nem politikai, hanem személyi döntés volt. Itt arról volt szó, hogy ki a jobb erre a szerepre. Hogy muszáj-e Petô Ivánt fölváltani Kuncze Gáborral. Fájdalmas döntés volt, hiszen Iván, annak ellenére, hogy nagyon nehezen szánta rá magát ’92-ben, hogy elvállalja a pártelnökséget, miután elvállalta, abban a tudatban élt, és úgy is nyilatkozott, hogy ô a miniszterelnök-jelölt.
Kérdés: De hát azért ez nem csupán személyi döntés volt, ez a döntés az SZDSZ imázsáról is szólt, arról is szólt, hogy a frontember nem tartozik az úgynevezett kemény maghoz, nem kommunisták a szülei, és nem zsidó.
Bauer: Igen. Errôl is szó volt, ez igaz. De szerintem a dologban alig játszott szerepet. A lényeg az volt, hogy Kuncze olyan alkatnak tűnt akkor, és olyannak is bizonyult a választási kampányban, aki hiszi, amit mond, és ezt el tudja hitetni. Petô Iván meg nem ilyen alkat, mindig távolságot tart a szerepétôl. Tehát vele nem lehetett volna ilyen választási kampányt csinálni, nem lehetett volna 20 százalékra fölmenni, ez biztos.
Nofene, talán azért, mert automatikusan jár a támogatás minden filmnek, és nem vizsgálják, hogy mi a tartalma, nem cenzúráznak, mert liberálisok. De ez csak egy feltételezés. Az is lehet, hogy az SZDSZ valójában egy echte antiszemita párt, Bozóky meg titkos nyilas. Meg az is lehet, hogy te tisztességes topikot nyitsz majd egyszer.
Hát tudod, van olyan, hogy mások ismerethiányán próbálok enyhíteni. Még akkor is, ha az illető durci módon nem köszöni meg, hogy újat tanulhatott. Éb tudom, hogy a lelke mélyén azért hálás.
Igazából a topik témája az lenne, hogy a máskor oly éberen anti-antiszemita SZDSZ által irányított kultusztárca miért fizetett ki egy rakás pénzt egy valszeg anti-szemita filmre.
Beszélő, 1998. október 3. (Bauer Tamással Neményi László és Révész Sándor beszélget)
Bauer: Ez nem politikai, hanem személyi döntés volt. Itt arról volt szó, hogy ki a jobb erre a szerepre. Hogy muszáj-e Petô Ivánt fölváltani Kuncze Gáborral. Fájdalmas döntés volt, hiszen Iván, annak ellenére, hogy nagyon nehezen szánta rá magát ’92-ben, hogy elvállalja a pártelnökséget, miután elvállalta, abban a tudatban élt, és úgy is nyilatkozott, hogy ô a miniszterelnök-jelölt.
Kérdés: De hát azért ez nem csupán személyi döntés volt, ez a döntés az SZDSZ imázsáról is szólt, arról is szólt, hogy a frontember nem tartozik az úgynevezett kemény maghoz, nem kommunisták a szülei, és nem zsidó.
Bauer: Igen. Errôl is szó volt, ez igaz. De szerintem a dologban alig játszott szerepet. A lényeg az volt, hogy Kuncze olyan alkatnak tűnt akkor, és olyannak is bizonyult a választási kampányban, aki hiszi, amit mond, és ezt el tudja hitetni. Petô Iván meg nem ilyen alkat, mindig távolságot tart a szerepétôl. Tehát vele nem lehetett volna ilyen választási kampányt csinálni, nem lehetett volna 20 százalékra fölmenni, ez biztos.
Nofene, a zsidókérdés igazi szakértőjének tűnsz. Látszik, nagyon foglalkoztat a téma. Szerintem titokban Ahmedinezsádnak szurkolsz. De az tuti, hogy nem a Mazsihisznek. :-)
After appointing Joshua Bolten to be the White House chief of staff, US President George W. Bush nominated another Jewish staffer, Joel Kaplan, to serve as Bolten's deputy, putting him in charge of the daily policy planning.
The fact that White House policy is now in the hands of two Jews is not seen as significant by activists in the American Jewish community.
"He is simply appointing the best people for the job," said Nathan Diament, who heads the Washington office of the Orthodox Union. Another Jewish activist added that he "wouldn't read too much into it."
Bolten, who first served as head of the Office of Management and Budget, was the first Jewish member of Bush's cabinet. Ever since Bush took office, there has been a custom of opening cabinet meetings with a brief prayer and so, before his first cabinet meeting, Bolten's assistant contacted Diament and asked for help in finding a Jewish prayer for the security and well-being of the cabinet members. The Orthodox Union provided him with the text in English and in Hebrew and Bolten read it aloud at the next cabinet meeting.
Bolten and Kaplan will probably be the most prominent Jewish members of the Bush administration, but not the only ones. Apart from Bolten, there is another Jewish cabinet member, Homeland Security Secretary Michael Chertoff, and there are other Jewish senior staff members, including Deputy National Security Adviser Elliott Abrams and White House staffer Jay Lefkowitz.
In the past year, several Jews who were holding senior posts in the administration have left, among them deputy secretary of defense Paul Wolfowitz, undersecretary of defense Doug Feith, Vice President Dick Cheney's chief of staff Lewis "Scooter" Libby and political adviser Ken Mehlman, who now heads the Republican National Committee.
Yet the policy of the administration has little to do with the religious beliefs of the staffers. "The president sets the policy goals and it is now the job of Josh [Bolten] and Joel [Kaplan] to help achieve these goals," said Noam Neusner, who served as the liaison to the Jewish community in Bush's White House from 2002-2005.
Other Jewish activists, both Republican and Democrat, agree that the nomination of Bolten and Kaplan have no affect on policy.
For Republicans, there is still a feeling that Bush does not receive the credit he deserves from the Jewish community. "We have Israel's best friend and it still hasn't changed the way the Jewish community sees him," said Fred Zeidman, a close friend of Bush and chairman of the National Holocaust Memorial Museum in Washington. "I keep hoping that one day our community will see the light and support President Bush."
Neusner recalled that in the Bush White House there was always great respect for religious practices of the staffers and predicted that this policy would remain now that Bolten is running its daily operations.
One tradition likely to go on is the reading of the Purim megilla led by Chabad Rabbi Levi Shemtov, which attracts many of the Jewish staffers.
The relatively small number of Jews in Bush's cabinet became an issue largely due to the comparison with his predecessor, Bill Clinton. The former administration had such Jewish cabinet members as Robert Reich, Robert Rubin, Sandy Berger, Lawrence Summers and Madeline Albright and State Department officials Dennis Ross, Martin Indyk and Aaron Miller.
"I don't support this idea of bean counting," said Jay Footlik, who was Clinton's liaison to the Jewish community. He sees the fact that the former administration had many Jewish members as significant to the policy the president had in regard to the Jewish community. According to him, the reason Jews were so visible in Clinton's administration was merely a result of the community being "drawn to public involvement and political activity."
Hogy te is értsd NEM érdekel, hogy te mivel értesz egyet vagy nem. Itt a TÉNY a lényeg, a te egyetértésed vagy kimosdató magyarázkodásod max rád vonatkozik.
Nofene, erre persze válaszolhatnék azzal, hogy melyik kormány washingtoni nagykövete számolta össze, ki zsidó a kabinetben, de ez a te szintedre való lealacsonyodást jelentené. Maradjunk abban, hogy kiröhöglek. Mindenkinek úgy a jobb.
Akkor megegyszer hogy 94 ben a szadi igy dontott azzal nem ertettem egyet ,de megertettem,hogy ezt teszik,ha akkor szadi tag lettem volna elvi fenntartasaim ellenere is tamogattam volna ezt a dontest .Vilagos? Ugyhogy nekem feleslegesen predikalsz.Hogy ez a film meg milyen arrol egy szot sem irtam mert nem is hallottam errol a filmrol,nem is lattam es oszinten szolva nem is erdekel.
