Annak idején minden külföldre kiküldött nek jelentenie kellett, pláne ha az állam pénzén küldték ki okosodni. A matematikusnak a matematikáról, a nemzetközi jogásznak meg a nemzetközi jogról.
Mindenekelőtt húzzunk meg egy történelmi startvonalat. Induljunk ki abból, hogy a világ országai a francia forradalom után egyenlő esélyekkel indultak versenybe egymással, vajon melyikük tud demokratikusabb rendszert kialakítani és több jogot biztosítani saját polgárainak. Hagyjuk figyelmen kívül, hogy egyes felvilágosult európai országok éppen a forradalom után kezdtek hozzá afrikai, ázsiai, óceániai és amerikai népek leigázásához és gyarmatosításához.
Szocialista forrásaink szerint egyébként a titkosszolgálatok működése keveseket izgat az MSZP elnökségében. Ráadásul a párt nemzetbiztonság iránt érdeklődő tagjai körében sem teljesen világos, hogy a párton belül vagy annak holdudvarában kinek van befolyása a kérdésben. „Senki nem tudja, hogy ifjabb Apró Antalnak, Apró Piroskának vagy Tóth Andrásnak, netán a Gyurcsány kezdeményezte kül- és biztonságpolitikai tanács elnökének, Valki Lászlónak van-e beleszólása, befolyása a kérdésben” – fogalmazott szocialista forrásunk, hozzátéve: csak annyi biztos, hogy az MSZP biztonságpolitikai tagozatának nemzetbiztonsági munkacsoportja „súlytalan, színpadias ebben a kérdésben”.
A hvg.hu mai cikke érdekes információval szolgál(t) . A cikk releváns része jelenleg úgy hangzik, hogy: ..." netán a Gyurcsány Ferenc kezdeményezte kül- és biztonságpolitikai tanács elnökének Valki Lászlónak van-e beleszólása, befolyása a kérdésben." Mármint a titkosszolgálatok működésének kérdésében.
Korábban e ponton - nagyjából - az szerepelt, hogy "a korábban hírszerzői feladatokat is ellátó Valki Lászlónak". A szöveg azonban a nap folyamán megváltozott, aminek lehet az az oka, hogy Valki nem volt hírszerző vagy pont mivel hírszerző volt és ez nem nyilvános információ ezért ezt egyelőre ne írja le egy szavahihető fórum. Mivel a forrás egy "szocialista forrás" volt, feltételezhető, hogy az illető a párt környékén nyílt titokként kezelt tényről(?) beszélt.
A pletyka valódisága nem lenne meglepő. Egyrészt Valki a nemzetközi közjog területén dolgozott, márpedig az sejthető, hogy aki a szocializmusbanf őfoglalkozásszerűn a külfölddel kapcsolatban állt, pláne állami, szupranacionális, poltikai jellegű szervezetekkel, annak jelentenie kellett (lásd pl. Martonyi). Más kérdés, hogy a hírszerző egy meglehetősen pozitív kicsengésű szó pl. az ügynökhöz (besúgóhoz stb.) képest. És abban is van valami, hogy ez egy létező szakma, mindig is szükség volt rá; a külfölddel kapcsolatos "intelligence gathering" nem feltétlenül megvetendő munka. Más kérdés, hogy az a gyakorlatban valószínűleg azt jelentette, hogy az illető a III per akárhányas részleg "ügynöke" volt.
A pletyka amúgy más megvilágításba helyezi azt, hogy miért nem lett Gönczöl Katalinból elnök. Gönczöl ugyanis szinte tökéletes jelölt lett volna, nő, karizmatikus, komoly szakember, nem részrehaljó, határozott stb. Biztos, hogy az SZDSZ is elfogadta volna, hiszen ombudsmani tevékenysége kiváló volt és látva az SZDSZ ellenállását biztos, hogy alternatív nevek is felemrültek Szili Katalin mellett. Az, hogy aztán a Gönczöl-bizottság vezetőjének nevezték ki azt is jelenti, hogy neve gyorsan előkerül szocialista körökben. Ugyanakkor valószínleg nem lett volna célszerű jelölni, illetve neki elfogadnia e jelölést egy olyan pozícióra, ami azzal járt volna, hogy esetleg felhánytorgatják (de legalábbis egyértelműen rákérdeznek) férje múltjára.
De persze mindez csak puszta, pletykákon alapuló spekuláció.
