Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
Nagyon köszönöm a segítséget! Majd jól átnézem a kínálatukat. Kibírja ez a dolog őszig, nem sürgős, csak mivel láttam ezeket a növényeket máshol és tetszettek, szeretnék a kertünkbe ilyeneket.
Nálunk az a munkamegosztás, hogy a férjem műveli a kertet, az én hobbim a virágkötészet, de a kertből csak ritkán hozok be virágot, ágakat. Viszont az érdes levelű hortenziába ilyen szepontból is beleszerettem tavaly, amikor Kaposfüreden Petronella kertjében láttunk egy szép bokor Aspera Anthony Bullivant-ot.
A kései végzetfa egy kivágott mézalmácska helyére (nálunk nagyon nem vált be) lenne, mert azt meg olyan sivár útszéli körülmények között láttuk, hogy ha ott igen, akkor talán nálunk is megélne a szörnyű kötött talajunkon. (Lásd ezeket a csatolt képeken.)
a redős levelű bangita vajon fejlődne a diófa alatt? azt írják, hogy a tűző napot nem bírja, a félárnyékot szereti. hogy juglon érzékeny-e, azt nem sikerült kiderítenem. ma láttam egy ilyen növényt virágzó állapotában, szerelem volt első látásra. most nézegetek róla a képeket, az őszi színei is nagyon szépek. a kerítés melletti diófák alá kellene 1-2 cserje/bokor, amik takarnak az út felől 2-3 méter magasságig.
nem nagyon tudsz mit csinálni az átterjedő bambusszal. pontosabban az átterjedőkkel tudsz, de a kerítésen túlihoz nem nyúlhatsz a jog szerint. miért nem veszed fel a szomszéddal a kapcsolatot, hogy csináljon valamit, vagy kérdezed meg, hogy te kiirthatod-e?
A hortenziák nem túl nagyok a lap szerint, kérdés neked megéri-e. (én mondjuk amit rendeltem minden szép volt és meg is maradtak. volt köztük egy kerti és egy bugás hortenzia is.)
Mondjuk úgy alapból hortenziában erősek. 91 féle van fent, de szezon vége van, sokból kifogytak.
Tud valaki ajánlani olyan permetező fejet, amit rá lehet a kerti locsolócsőre egyből vagy valami adapterrel tenni? Fontos, hogy jó erősen fújjon, de ilyen háti permetezőhöz hasonló finom ködszerűt, és jó ha állítható. Nézegettem az egyik neves kerti szerszám gyártó multi locsoló fejét ami ilyet is tud a sok funkciója közül, de 10+ ezret kicsit sokallok érte. Bár a fél kézzel pumpálós hatezres vállra akasztós, 50 cm csővel szereltnél biztos tartósabb, vagy a 4 ezres kézi nyomás permetezőnél, amin nincs biztonsági szelep és második használatnál szétpukkan.
KOLIBRI KERTÉSZET? Még nem rendeltem a Kolibri Kertészet webshopjából, de most tetszene néhány dolog tőlük. Viszont nincs kiírva az ismertetőben, hogy mekkorák, hány centiméter magasak a növények. Megkérdezném tőlük, de a honlapon megadott telefonszámot hiába hívom többedszer is, nem veszik fel.
Vásárolt már tőlük valaki? Mennyire megbízhatóak, milyen minőségű növényeket szállítanak? Mert amit szeretnék, az náluk min. kétszeresébe kerül, mint a Megyerinél.
Régen látogattam erre. De most egy kis segítségre volna szükségem.
Tudom, kicsit megosztó lesz a dolog, mert vakondokról volna szó és van aki szerint cuki, aranyos védendő állatka, van akinek pedig infarktusig borzolja a kedélyeit. Nos ez utóbbi vagyok én.
Aki ismer, tudja, hogy minden állatot zsigerből védek és szeretek (még a pókoknak is nevük van nálunk a lakásban). De sajnos a zalai birtokunkat oly mértékben ellepték ezek az állatok, hogy már szinte a telek létét veszélyeztetik. Hogy megértsétek, a telek kb. 8 fokos lejtő. Fölöttünk egy kaszáló rét. Közepes méretű esőzéskor is állandó jelenség, hogy a telken átfolyó víz a vakondjáratokban utat találva, azokat árokká, csővezetékké szélesítve mossák le a talajt a völgybe. Az állapot tarthatatlan.
Van valakinek ötlete?
A másik: a telekszomszédom magára hagyta a telkét. Ám előtte sövényt ültetett bambuszból. Ez, amíg még látogatta a birtokot, az ő területén erdővé szaporodott. Immár viszont elkezdett kifele terjeszkedni a területéről. Nekem már nincs erőm a földből kibújó hajtásokat százszám írtani. Ráadásul nem csak felém, de minden irányban kezd eluralkodni. Úgy tudom, hogy belterületi zártkertekkel kapcsolatban viszonylagosan meg van kötve a hatóságok keze. Legalább is a helyi hatóságoké.
Nem tudjátok véletlenül, milyen hatósághoz kellene fordulnom?
A félhektáros almásom mellett eladó volt egy 6 m széles sáv. Megvettem, mert éppen akkor költöztünk kertes házból emeletre és kellett zöldségesnek, vegyes gyümölcsösnek. Ott nőtt magától két kisebb szilvasarj, sejtelmem sincsmilyen. Éppen sorirányban volt, nem vágtam ki, hanam a kertesházi szomszédom fájáról vágtam koratavasszal hajtást és beoltottam angolnyelves párosítással. Az egyiket térd magasságban, a másikat derék magasságban, ott volt alkalmas. Ne tudom milyen kajszi.
Azóta csak nő és terem. Sose permeteztem, csak néha ritkítottam a koronán, ha túl sűrűnek találtam, ja és a lehajló ágakat levágtam, hogy elférjek alatta a kapálógéppel. 2012-ben eladtam a kertet, az új gazda megtartotta. Azóta is járok a kertbe, jóban vagyunk. Ha arra járok, jobban megnézem.
Könnyen művelhető vályog talaj kb 60 cm, alatta kék agyag.
úh, az szép. milyen fajtájúak? sok odafigyelést igényelnek? azért feléd lényegesen jobb talajok vannak, mint az én környékemen, nem tudom, hogy ez mennyire számít. egyszer megtekintem majd őket. :)
A környéket járva a jó időben láttam egy pár utcafronti levendulát, amik tavaly még méteresek voltak, most meg afás részük full betegnek tűnik, és kb két kis ág ami kihajtott... Tapasztaltok hasonlót? Ugye nem jelent meg már ezeken is valami levendula tarkabogár fantázianevű kártevő mint. a tujákon???
őszintén szólva nekem ehhez a fajta metszéshez nincs kedvem, olyan nagyon nem is hiszek benne. egyelőre a legalsó vázágakon ugyanannyi termés van, mint feljebb, nem kopaszodott fel. nem mondom, hogy ideális a koronaforma, mert valóban felfele megy, de ezt inkább az Y elágazások tartom problémának, mert ott könnyen hasad a fa, a ceglédiről is letört annak idején a szél egy vastag ágat.
egyébként frutt tamást szoktam nézni youtube-on az ő egyik videójából azt tanultam, hogy a kajszi az egyetlen, amit nem külső rügyre metszünk, mert a gyenge ágai a gyümölcs súlya alatt akkor fognak megfelelő szögállást felvenni. amikor kénytelen vagyok belemetszeni, akkor nem is külső rügyre metszem azóta. persze ha nincs gyümölcs, ami lehúzza, akkor szívás, de az így is, úgy is az. :)
igazából én olyan sokat nem várok már a kajsziktól, főleg a tavaszi fagyok miatt. ha terem, terem, ha nem, nem. inkább nem. kár a gőzért.
ami most érdekel, az a mutsu almám, ami az 5. vegetációs szezonját kezdte meg, és 4 szem alma lesz rajta, az is egy csokorban. mástól is hallottam, hogy keveset terem, de ennyire? kicsit bánom már a fajtaválasztást. amúgy is elég kényes. 106-os alanyon van. viszont az ősszel ültetett pogácsaalmám, aminek minden valószínűség szerint elrágták a gyökerét a pockok, május 1-én gondolt egyet, és elkezdett hajtani. aztán lehet, hogy csak vegetálgatni fog, szóval figyelem közben az oázisos akciókat, és ha lesznek "hőségnapok", akkor veszek egy másikat, szintén konténerest. hacsak tényleg meg nem indul rendesen.
ami nagyon aggaszt, az a selyemmirtusz. mindenáron többtörzses formát akartam kihozni belőle, ezért a legnagyobb hazai szaktekintéllyel való egyeztetés után (csak azért nem írom le, hogy konkrétan kiről van szó, mert nem akarom rossz színben feltüntetni), visszavágtam egy 3 centis csonkra, amin már nem volt alvó rügy sem. ez március 28-án történt, azóta várom, hogy kihajtson valahol, de semmilyen életjelet nem mutat. amúgy már tele volt levélkezdeményekkel a csonkolás idején. múlt héten jeleztem a szaktekintélynek, hogy nem igazán azt teszi a növény, amit megbeszéltünk, de ő határozottan állítja, hogy ki fog hajtani. legyen úgy, csak nem tudom, hogy hol fog. és hogy mikor. végül is visszafagyás után is kihajt "tőről", de ez mit jelenthet pontosan? gyökérről? mert erről a csonkról nem fog, az tuti. egyébként a levágott részekből csináltam 10 db dugványt, felét dunsztolással, felét anélkül. a dunsztoltak mindegyike hajt. mondjuk szabad földbe tettem őket, ha esetleg megmaradnak, akkor ősszel gondolkodhatok, hogy hogyan teleltessem őket, mert dugványként nem hinném, hogy túlélnék a telet a szabadban. de először jussunk el odáig.
A leirtak nagyon szakszerűnek látszanak. Megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, csak annyit fűzhetek hozzá, hogy régen voltak 50-60-80 éves kajszi fák, időnként a szélviharok metszették, ember hozzájuk nem nyúlt. Termés annyi temérdek volt, hogy semmi értéke nem volt, eladni sem lehetett erősebb éveken. Szomszéd kertben 100 éves kajszi fát vágtak ki, amikor eladták a kertet. Több mázsát termett minden évben.
A mostani fajtákról jót nem lehet mondani. Úgy hullanak a fák, mint a legyek.
