Miután a topiknyitó hagyta süllyedni a topikját, azért a Rába habzásának ténye továbbra is lényeges, sokkal lényegesebb a semminél, amit Fodor tett a Rába habzása ellen.
Jóla azután, hogy Fodor már nem volt miniszter, de még országgyűlési képviselő se, a Rába azért csak habzott tovább.
Fodorhoz képest azért a nagyszerű, mélyen tisztelt Bolgár úr által fellegekbe dícsért szakértő Bajnai-kormány környezetvédelmi és vízügyi minisztere szerint a jelenség a kis vízhozam mellett az őszi természeti folyamatokkal is összefüggésbe hozható.
Hurrá! Hogy ez eddig miért nem jutott az eszünkbe ... építsenek az osztrákok még egy bőrgyárat a Rába partjára.
Az SZDSZ nem akarja támogatni Fülöp Sándort zöld ombudsmanná való megválasztását. Azzal indokolja, hogy nem ismerik őt. Felháborító hazugság és simlisség.
Fülöp Sándort mindenki, aki foglakozik környezetvédelemmel, ismeri, ő az EMLA, azaz a Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója.
Ha tényleg nem ismeri, akkor azért, ha hazudik, akkor azért alkalmatlan valaki politikusnak.
Ráadásul azért is ordas nagy hazugság ez, mert Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter és volt SZDSZ elnökjelölt és valószínű leendő elnök, ismeri Fülöp urat, a lehető legjobb véleményt mondta róla már a nyilvánosság előtt is. A szavazáson igent fog mondani rá. És ez nem tűnik fel az SZDSZ-nek?
Fülöp Sándor interjú a HVG-ben, benne rövid életrajzi ismertetés.
Megérkezett az első cukorszállítmány az ősfák konzerválásához 2007. október 3. 07:35
Kedden megérkezett Miskolcra, a cukorgyáraktól és magánszemélyektől származó, több mint 15 tonna cukor. A bükkábrányi ciprusok konzerválásához legalább 40 tonna cukor kell
Cukorgyárak és magánszemélyek siettek jelentős cukoradományokkal a miskolci Herman Ottó Múzeum segítségére, hogy a szakemberek megkezdhessék a Bükkábrány határában fellelt, mintegy 8 millió éves mocsári ciprusok konzerválását. A cukorszállítmányok kedden érkeztek meg Miskolcra.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeum szeptemberben tette közzé felhívását: támogatókat keres azon - időközben világhírűvé vált - fák megmentéséhez, amelyeket ez év közepén találtak meg a Mátrai Erőmű bükkábrányi külszíni lignitbányájában. Egy nemzetközi konferencián a szakemberek a közelmúltban arra a következtetésre jutottak: a fák megmentése, konzerválása cukros oldattal megoldódható. Ennek mintegy 56 millió forintos költségét azonban a múzeum saját erőből nem tudta előteremteni, ezért keresett támogatókat.
Kedden két magyarországi cukorgyárból, a szerencsiből és a kaposváriból, valamint magánszemélyektől érkezett több mint 15 tonna cukor Miskolcra. A tervek szerint acéltartályokban, cukoroldatban áztatják 3-4 éven át az ősfákat, ezzel megerősítik szerkezetüket, majd föld alatti kiállítócsarnokban helyezik el a leleteket. Az oldat elkészítéséhez mintegy 40 tonna cukorra lesz szüksége a múzeumnak, amely bízik további felajánlásokban, és abban, hogy még a hideg beállta előtt megkezdhetik a fák konzerválását.
A kiállítóterem, vagyis a Pannon-tenger múzeumának építéséhez 500 millió forintra lesz szükség, ennek nagy részét pályázati pénzből kívánja az intézmény megszerezni. A 8-10 millió éves mocsári ciprusokra júliusban bukkantak Borsod megyében. A 2-3 méter széles és egykoron 70 méter magas fák maradványait a Mátrai Erőmű bükkábrányi bányájában, meddőtakarítás közben találták meg 60 méterrel a föld alatt. A leletek egy részét Ipolytarnócra vitték, a négy, legjobb állapotban lévő pedig a miskolci Herman Ottó Múzeumba került.
A matuzsálemek hatalmas mérete, illetve a közeledő hideg miatt a Pannon-tenger múzeum kialakításáig ideiglenes védőépületet kell létrehozni a tároláshoz és a konzerválási munkák elvégzéséhez.
A Boxmark illetékese azt mondta a lapnak, hogy a bőrgyár műszakilag igényesebb és hatékonyabb szennyvíztisztítást akar bevezetni, de ez még hónapokig tarthat.
akinek érvénytelebn a vízjogi engedélye, az nem is termelhetne.
> A FIDESZ SZERINT ÚJABB GALVÁNISZAPOS HORDÓK KERÜLTEK CSEPELRE > > Újabb, feltehetőleg galvániszapot tartalmazó hordók kerültek > Csepelre - közölte a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Németh > Szilárd, a Fidesz-KDNP helyi frakcióvezetője. > Az ellenzéki képviselő, aki a le nem zárt területre bevezette az > újságírókat, megmutatta azokat, a becslése szerint mintegy öt tonna > veszélyes anyagot tartalmazó hordókat, amelyek állítása szerint > néhány hete még nem voltak a telephelyen. A fóliával letakart > hordókkal teli területre érkező mintegy tucatnyi újságírót senki sem > tartóztatta fel. > Németh Szilárd bemutatta azt a szerződést is, amely szerint a > csepeli önkormányzat az egyik szabad demokrata képviselő cégét bízta > meg a telephely ellenőrzésével. A frakció a képviselői munkával > összeférhetetlennek és etikailag elfogadhatatlannak tartja, hogy Kál > Károly, aki egyben az SZDSZ helyi elnöke, a veszélyes hulladék > tárolásában érdekelt legyen - hangoztatta az ellenzéki képviselő. > Közölte, arra kérik a csepeli polgármestert, indítsa meg a képviselő > ellen az összeférhetetlenségi eljárást. > Németh Szilárd elmondta, nem tartja megnyugtatónak a galvániszap > ellenőrzését, ami állítása szerint mindössze napi 30-40 perces > őrzést jelent a valóságban. Ennek kapcsán arra is felhívta a > figyelmet, hogy nemrég ismeretlenek felgyújtották a galvániszapot > lefedő fóliát, de ezt az esetet szerinte "eltitkolták". > A képviselő közölte: azt kérik Fodor Gábor környezetvédelmi > minisztertől, hogy haladéktalanul intézkedjen a veszélyes hulladék > elszállításáról és ártalmatlanításáról, és addig is kötelezze az > önkormányzatot a terület 24 órás őriztetésére. > Kál Károly a sajtótájékoztatót követően, ugyancsak a helyszínen > azt közölte az MTI-vel, hogy nem tartja összeférhetetlennek cége > önkormányzati megbízását. Elmondta azt is, nem tudja, hogyan > kerültek a telepre új hordók, illetve abban sem biztos: érkezett-e > egyáltalán újabb szállítmány. Közölte, hogy a területet a megbízás > értelmében nem őrzik, csak "rendszeresen ellenőrzik". Arra a > kérdésre, hányan látják el ezt a munkát, azt mondta: ez olyan > szakmai kérdés, amelyre nem szívesen válaszol. > > (MTI - Budapest) >
...A Boxmark illetékese azt mondta a lapnak, hogy a bőrgyár műszakilag igényesebb és hatékonyabb szennyvíztisztítást akar bevezetni, de ez még hónapokig tarthat...
... ám ha a bírság összegét visszahagyva, azt a cég a beruházás finanszírozására fordíthatja, akkor a korszerű tisztító még hamarabb üzembe helyezhető lesz...
A Kurier című osztrák napilap pénteken azt írtam, a "lépéskényszerbe" került helyi hatóságok előre be nem jelentett módon saját szennyvízmintákat vettek Feldbachban, a Boxmark bőrgyár szennyvizéből. A Greenpeace és a magyar hatóságok szerint is a cég a felelős a Rába habzásért.
A hivatalos hatósági mérések határérték-túllépést állapítottak meg több anyagnál: elsősorban a foszfátértékek voltak túl magasak, és a vizek tisztulását akadályozó, a habzásért felelős tenzidek esetében is jelentős volt a túllépés. A vastartalom sem felel meg a normának, írta a Kurier.
Wilhelm Plauder feldbachi járási elöljáró bejelentette, hogy beidézték a Boxmark üzem egyik felelősét. A Kurier szerint a céget pénzbírság fenyegeti, bár egyetlen mintavétel még nem mérvadó, a büntetés kivetéséhez többszöri határérték-túllépés szükséges. A Boxmark illetékese azt mondta a lapnak, hogy a bőrgyár műszakilag igényesebb és hatékonyabb szennyvíztisztítást akar bevezetni, de ez még hónapokig tarthat.
Ha a feldbachi üzem nem tesz eleget a folyószennyezés beszüntetésére vonatkozó követeléseknek, kénytelen lesz visszafogni napi termelését, írta a Kurier, hozzátéve, hogy a Rába-habzásért felelőssé tehető más üzemeket, például a wollsdorfi bőrgyárat a stájerországi vízügyi felügyelet a későbbiekben szintén felkeresheti.
Leleplezték a Rába egyik szennyezőjét 2007. május 30. FigyelőNet
A habzásért felelős naftalinszulfátot talált a Greenpeace az egyik osztrák, Rába menti bőrgyár szennyvízében. A zöldszervezet tíz napot adott a gyárnak a változtatásra.
A feldbachi Boxmark bőrgyár olyan szennyvizet bocsát ki, mely több anyag esetén is az osztrák törvények által szabott határértéket meghaladja – derül ki a Greenpeace vízmintáiból, melyet a bőrgyár szennyvízcsatornájából vett. A szennyvíz „összfoszfor" tartalma például tízszeresen meghaladta a megengedett értékeket, a lipofil anyagok 2-3-szorosát mérték, a vas és a szerves halogénvegyületek pedig 40-50 százalékban lépték túl a határértékeket. A naftalin-szulfonátok, amelyeket a habzás legfőbb okozójának tartanak, ötször nagyobb mértékben voltak jelen, mint az Ausztriában felületaktív anyagokra engedélyezett legmagasabb kibocsátási érték.
„Egyértelmű, hogy a bőrgyár a szennyezés egyik legfőbb okozója” – mondta Herwig Schuster, a Greenpeace kémiai szakértője, hozzátéve, hogy a sókibocsátás is döbbenetes, a szennyvíz majdnem olyan sós, mint a tengervíz. A Greenpeace ezért azonnali intézkedéseket sürget a felbachi bőrgyárnál, azt követelik, hogy a bőrgyár tíz napon belül értesítse a közvéleményt, milyen konkrét intézkedést tesz annak érdekében, hogy a szennyezést őszre felszámolja.
A szervezet úgy véli, azonnal radikálisan csökkenteni kell a sókibocsátást, és külön kell választani a sót a szennyvíztől, mert a sós szennyvíz ellehetetleníti a biológiai tisztítást. „A só redukálása és különválasztása egymagában is pozitív hatással lenne a szennyvíztisztítási folyamatokra és a paraméterek alacsonyan tartására“ – taglalja Schuster. A Greenpeace szerint a második legfontosabb teendő a naftalin-1,5-diszulfonát kiváltása lenne.
Fodor lépése szükséges volt, akár el lehet ebben a konkrét ügyben érni valamit, akár nem. Miért?
Mert ez precedens és jelképes ügy is. Megtehet-e egy szomszéd ország bármi olyat Magyarországgal, amit explicit jogszabály nem tilt, de nyilván káros? Ha nem lépünk határozottan, az precedens arra, hogy nyugodtan.
Nem tudunk bandériumokat küldeni Burgenlandba, hogy intézzék el rövid úton az dolgot. Mit tehetünk? Hogy olyan helyzetet alakítsunk ki, amiben az osztrák fél számára a kisebb rossz, a kevésbé kényelmetlen,a gyáraik megregulázása. Lehet-e ilyet kialakítani az EU mai keretein belül? Ez nyílt kérdés, meg kell próbálni.
Egyébként nem mondtak "egyértelmű nemet". Zavart okozott náluk, a hatóság elutasítóan reagált, de már elkezdték emlegetni az "alternatív megoldások" lehetőségét stb.
Miután az osztrákok egyértelmű nemet montak Fodor teljesen jogos kérésére, mi lesz tovább?
Hadat üzenünk Ausztriának?
Vagy Fodor megszégyenülve odébb ballag és újabb hősi küzdelmekbe veti magát? Mondjuk a lápi kütyüllők védelmében. Esetleg csak papírzacskót durrogtat a jövőben?
Ez az egész történet az EU töketlenségére világít rá - tkp. minden ország úgy rongálja a szomszédjai környezetét, ahogy nem szégyelli. Maximum tízéves pereskedéseket kockáztat.
Bezzeg ha Oroszországgal merne valamelyik szomszédja így packázni, pl. elterelni egy határfolyójukat, három hónap múlva dideregve mennének Canossát járni Gorkijba.
Ja, elképzelhető, hogy a Fodornak jól álló akcionizmus eredményeket hozhat a zöldben. Mindenesetre a kormány tagjaként nem teheti meg azt amit független szervezetek, tehát az idővel is kéne gazdálkodnia. Jó lenne hinni, létezik valami stratégiai cél, amihez az az eltokéltség és kérlelhetetlenség vezet.
Gondolom abban semmi kivetnivaló sincs, hogy a legelkötelezettebb zöld politikus, Illés, szereti az ilyesmit. Sokkal jobb ez, mint a rémhírterjesztéses feljelentés, amit Persányi varrt a nyakába a csepeli zagytárolós dumáért.
És még mondja valaki, hogy a környezetvédelmi kultúra magasabb szinten áll a fejlettebb eu-s országokban. Ha az osztrákok is ilyen vademberek, akkor már semmin sem kell meglepődni.
http://www.origo.hu/itthon/20070511nemzarja.html Bécs megvonta vállát Fodor követelésére2007. május 11., péntek, 13:20 Teljes mértékben kizárja a Rába szennyezését okozó burgenlandi bőrgyár leállításának lehetőségét Ausztria egy illetékes szerint. Az osztrák környezetvédelmi tárca nem észlelte a vízminőség romlását a folyóban. A magyar környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor csütörtökön felszólította Ausztriát, vonassa vissza a szóban forgó gyár engedélyét. Az érvényes megállapodás szerint egy Ausztriával szomszédos ország által egy projekthez adott hozzájárulás csak "alapos okból" tagadható meg - közölte pénteken Wilfried Schimon, az osztrák környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium osztályvezetője. Schimon hozzátette: a vizeket a felek közösen vizsgálják, és ezek során nem észlelték a vízminőség romlását, ezért "a mi szempontunkból semmilyen alapos ok nem áll fenn". Az illetékes semmilyen lehetőséget nem lát jelenleg a jennersdorfi bőrgyár működési engedélyének visszavonására. chimon elismerte a habképződés tényét, de azt állította, hogy sem az osztrák nemzeti, sem az európai jogot nem sértették meg. Egy bécsi tanulmányra hivatkozott, mely szerint egy ózonszűrő beiktatása nagyrészt megoldaná a Rába habzásának problémáját. A feldbachi (Stájerország) bőrgyárral a tartományi és a szövetségi hatóságok tárgyalnak is egy ilyen mobil ózonszűrő "önkéntes alapon történő" felállításáról, de idáig az üzem nem adott hozzájárulást ehhez. A berendezés felállítása az illetékes szerint semmilyen kiadást nem jelentene a bőrgyár számára, mert a szövetségi kormány és a tartomány magára vállalná a költségeket. A bőrgyárak szennyvizeiket a műszaki előírásoknak megfelelően tisztítják, ezért egy ilyen ózonszűrőt nem lehet "rájuk kényszeríteni" - magyarázta Schimon.
Burgenland szerint Stájerország a felelős
Az osztrák-magyar határvízi bizottság Budapesten tartotta legutóbbi ülését, melyen központi téma volt a Rábának - az osztrák ígéretek ellenére - változatlanul folytatódó szennyezése. A folyón továbbra is megfigyelhető a habképződés, melyet magyar álláspont szerint a stájerországi és burgenlandi bőrgyárak tisztított vegyi és biológiai szennyvize okoz.
Fodor Gábor magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a magyar fél türelme elfogyott, és Magyarország azt kéri Ausztriától, vonassa vissza a burgenlandi tartománynál a habzás miatt részben felelős jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar fél visszavonja a bőrgyár működéséhez adott hozzájárulását.
Niki Berlakovich a burgenlandi tartományi kormányzat környezetvédelemért felelős tanácsosa értetlenségének adott hangot a magyar döntés miatt, hangsúlyozva, hogy Burgenland minden előírást betartott. "Ismeretes, hogy a szennyezés okozói Stájerországban vannak, és ezt a magyarok is tudják" - mondta az osztrák hírügynökségnek. Ezért a panaszt a stájerországi tartomány és a szövetségi kormány felé kell címezni - tette hozzá.
Mint a tanácsos elmondta, Manfred Wegscheider stájeroszági tartományi környezetvédelmi tanácsos és Josef Pröll szövetségi környezetvédelmi miniszter tavaly év végén megállapodott, hogy Feldbachban kísérleti jelleggel felállítanak egy ózonszűrőt, melynek finanszírozásához Burgenland tartomány kész hozzájárulni. "A stájerországiak beleegyeztek, de azóta sem történt semmi" - mondta Berlakovich, aki elvárja, hogy Stájerország tartsa be az ígéretét.
Johann Wiedner, a stájerországi tartományi kormányzat illetékes osztályvezetője a múlt héten, már a május 1-i határidő letelte után az [origo]-nak azt mondta: "ez nem egy olyan probléma, amit a jövő héten meg lehet oldani". Wiedner elismerte, hogy a bőrgyárak okozzák a habzást, de szerinte az csak alacsony vízállás esetén és csak a szentgotthárdi duzzasztónál jelentkezik. Wiedner szerint ugyanakkor a Bécsi Egyetem által kidolgozott módszer alkalmazásához további vizsgálatokra van szükség, és az uniós szabályozást is módosítani kell. Jelenleg ugyanis semmilyen határérték nincs a habzást okozó naftalin-szulfátokra.
