Ha kertre gondoltam evtizedekkel ezelott, nem tudtam elkepzelni kertet arnyekban. Most meg - kedvelem, legalabb annyira mint a napos kertet.
Rhododendronok, azaleak, pafranyok, hostak, es sok-sok mas noveny, ami mind kulonleges hangulatot ad a kert arnyekos sarkanak.
En sem ertem oket... a viszonyok (nekem ugy tunik) teljesen egyformak, megis az egyik helyen szenvedett, a masikon meg jol erzi magat. De az a lenyeg, hogy most szeret ott lenni.
Szerintem is az lesz a sorsa. Átteszem máshová. De az egyik rhodit is át kell ültetnem. talán 3 éve vettem, és semmit sem nőtt azóta. A másik már sokszorosa méretben. Pedig közel voltak egymáshoz, és mégsem volt neki jó. Már át is ültettem egyszer, de semmi.
At tudod ultetni osszel? Ha valahol nem szeret - en atultetem. Van egy rhodom, ami stagnalt ket evig... atultetes utan (semmi fizikai karosodas nem volt a gyokeren, meg betegseg sem) oriasi viragozon jott es azota is rendszeresen viragzik, no meg novekedik.
2007 majusaban vettem, harom oriasi viraggal:
2008-2009 nem viragzott, noni is csak eppen hogy.
2009 oszen atultettem, es 2010 majusaban igy nezett ki:
:)) Igy igaz! :)) Ha akarnam sem tehetnem, jon a kiseret... most a melegben a lanyok (Frakka es Miss Pici) husolnek - amugy ha elindulok a kertben, ott terem mind a harom... (kiveve ha locsolok...)
Erdekesek ezek a hortenziak... nem vagtam vissza oket - negy bokor egy sorban, mondhatnam sunisorban - es ketto tele van viraggal, ketto meg 1-2-t hozott hosszas reklamalas utan... viszont mely zoldek a levelek...
Az én egyik hortenziámmal is valami baj van. A levelei szép zöldek, de az egész bokor nagyon kicsi maradt. Tavaly egy virág volt rajta, az idén egy sem. Pedig locsolom, tápoldatot is kapott. :((
Volt rigó, tavaly veréb, idén meg 6 db cinke fióka. A békakirályfi meg ha bedugtam a kezem a tóba, rögtön rámászott, és nem akarta elengedni. Lehet, hogy így kérte meg a kezemet? Megcsókolni nem mertem, mert mi van, ha nem ő lesz királyfi, hanem én béka, és esetleg nem tetsszem neki?? De volt süncsalád is. Szoptatós sünmamát és 3 apróságot hoztak dobozban, hogy nálam biztosan jó helyük lesz. Mikor már nagyobbacskák lettek, libasorban masíroztak az udvaron a mama után :))
Vashiány. Ül, vár, locsol, növény zöldül. :D Én egy kicsit lazább tempóban nyomtam volna tele a földjét, egész szezonban ha háromszor kapnak vasas beöntést, akkor már dőzsölés van...
Nagyon tapintatos kis vendég volt. Egy vihar után a lépcsőházban egy virágcserép tetején üldögét,amikor megláttam. Nagyon éles fogacskái vannak. A bőrkesztyűt árharapta.
Semmi nyomot nem hagyott maga után,csak egyszer láttuk meg, amikor festés volt, és a porban meglátszottak a nyomai. Akkor jöttünk rá,hogy éjjel bóklászik.
Volt egy kis ládikája, előte papagájkeltető volt,és ő a lyukon éppen befért. Diót,mogyorót, almát evett.
Minden diót bevitt az oduba,kiette,és otthagyta. Egy idő után persze,már nem fért tőle,ki kellett takarítanom. Akkor volt egy kis háború. Kattogott,és sisegő hagot adott ki,elég erősen. A dión meghízott a szentem, és egyszer láttam,amint nagy sietve préseli be magát a lyukon,hát alig sikerült a manőver.
Lehet,hogy a Tied kiskorától emberhez szokott,és azért nem fél. Nem látszik rajta,hogy beteg lenne.
Nem tett kárt semmiben a lakásban? Mivel etetted? Jó fej lehetett, amint a lakásban bóklászik :) Azt olvastam róla, hogyha támadástól fél, erős, kattogó hanggal próbálja elijeszteni az ellenséget. Én hiába nyúltam felé. Vagy 30-40 cm-re odaért a kezem, csak a füle kezdett kicsit jobban hegyesedni, de nyugodt maradt. Lehet, hogy nem nézte ki belőlem, hogy esetleg meg merem támadni. Ezek után senki ne merje nekem azt mondani, hogy ijesztő vagyok :))
Aranyos. Nekem volt egy, pár évig,de soha nem sikerült kézhez szoktatni. Ha nyúltam felé, fura hangokat adott ki, elég ijesztó volt,és tovább nem próbálkoztam. Éjszaka bóklászott a lakásban, nappal a gardróbban aludt a kis odújában.
De igen, ezért is nem értem, miért szunyókál, meg lustizik. Bár most kimentem megnézni, és mondták a gyerekeim, hogy mosakodott egy kicsit, aztán elvonult. De ezt akkor sem tartom normális dolognak, hogy ennyire nem fél.
