"Kompromisszumos vegyes" egészségbiztosítási modellt mutatott be Horváth Ágnes és Kóka János.
. Az új egészségügyi miniszter vázolta a liberális párt által kívánatosnak tartott javaslat lényegét. Eszerint a lakossági járulék-befizetések az Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alapba (ENKA) kerülnek, amelyet az átalakított OEP egy részéből hoznának létre. Az ENKA az APEH-hez, valamint költségvetési forrásból befolyó forrásokat kezelné, és innen történne a pénz továbbosztása a biztosítók részére. A magánbiztosítók mellett tehát a piac szereplője lenne az OEP is, amely szintén átalakulna.
Nemsokára elkészül a kórházak szakmai minősítése is. A bezárások már megtörténtek. Jó tudni, a bezárásról még véletlenül sem dönthettek szakmai alapon. És én hogyan válasszak biztosítót? Ugyanannyit kell fizetni mindegyikben, azt meg fene se tudja a reklámjuk alapján előre eldönteni, hogy melyik milyen gyorsan akar és tud majd megdögleszteni.
Szóval a reform: 1/ Behoznak mégegy adminisztrációs szintet (magánbiztosítók) 2/ A beteget akár utaztatják árkon bokron túl
Ez így elég nullának hangzik. A távközlési piacos példa az erősen sántit. Ott azért mentek le az árak, mert kialakult a kínálati piac. Előtte mindent (internet, telefon) aranyárban mértek. Ezexerint ez lesz az egészségügyben is? Először felnyomjuk majd járulékokat a csillagok fölé (mert már most is a csillagos égben van), majd, ha jóllakattuk a biztosítókat, és esetleg fejlesztettek is valamicskét, akkor esetleg csökkenhetnek a díjak? Ahhoz, hogy a biztosítók versenyezni tudjanak valamiben, kínálati piac kell a gyógyítás (kórházak, szakrendelés) oldaláról. Válogatni csak akkor lehet, ha van kínálat. A jelenlegi "reformokkal" ezt a kínálatot éppen még csökkentették, hogy minnél jobban csak annyi legyen, amennyi éppen elég. Innentől a biztosítónak csak az a választási lehetősége marad, hogy kórházba küld, vagy mcdouglas. Ki a faxnak érdeke ez az egész kupleráj???
Aki ezt összehányta az egyszerűen agyhalott. Sőt már az agyevőbogár is éhenhalt a fejében... Eme rendszer tipikus esete annak amikor a különböző rendszerek hátrányait kigyűjtjük és egy egységes rendszerbe gyúrva megcsináljuk a világ legszarabb eü.-rendszerét. Ágnes eccerűen ostoba vagy.
Tehát a "sz@r" kórházakkal nem kötnek szerződést a magánbiztosítók. Azaz lesz olyan körzet, ahol csak az OEP lesz szerződésben a sz@r kórházzal, aki olyan balga lenne, hogy más biztosítóval köt szerződést, az utazhat 150-200 kilométert kórházi ellátásért. Vagy nem jelentkeznek át, így abban a körzetben az egész hajcihőnek annyi eredménye lesz, hogy mindenki ugyanúgy fizeti a TB-t, csak abból az eddigi kuplerájon kívül a csak úgy szolidaritásként (nyugdíjasok, munkanélküliek biztosítása) a magánbiztosítók hasznát is finanszírozzák.
Akárhonnan nézem, ez egy ideológiai alapon összecsapott, értelmetlen, de legalább jó sokba kerülő baromság.
Ez röhejes: a befizetésem és az EÜ intézmények közé még beteszik az EMKA-t és ha nem vigyázok, mindenféle nyereségérdekelt biztosítót.
Na, ez így tényleg hatékonyabb, olcsóbb és a több pénz jut a magasabb szintű EÜ-ellátásra. De jó is lenne még 5 évesnek lenni és hinni a mesékben...
További nonszensz dolgok, persze Kókáék majd ezeket szakmai érvek nehéztüzérségével ("Mi majd tudjuk, mit csinálunk, te meg csak kussolj!") biztos megmagyarázzák:
<< A biztosítók pedig a szolgáltatók, vagyis a kórházak, egészségügyi intézmények közül választhatják ki a megfelelő színvonalat nyújtókat. >>
Azaz előfordulhat, körzetem szerint tartozok egy SZTK-hoz (vagy hogyis hívják) és egy kórházhoz, amelyekben jár nekem az eljárás és nem kell különdíjat fizetnem, de nincs olyan biztosító, amelyik mindkettővel kapcsolatban áll. Vagy ezt az tűzön-vizen áterőltetett körzetesítést ezzel vissza is vonják?
<< A ENKA-ba folyó járulékokat ugyanis a nyugdíjas vagy a munkanélküli után az állam fizetné. A források felosztása a biztosítottak száma és a demográfiai mutatók alapján megállapított fejkvóta-rendszer alapján történne, vagyis a „kockázatosabb” biztosított után (idős, beteg) magasabb összeget kapna a biztosító. >>
Azaz az általam szolidaritásként befizetett járulékból az egész rendszerben teljesen feleslegesen tevékenykedő magánbiztosítók lenyúlják az ő kis nyereségrátájukat. Ez gyakorlatilag ugyanaz, mint az autópályaépítéseknél a pénzek lenyúlására létrehozott alvállalkozói lánc, ahol a munka szervezője és az effektív munkát végző cég között még 2-3 cég nem tudni mi alapján, de remekül keres.
<< Példaként a távközlési piac többszereplőssé válását említette. >>
Bmeg, megint ezek az agyatlan hasonlítgatások: a/ ha nincs telefonom nem halok bele; b/ ha nem tudok MMST küldeni, nem halok bele; c/ ha kiderül, hogy a szolgáltatóm nem nyújt egy számomra fontos szolgáltatást, nincs térerőm valahol, nem halok bele, amíg másik szolgáltatóval leszerződök, aki jó lesz; d/ távközlési szolgáltatásnál az embernek nagyjából fogalma van róla, mit is kell kapnia - azaz aránylag önállóan tudja értékelni a szolgáltatás minőségét, míg egészségügyi szolgáltatásnál még a Dr. House rajongók sem tudják, hogy azért nem küldik MR-re, mert nem lenne rá szükség a diagnózishoz vagy mert a biztosító csak akkor fizeti ki, ha már anélkül is biztos az agyrák. (Speciel a Dr. House-ban érdemes figyelni, többször van róla vita, hogy adott betegnél a biztosítója mit fizet...)
Egy szóval: a teljes szabad verseny nem működik az egészségügyben, mert minden (MINDEN) szolgáltatónak biztosítani kell a megfelelő, magas szintű ellátás anyagi feltételeit, nem lehet megcsinálni, hogy a biztosítók csak a "jól" működő (a vizsgálatok/beavatkozások számát a szükséges szint alatt tartó) kórházakkal kötnek: azaz aki lelkiismeretes lenne, az nem tud megélni, aki lefekszik a biztosítóknak, az nem fog megfelelő színvonalú munkát végezni. A rendszerbe kódolt csapdahelyzet...
„A kérdés az, hogy a nagymamájuknak, aki az állami biztosítónál van, milyen ellátást szeretnének? Mert ha az OEP minden kórházzal leszerződik, akkor a szerényebb, rosszabb kórházba fogják küldeni” – mondta lapunknak az egészségügyi miniszter.
Sőt! Azoknál a biztosítottaknál, akiknek krónikus betegségük van, - azaz hosszú távon többet kell költeni a gyógykezelésükre, mint az ő befizetésük - megéri a biztosítónak olyan kórházat javasolni, ahol garantáltan elpusztul a beteg.
"kiküszöbölhető lehet a „gazdag-szegény” biztosítók kialakulása. „A rendszerben mindenki biztosított lenne, és a biztosítók kötelesek lennének minden hozzájuk jelentkezővel biztosítást kötni”"
Onnek a ket infarktuson atesett volt uranbanyasznak tudom ajanlani az alapcsomagunkat (betegszallitasi szerzodesunk Lakatos Gaspar fuvarozoval van), Onnek pedig a 27 eves informatikus mernoknek a Siemensnel, esetleg az extracsomagot ...
Nem értem a versenyt. A biztosítók azért versenyeznek, hogy melyik kórház gyógyít olcsóbban. Ebből a versenyből a legkoszlottabb, legszutykabb kórházak kerülnek ki győztesen. Ez miért lesz nekem jó?
A negspórolt pénzt, pedig a magánbiztosító jól lenyúlja, sőt, még ki is mutatja, hogy milyen veszteséges, és kéri a kormányzatot, hogy emelje meg az egészségbiztosítási járulékok nagyságát. A kormányzat persze haptákba áll, és jól megemeli a járulékot.
A kórházak meg egyre lepusztultabbak lesznek, az értelmes orvosok azonnal mennek külföldre.
Az SZDSZ május végéig szeretné a tervezetet elfogadtatni koalíciós partnerével, így szeptemberre már a parlament elé kerülne az OEP és a magánbiztosítók piacával számoló, kvótarendszert alkalmazó modell.
„Szakmai érvek nehéztüzérségével készülünk” – mondta Kóka János gazdasági miniszter, amikor bemutatta a sajtónak az SZDSZ egészségügyi biztosításra kidolgozott „kompromisszumos vegyes modelljét”. A Liberális Egészségügyi Tanács tíz pontból álló, az egészségügyi reform alapelveit felsorakoztató nyilatkozatot fogadott el. Eszerint a biztosítottak választhatnak: maradnak-e az állami biztosítónál vagy magánbiztosítók közül választanak egyet. Az alapelvek kitérnek arra is, hogy az állami kiadásokat tovább csökkenteni már nem szabad, a biztosítók egyike sem kerülhet monopolhelyzetbe, illetve mindenki biztosított lesz.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter mutatta be a kompromisszumos vegyes modellt. Az új egészségügyi miniszter vázolta a liberális párt által kívánatosnak tartott javaslat lényegét. Eszerint a lakossági járulék-befizetések az Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alapba (ENKA) kerülnek, amelyet az átalakított OEP egy részéből hoznának létre. Az ENKA az APEH-hez, valamint költségvetési forrásból befolyó forrásokat kezelné, és innen történne a pénz továbbosztása a biztosítók részére. A magánbiztosítók mellett tehát a piac szereplője lenne az OEP is, amely szintén átalakulna. „Nem lehet egyenlőbb az egyenlőknél, olyannak kell lennie, mint a többi versenyző piaci szereplő” – mondta Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ elnöke. A biztosítók pedig a szolgáltatók, vagyis a kórházak, egészségügyi intézmények közül választhatják ki a megfelelő színvonalat nyújtókat.
A párt elképzelése szerint a rendszer ötvözi a szolidaritás és a verseny elvét. A ENKA-ba folyó járulékokat ugyanis a nyugdíjas vagy a munkanélküli után az állam fizetné. A források felosztása a biztosítottak száma és a demográfiai mutatók alapján megállapított fejkvóta-rendszer alapján történne, vagyis a „kockázatosabb” biztosított után (idős, beteg) magasabb összeget kapna a biztosító. Horváth és Kóka úgy véli, hogy így kiküszöbölhető lehet a „gazdag-szegény” biztosítók kialakulása. „A rendszerben mindenki biztosított lenne, és a biztosítók kötelesek lennének minden hozzájuk jelentkezővel biztosítást kötni” – mondta Horváth Ágnes.
Költséget csak a piacra lépők viselik, veszteségeikért is maguk felelnek – mondta Kóka János, aki többször hangsúlyozta, hogy a verseny a biztosítottak számára hozhat érzékelhető minőségjavulást. Példaként a távközlési piac többszereplőssé válását említette. Az egészségbiztosítók alapításához és működtetéséhez szükséges feltételek meghatározása, a kockázatkiegyenlítés, az állami garancia, a különösen költséges beavatkozások térítésének szabályozását szintén kiemeli a gazdasági miniszter által többször hivatkozott, az egészségügyi reform alapelveit felsoroló tízes lista.
Az ENKA felügyeletével, a rendszer szabályozásával kapcsolatos kérdésekről azt mondták a miniszterek, hogy még komolyan át kell gondolni őket. Az is kérdés, hogy az egészségre magasabb összeget is áldozó biztosítottak milyen extra szolgáltatásokat kaphatnak, ha esetleg a biztosítók külön ajánlatokat tesznek a biztosítás kiegészítéseként fizetett díjakért. Mindenesetre május végéig szeretnék megtárgyalni a tervezetet az MSZP-vel is, hogy legkésőbb szeptember végén a parlament elé kerülhessen a modell.