Addig értem a folyamatot, hogy a jegybankok eladják az aranytartalékukat (bár nem értem, hogy mi végre és azt sem, hogy mit kapnak érte) de azt nem tudom, hogy hova kerül az arany. Ugye több ezer tonnákról beszélünk olyankor, amikor a bányászat az ipar szükségleteit 9 szeresen múlja felül. Hova lesz ez a több ezer tonna arany?
Annak, hogy mikor halmozták fel, nincs semmi jelentősége.
Akkor legyen mondjuk rozsdás vas. Azzal is kereskednek, nem is akárhogy.
Nincs jelentősége.
Van egy kereslet, meg van egy kínálat ez szabályozza az árat.
Adják veszik TŐZSDÉN, világszerte ismert és nagyjából egységes kurzuson.
A műkincseknél csak azért vettem a szélsőséges példákat, mert így megy kicsiben is, de ilyen szinten szemléletesebb.
Nincs tőzsdei kurzus egyáltalán.
Egy akármilyen festőnek meg lehet futtatni a piacon a képeit, akár 20x-os árnövekményt kisajtolva a piacból. Nincs árlista, nincs kurzus, nincs semmi, csak szubjektív szépérzék, meg persze néha sznobizmus.
Amit Te említettél, John Smith termékeként, az nem igazán műkincs kategória, hanem képzőművészeti alkotás... Elég kevés nemesül műkincs szintre...
Több dologban nem értek veled egyet. Az egyik, hogy te MESTERMŰRE FERDÍTETTED a szimpla műkincset. Műkincsből még több is van, mint aranyból és ugyanúgy adják-veszik, mint az aranyat. Ezek a műkincsek nagyjából egyenértékűek, mindegy, hogy John Smith szoborta vagy Uszasi Takezoki. 35 centi magas, fekete, lakkozott fa - ára 1200 USD.
---------
A másik, hogy hiába teszel úgy, mintha az arany olyan normál árú lenne, mint a milkacsoki, mert a milkacsoki folyamatosan termelődik, és ezt a termelődött mennyiséget adják el. Az a több ezer tonna arany, amit pár év alatt eladott Európa, az nem a mostani termelődés, az évszázados felhalmozás eredménye. Hány cikkel kereskednek a tőzsdék? És hány olyan van köztük, ami évszázadok felhalmozása során gyűlt össze egy Svájci széfben? Nem értem, mi ez a kognitív gát benned, ami akadályozza ennek az elismerését????
Egy darab kő, önmagában nem sokat ér, de ha pl. Michelangelo 3 évig farigcsálta és elnevezte Dávidnak, akkor már más a helyzet. Ugyanígy egy pár kiló fa, vászon, meg festék sem ér túl sokat, de az a halmaz, amit mondjuk Rembrandt kezelésbe vett, már más dimenzió.
És van még egy írtózatosan nagy különbség közöttük! Az ár!!!!
Az arany tőzsdei árucikk, van egy többé-kevésbé kiszámítható kurzusa az előbbiek pedig felbecsülhetetlenek.
Annyit érnek, amennyit valaki akar és képes adni értük. Nem kiszámítható, nem hozzáférhető bárkinek.
Aranyat mindenki annyit ad és vesz, amennyire képes, vagy amennyi hitele van!!!!!!!! egy banknál, műkincset már nem. És ha megvette, nem biztos, hogy el tudja adni, ha éppen megszorul, mert ha nincs épp egy olyan érdeklődő, akinek nagyon kell, lehet, hogy óriásit bukik rajta.
Ha nekem kell 3tonna arany, akkor vehetek. Ha kell a pénzem, 5 perc alatt eladom. Ez nekem egy közönséges árucikk!
Tök mindegy, hogy most termelték ki a föld alól, mosták ki egy nagy adag ciános trutyiból, vagy olvasztották be Mari néni karkötőit esetleg egyenesen Fort Knoxból repítették valahová.
Vitatom, hogy egyszerű árúcikk lenne - és pedig azért, mert az egyszerű árúcikkek MOST termelődnek - a jegybankok ezer tonnás készletei, amit néhány évtized alatt vertek el, zömében több mint egy évszázad alatt lettek felhalmozva. Az arany a műkincs rokona, akkor is, ha egyben nyersanyag is.
Á, egy percig sem gondolom azt! Nem is tudom, melyik hozzászólásomból vonod le ezt a következtetést.
Nagyon csúnya és kínkeserves vége lesz ennek, ha kipukkan a lufi, ezt nagyjából tudják is, viszont kényszerpályán van mindenki. Egységes önmérséklettel lehetne csak fellépni a jelenség ellen, ennél azonban a profitéhség sokkal nagyob és gátlástalanabb.
Ez viszont semmit nem változtat azon, hogy az arany egszerű árucikké lépett elő és erről nem csak kína tehet. De nem is kell felelőst keresni, mert ez nem feltétlenül hiba, egyszerűen egy evolúciós lépcső.
Rengetegen fektetnek ott be. Bődületes mennyiségű nyugati pénz áramlik oda.
És kínának sem felhalmozásra kell az arany, hanem elsősorban nyersanyagnak.
Ma lehetsz nagyon-nagyon gazdag, egyetlen gramm arany nélkül is, ez régebben elképzelhetetlen volt. Mint ahogy az is, hogy egy jobbágy íni tanuljon.
Változik a világ. Jól megvagyunk aranyfedezet nélkül is, ma a gazdasági teljesítőképesség a kincs, a fedezet. Lehet, hogy majd egyszer más lesz. Lehet, hogy az édesvíz készlet lesz a gazdagság fokmérője és mindenki a seggébe dughatja az aranyát, a gyémántját, meg a részvényeit...
Persze a családi ezüsben jobban lehet vizet desztillálni, mert antibakteriális, meg jó hővezető, tehát némi előnye akkor is lesz :)))
Valamikor egy jó formájú éles kődarab volt nagy kincs, akinek volt ilyen, az menő volt.
Egyszerűen változik a világ értékrendje és jelenleg az aranynak nincs túl nagy szerepe.
A marhából a napi TERMELÉST adják-veszik, a termelőnél folyamatosan képződik az új - viszont amikor egy jegybank piacra dob 1000 tonna aranyat, akkor az ország évszázados felhalmozását, generációk megtakarítását dobja piacra. Marhából mindig lesz újabb, de a Kínába került több ezer tonna arany soha nem fog már visszakerülni ahhoz a Jegybankhoz, amelyik eladta. Mondhatod a családi ezüstre, hogy ócska lom, most jó ára van, hát szabaduljunk meg tőle, nem más ez, mint bármilyen másik árú - de nincs igazad. Az európai aranyban ott van az inkák vére, a maharadzsa kincstára, a Dél-Afrikai feketék verítéke és a Selmecbányai bányamérnökök tehetsége - és ezt nem lehet megismételni. Ez egyszeri és pótolhatatlan dolog. Annál is inkább, mivel az éves kitermelés csökken.
Nyílván nagyon szélsőséges dolgokat írtam, csak az elvekre akartam rávilágítani.
Egyébként a tényleges nemesfém fedezet elég régen megszűnt létezni. Sokkal korábban, mint ahogy eltörölték az aranysrandard szisztémát. Ugyanis a bányászati kapacitás már az ipari forradalomidején sem bírta fedezni a pénzszükséglet növekedését. Ugye ha nagyobb a pénzkínálat, mint a kereslet, akkor komoly inflációra van kilátás, viszont fordított esetben befékeződik a gazdasági növekedés, amit nem szeretnek. Ekkor jöttek a váltók, bankjegyek, számlapénz stb. hogy legyen elég pénz a gazdaságban.
És nem csak a népességnövekedés okozta a megnövekedett igényt, hanem a fogyasztás növekedése, ami a civilizáció fejlődésével rohamosan nő.
Az egész gazdaság egy kibaszott nagy virtuális maszlag, teljességgel megfoghatatlan. Hiába is próbálják modellezni, nem megy jól.
Az arany leminősült egyszerű tőzsdei cikké, amit ugyanúgy adnak-vesznek, mint a marhákat.
A Holdról még nehézhidrogént sem éri meg hazahozni, nemhogy aranyat. És hamarabb oldják meg az olcsó, de ékszer minőségű gyémántgyártást, minthogy rendkívül jelentős aranybányát találjanak.
A fő probléma, hogy megszünt a pénz, mint olyan és ez már így is marad, amíg nem esik a népesség vissza az 1900-as szintre. Vö: még a korona rendszer előtt, amikor Forint/Florin volt a pénz akkor a Magyar Királyság költségvetése 152.000.000 Ft volt. A lényeg, hogy akkor a Forintnak/Florinnak volt nemesfém fedezete és ha az akkori költségvetést elosztjuk hárommal (ugye elveszett az ország 2/3-a) akkor az 50.000.000 Ezüst forintot jelent - mint a költségvetés főösszege, ami 11 gramm ezüsttel számolva durván 33 milliárd mai Ft érték, 0,75 grammal számolva arany Forintban kb 145milliárd - tehát ha akkor volt, akkor ma is lehetne olyan pénzünk, ami nemesfém alapú, ha nem lettek volna világháborúk és nem következett volna be népességrobbanás Kínában stb.
Így azonban az arany még pufferolni sem képes a pénzügyi rendszert, talán még az őrzése is többe kerül, mint amennyi haszon van belőle...
Azért nem sok olyan dolgot tudsz mondani, amit berak Csipkerózsika a párnája alá és 100 év múlva, amikor előveszi, egyrészt nem ették meg a molyok és még mindig ér is valamit.
Ez is csak egy nyersanyag, amiből mindenféle készül. Egyre több minden.
Ott van a számítógépekben, plazmatévékben, a kezünkön, nyakunkban, stb. stb. Az aranystandard rendszer megszűnésével végképp ennyi lett.
Nem lineárisan nőtt és nő az igény rá, hanem jobban!
Ez is egy tőzsdei cikk, ugyanúgy adják-veszik, mint a marhát, a vasat, vagy az olajat. És ugyanúgy készítenek belőle mindenfélét.
Az más kérdés, hogy nálunk kicsit túlmisztifikált az agyakban, hiszen nem is olyan régen, még szinte bűn volt tartani otthon!!!! meg grammra pontosan vezetni kellett az utolsó kis ötvösműhelyben is, hogy Mari néni behozott 2.3g tört aranyat.
Manapság egy befektetőt jobban felizgat egy rézbánya, mint egy aranybánya, mert arra meg még jobban nő az igény.
Na jó, de az arany felhasználása még a kitermelésnél is kisebb. Én valami 10:1-ről tudok mint bányászat/felhasználás arány.
Ha Kína vásárolja fel a nyugat több száz év alatt felhalmozódott kincseit (jegybankok több ezer tonnás készletei) akkor azt nem azért teszi, mert azt fel is használja. Ez tartalékolás - és nyilván Kínának van pénze hozzá, hogy aranyat tartalékoljon.
Azt hiszem, az arany útja nagyon jellemző arra, melyik régió mennyire jól áll gazdaságilag. Lásd az USA 1950-es aranykészleteit.
Is is. Pontos mennyiséget nem tudok, de elég komoly mennyiséget vásárolnak ilyesmiből.
Ipari és ékszer célokra egyaránt.
Márpedig ha ők vásárolnak, akkor nem kis tételben, az biztos.
Akármennyit is adtak el a jegybankok, az utóbbi pár évben 300$-ról 700$ fölé emelkedett egy uncia arany ára. Jó ebben benne van a dollár gyengélkedése is, de folyamatosan nő, valszeg karácsony körül közelebb lesz a 800-hoz, mint a 700-hoz.
Azért, mert nincs annyi, amennyit a piac felvesz.
Ez most szinte minden nyersanyaggal, vas-réz-nikkel, stb. stb. így van, mert kína felszippant bármennyit.
