Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az OVB-nek a vizitdíj, a kórházi napidíj, valamint a
képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezések
aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megtagadó határozatát. Az Ab
álláspontja szerint mind a három kérdés népszavazásra bocsátható.
Lépéseket tesz az OVI a választás gyorsításáért [Belföld] 2010.04.15 17:44
Rendeletmódosítást kezdeményez az Országos Választási Iroda azért, hogy az igazolással szavazóknak ne kelljen órákig sorban állniuk - tudatta a közrádió. A lépés előzménye, hogy a választások első fordulóján még este 19 óra után is rengetegen várakoztak egyes helyeken, hogy leadhassák voksukat.
Az MR1 beszámolója szerint az önkormányzati miniszteri rendelet lényege, hogy az igazolással szavazók adatait nem kézzel vezetnék fel a névjegyzékbe, hanem már szerepelnének egy előre kinyomtatott listán. Ezen a szavazatszámláló bizottság jelzéssel látná el, hogy mely választópolgárokat vettek névjegyzékbe.
zsolti az a cinizmus, ahogy ti felszámoljátok a demokrácia alapintézményeit, valóban lenyűgőző. Az Országos Váalasztási Iroda és az Országos Választási Bizottság gyurcsányista bábintézménné tételével immát valóban korlátlannak tetszik a hatalmatok. Néróé, Sztáliné, Hitleré is az volt sokáig. Csak szólok.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) hétfői döntése szerint nem sértett törvényt az Országos Választási Bizottság (OVB), amikor a Fidesz népszavazási kérdéseihez összegyűjtött aláírásokat hitelesítő határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmeket december 10-én továbbította a bíróságnak.
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
Az LB hétfői végzése szerint nem alapos a kifogás, amelyet egyébként egy magánember adott be. Az Országos Választási Iroda a felülvizsgálati kérelmek továbbítását a határidő lejártakor megkísérelte. Az LB ezeket felterjesztettnek is tekintette december 8-án, de fizikai kézbesítésükre csak december 10-én, hétfőn tartott igényt. A bíróság így is a rendelkezésre álló határidő lejárta előtt csaknem 30 órával döntött. A három népszavazási kérdéshez összegyűlt aláírásokat hitelesítő OVB-határozatok ellen a december 8-i, szombat délutáni határidőig öt felülvizsgálati kérelem érkezett. Ezek közül egyet december 7-én, pénteken, négyet pedig december 10-én, hétfőn továbbított az LB-hez a választási bizottság. A bírósághoz benyújtott beadvány szerint az OVB megsértette a választási törvényt, amikor a felülvizsgálati kérelmeket nem terjesztette fel beérkezésük napján a bírósághoz.
Az LB egyébként mind az öt, a Fidesz által kezdeményezett népszavazással kapcsolatos felülvizsgálati kérelmet elutasította, jóváhagyva ezzel az OVB határozatait. Az OVB december 5-én hitelesítette a vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról szóló népszavazási kérdésekhez összegyűjtött aláírásokat.
Az Országos Választási Bizottság tagjainak többsége úgy ítéli meg, hogy jelenleg semmilyen törvényi előírás nem teszi szükségessé rendkívüli ülés összehívását - közölte a testület elnöke
Szigeti Péter közleményében emlékeztetett, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint az OVB a népszavazási kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül köteles az aláírások hitelességét ellenőrizni. Mint írja, a törvény azt is szabályozza, hogy az ellenőrzést milyen nyilvántartások alapján és módszerekkel kell végrehajtani.
"A törvényes határidőn belül az OVB - mint a választópolgárok független, csak a törvénynek alárendelt szerve - kizárólagos hatásköre és felelőssége annak eldöntése, hogy mikor indokolt e tárgyban testületi ülést tartani" - tartalmazza a közlemény. Szigeti Péter mindezek alapján visszautasította "azokat a megalapozatlan, manipulatív politikusi vádakat, amelyek az Országos Választási Bizottság működésének törvényességét megkérdőjelezik".
Ha így áll a dolog, akkor mea culpa, szerintem is túlzás az OVB-nek direkt módon előírni, hogy kell egy adott helyzetben döntenie. Az ÁB nem az OVB másodfoka. Mindenesetre az ÁB határozatait nem lehet felülbírálni, be kell tartani őket, akkor is, ha nem értünk egyet velük. Pont.
Paczolay olyan cefetül elfogult politikailag, hogy rég le kellett volna mondania, ha Magyarországon létezne ilyen. Most mutatták ki, hogy egy indoklásban 1*űen hazudott.
Úlláccik az AB másnál is kiveri a biztosítékot. Pedig Szikingerrel nem szoktam egyetérteni.
Az Alkotmánybíróság és a jogállam Népszabadság • Szikinger István • 2007. június 8.
Az Alkotmánybíróság legújabb határozatairól a rendőrségi botrány jutott eszembe. Mi a közös bennük? Az igazságtalanság, amit akkor érez az ember, ha éppen azok sértik meg a törvényt, akiknek védeniük, minden körülmények között érvényesíteniük kellene azt.
A szerző alkotmányjogász
Súlyos vád ez az alaptörvényünket oltalmazó legmagasabb testülettel szemben, de bizonyítékaim vannak.
Az Alkotmánybíróság a 8/2004 (III.25.) AB határozatában felhívta a jogalkotó figyelmét: "csak a fegyveres szervek sajátos feladatai által feltétlenül indokolt mértékben térjen el a jogállamiságnak attól az alapvető követelményétől, hogy mindenki jogtisztelő, tehát jogszabályszerű magatartást köteles tanúsítani". Akárhogyan is olvassuk: eszerint lehetséges olyan szabályozás, amely megengedi a törvénysértést. Van is. Egyebek között éppen a rendőrökre vonatkozóan. Persze nyilván csak magasabb szempontok alapján alkothatták azt is. A cél szentesíti az eszközt.
Úgy tűnik azonban, nem csupán a fegyveresekre vonatkozik ez a sajátos jogállam-értelmezés. Vegyük például azt a rendkívül egyszerű kérdést, hogy hol is van az Alkotmánybíróság székhelye. A törvény szerint Esztergomban. Hogyan lehetséges, hogy a legkiválóbb jogászokból álló szervezet mind a mai napig nem tesz eleget ennek a világosan megfogalmazott rendelkezésnek? Úgy, hogy Magyarországon nem a törvények, hanem az emberek (pontosabban: egyes emberek, csoportok) uralma érvényesül. Másképpen szólva: Magyarország nem jogállam.
Jómagam dokumentálhatóan azok közé tartozom, akik kiálltak a Fidesz népszavazási kezdeményezése mellett. Már abban az értelemben, hogy a kezdeményezés megfelel a törvényi követelményeknek: az aláírások gyűjtésének, majd a voksolásnak nem lehet akadálya. A kérdések többségét illetően igazam lett. Mégsem örülök. Az Alkotmánybíróság a szerintem tartalmilag helyes álláspontját úgy próbálja érvényesíteni, hogy tovább rombolja az alkotmányosság egyébként sem túlságosan szilárd rendszerét.
Fogalmazzunk nyíltan: a testületnek nincs joga a népszavazási kezdeményezés megfelelőségének eldöntésére. Mégis kimondta a megfellebbezhetetlen utasítást: az Országos Választási Bizottságnak (OVB) az alkotmány és a törvény rendelkezéseinek megfelelő aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítenie kell.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 21. §-a értelmében a választási bizottságok - így természetesen az OVB is - függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve. A megfogalmazás még a jogban kevésbé járatos embereket is emlékezteti valamire: a bíróságokra vonatkozóan szokták ugyanezt hangsúlyozni. Mit jelent a függetlenség? Mindenekelőtt azt, hogy meghatározott tartalmú döntésre nem utasíthatók. Sem a bíróságok, sem a választási bizottságok. Az Alkotmánybíróság lényegében ugyanazt teheti, mint adott feltételek mellett egy másodfokú bírói tanács: a határozatot megsemmisíti, és az első fokon eljáró szervet új eljárásra utasítja. Az összehasonlítás itt véget is ér, mert az igazságszolgáltatásban van törvényes lehetőség az alaphatározat megváltoztatására, az OVB döntésének alkotmánybírósági felülvizsgálata során azonban nincs.
Van arra mód, hogy a másodfokon eljáró szerv a megsemmisítés (hatályon kívül helyezés) mellett közölje megállapításait. Ez teljesen logikus, hiszen ellenkező esetben nem tudná a "visszáru" címzettje, mit is tegyen a csomaggal. Egyet nem tehet: nem mondhatja meg: milyen döntést hozzon az első fokon újra döntésre jogosult személy vagy testület. Hogyan is tehetné, amikor ezzel feleslegessé is válna az egész hercehurca? Ha a másodfok érdemben dönthet, akkor indokolt esetben tegye. Ha pedig nem, akkor tartózkodjék olyan kérdések eldöntésétől, amelyekben nincs joga dönteni. Az állam- és jogtudományokban úgy nevezik ezt az alapvető követelményt, hogy a "hatáskörelvonás tilalma". Miért is fizetnének a polgárok azért a közhatalmi működésért, aminek semmi értelme? Miért kellene az Országos Választási Bizottságnak még egyszer tárgyalnia, szavaznia, ha a határozat már készen van? Nem kell bővebben utalnom rá, milyen rendszer milyen "demokráciájára" emlékeztet ez a helyzet, amit most az Alkotmánybíróság idézett elő, és amihez most jobbról és balról egyaránt tapsikolnak, a "jogállamiság" imamalomszerű ismételgetésével.
Figyelmet érdemel az alkotmányos demokrácia elveit sértő akaratérvényesítés technikája is. Az Alkotmánybíróság természetesen tudja, hogy a kérdések elfogadhatóságáról érdemi döntést nem hozhat. Nem is hozott, hiszen a rendelkező részből mindössze annyi következik, hogy az OVB-nek új eljárást kell lefolytatnia. Az ívek hitelesítésére való kötelezés az indokolásban szerepel. Mindjárt hozzáteszi azonban a taláros testület: ez is kötelező mindenkire nézve. Ez egyébként alapvetően így is van.
Jó példa ez arra, milyen kifinomult eszközökkel torzítják el a jogállam értékeit. Mi a trükk az egészben? Az, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás megköveteli: a rendelkező részben rendelkezzünk, az indokolásban pedig indokoljunk. Egyszerű ez, de az Alkotmánybíróság mégis másképpen járt el. Az indokolásban állapított meg kötelezettséget, majd olyan érvet tett mellé (az egész határozat kötelező erejéről), amellyel elmosta a különbséget az akaratnyilvánítás és a magyarázat között.
A bírósági példához visszatérve: a fellebbezés elbírálása során hatályon kívül helyezés esetén a másodfokú bíróság iránymutatást adhat a további bizonyítási eljárásra (kiket kell kihallgatni, mit kell beszerezni), de nem mondhatja ki: el kell-e ítélni a vádlottat, vagy fel kell menteni. Azt meg különösen nem, hogy mi legyen az ítélet. Még kevésbé fogadható el, ha egy bármilyen fokon meghozott ítélet kimondja a bűnösséget, de a három év letöltendő szabadságvesztést csak az indokolásban, vagyis a rendelkező részt magyarázó fejtegetések között rögzíti.
A 11/1992. (III.5.) AB határozat szerint a jogállam tény és program egyszerre. Nem csupán a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan összhangban lenniük az alkotmánnyal, hanem az alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel válik az alaptörvény valóságossá. A jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni. Szép gondolatok ezek. Kár, hogy nem Esztergomban születtek.
Nincs az utolsó tagmondattal semmi baj:az ÁB döntésének szellemében az OVB-nek újra le kell folytatnia a kérdőív-engedélyeztetési procedúrát, aminek során újfent elutasítja, de csak értelmes (az Alkotmánnyal összhangban álló) indokkal - ami legutóbb nem sikerült. Ezt a rendelkezést az OVB-nek szó nélkül tudomásul kellett volna vennie, nem is értem, Halmai miért ágált ellene.
AZ AB nem kötelezheti az OVB-t a refferendum kiírására.
szvsz az aláírólapok hitelesítáéséről van szó...a referendumot automatikusan ki írják, de csak a hitelesített, valós, megfelelő számú aláírás összegyűlte után.
A költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképpen sem tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van. A költségvetés végrehajtásáról fordulat pedig semmiképpen nem jelenti valamennyi, a költségvetés érvényesítését szolgáló törvény tartalmát, hanem kifejezetten a zárszámadási törvényre utal.
A határozat megállapította, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában már az országos népszavazás megtartása is költségvetési vonzatú, hiszen az Nsztv. 14. § (2) bekezdése szerint a népszavazást elrendelő határozatában az Országgyűlés dönt a népszavazás költségvetéséről. Önmagában az, hogy a népszavazás eredménye esetlegesen érinti az Országgyűlés mozgásterét a következő költségvetési törvény megalkotásakor, nem teszi tiltottá a népszavazást.
---
úgyhogy ennyi..
a bevétel nem tartozik a költségvetéshez, csak a kiadás".
Az egyetemek és főiskolák bevételeit és kiadásait a Kötv. 1. számú melléklete XX. fejezetének 2. címe tartalmazza. E cím azonban nem szerepeltet bevételt a képzési hozzájárulásból. Ez a Kötv. 14. § (4) bekezdéséből is következik, amely szerint a képzési hozzájárulás a felsőoktatási intézmény költségvetésének bevételét képezi. A képzési hozzájárulás tehát nem a központi költségvetés, hanem a felsőoktatási intézmény saját bevétele.
"Színvonaltalannak, cinikusnak nevezte az Alkotmánybíróság (AB) minapi döntésének indoklását Halmai Gábor, az Országos Választási Bizottság (OVB) tagja a közszolgálati televízió reggeli műsorában."
Gondolom most az AB összecsinálja magát ijedtében! Mit meg nem enged magának ez a kis bunkó! Ki volt a riporter?
http://nol.hu/cikk/29276/ Valami Halmai azt nyilatkozta, hogy az alkotmánybíróságnak szakmailag vége, hiszen felülbírálta az OVB döntését. Hm ki ez a Halmai??
Mostanában a média tele van a bíróságok hülye ítéleteivel, felmentették Priczet, lecsukták az ártatlanokat. Ennek ellenére mindig el kell fogadni, be kell tartani a meghozott döntésüket. (Egyetérteni nem kell vele.) Az OVB-nek is lehet más a véleménye, de mostantól ez mellékes, mert az ÁB döntött, és annak szellmében kell eljárnia.
Erre mérget veszek:)))))))) Nincs olyan család, ahol ne érezte volna valaki, a vizitdíj megalázó voltát!!!!!!!! Nincs olyan ember, aki ne halott volna Horváth és bandája ámokfutásáról!!!!!!!! Alig vannak páran, akiknek nincs tele a töke Gyurcsánnyal!!!!!!! Egyébként a tavalyi önki választások elég jó előrejelzéssel szolgálnak:))))))))
Nem. Bocs, sajnálom, de nem lehet. Egyrészt van, ugye, a rendelkező rész és indoklás közti nem kis különbség. Másrészt, ugye, van a józan ész. Ugye, van? Ezt az eszement, elképesztő, döbbenetes baromságot ragozzuk itt: "a bevétel nem tartozik a költségvetéshez, csak a kiadás". Erről beszélünk. Te egyetértesz ezzel. Én nem. Sajnos az AB akkora hülyét csinált magából, mint Makó Jeruzsálemtől. :-) Lehet ezt rágcsálni, magyarázgatni, lehet az indokokat keresni. Ettől a tény, az marad tény: az AB elképesztő butaságot mondott. Pont.
Ahogy elnézem a sorokat a vizitdíj pénztárak előtt, rengetegen lesznek, akik elmennek szavazni, csak ezért az 1 pontért:)))))))))))) Nem hiszem hogy Horváthékon kivül lennének, akik mazohista módon rászavaznának!!!!!!:)))))) No jó, kb. 400 ezren!!!!!!
Öreg, aludj inkább! De tényleg. Aztán majd holnap megbeszéljük, hogy miért nem tartozik a költségvetéshez a bevétel csak a kiadás. Most komolyan! Te ezt tényleg elhiszed? Tényleg úgy gondolod, hogy védened kell ezt az eszement baromságot? Csak azért, mert épp a fidesznek látszik kedvezni? Ettől még baromság! Ha az AB mondta ki, akkor az AB barom. Ez van.
