Tiltott biztosítást kötniük a biztosítóknak!!! Miután az üzleti biztosító aktuáriusi (biztosításmatematikai) módszerekkel korábbi statisztikai adatok alapján a jövőben bekövetkező, az egyén által nem manipulálható és egymástól független káresemények bekövetkezési valószínűségét (kockázat) kalkulálja (és még kötelező részvétel és a kockázattól függő díjszabás tiltása esetén is eszerint kalkulálja várható kiadásait stb.), képtelen biztosítási szempontból kezelni azokat a betegségeket, ahol nincs szó jövőbeli bekövetkezési valószínűségről, hanem ahol de facto egy adott biztosított fennálló betegségével áll szemben. Ide tartozik az összes krónikus nem fertőző (nép)betegség úgymint cukorbetegség, magasvérnyomás, szívbetegségek, aszthma és más krónikus légzőszervi, mozgásszervi betegségek, allergiás megbetegedések stb.
Az Egyesült Királyságban nem többiztosítós modell van, hanem állami egészségügy és mindenki köthet kiegészítő biztosítást. A várólista tényleg hosszabb, mint idehaza, de ha valaki bekerül, nem hullik a fejére a vakolat. Ha van kegészítő biztosítása valakinek, nincs várólista, vagy rövidebb.
Belépés utáni két nap alatt nyitottál 9 topicot, azóta gőzerővel dolgozol. Látszik hogy neked semmi félnivalód nincs az új rendszertől. Egészséges vagy mint a makkom.
Ha lesz bonus-malus rendszer, neked külön kategórát nyitnak, Sztahanov néven.
Az állam nem kötelezhet egy magáncéget szerződést kötni. Ez hülyeség, biztos a feltételrendszert úgy alakítják ki, hogy az alkalmatlan ember ne akarjon náluk biztosított lenni. Öncenzúra. Egy hajléktalannak sem jut eszébe az Interkontinentálban vacsorázni.
"Kompromisszumos vegyes" egészségbiztosítási modellt mutatott be Horváth Ágnes és Kóka János.
Az SZDSZ május végéig szeretné a tervezetet elfogadtatni koalíciós partnerével, így szeptemberre már a parlament elé kerülne az OEP és a magánbiztosítók piacával számoló, kvótarendszert alkalmazó modell.
„Szakmai érvek nehéztüzérségével készülünk” – mondta Kóka János gazdasági miniszter, amikor bemutatta a sajtónak az SZDSZ egészségügyi biztosításra kidolgozott „kompromisszumos vegyes modelljét”. A Liberális Egészségügyi Tanács tíz pontból álló, az egészségügyi reform alapelveit felsorakoztató nyilatkozatot fogadott el. Eszerint a biztosítottak választhatnak: maradnak-e az állami biztosítónál vagy magánbiztosítók közül választanak egyet. Az alapelvek kitérnek arra is, hogy az állami kiadásokat tovább csökkenteni már nem szabad, a biztosítók egyike sem kerülhet monopolhelyzetbe, illetve mindenki biztosított lesz.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter mutatta be a kompromisszumos vegyes modellt. Az új egészségügyi miniszter vázolta a liberális párt által kívánatosnak tartott javaslat lényegét. Eszerint a lakossági járulék-befizetések az Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alapba (ENKA) kerülnek, amelyet az átalakított OEP egy részéből hoznának létre. Az ENKA az APEH-hez, valamint költségvetési forrásból befolyó forrásokat kezelné, és innen történne a pénz továbbosztása a biztosítók részére. A magánbiztosítók mellett tehát a piac szereplője lenne az OEP is, amely szintén átalakulna. „Nem lehet egyenlőbb az egyenlőknél, olyannak kell lennie, mint a többi versenyző piaci szereplő” – mondta Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ elnöke. A biztosítók pedig a szolgáltatók, vagyis a kórházak, egészségügyi intézmények közül választhatják ki a megfelelő színvonalat nyújtókat.
A párt elképzelése szerint a rendszer ötvözi a szolidaritás és a verseny elvét. A ENKA-ba folyó járulékokat ugyanis a nyugdíjas vagy a munkanélküli után az állam fizetné. A források felosztása a biztosítottak száma és a demográfiai mutatók alapján megállapított fejkvóta-rendszer alapján történne, vagyis a „kockázatosabb” biztosított után (idős, beteg) magasabb összeget kapna a biztosító. Horváth és Kóka úgy véli, hogy így kiküszöbölhető lehet a „gazdag-szegény” biztosítók kialakulása. „A rendszerben mindenki biztosított lenne, és a biztosítók kötelesek lennének minden hozzájuk jelentkezővel biztosítást kötni” – mondta Horváth Ágnes.
Költséget csak a piacra lépők viselik, veszteségeikért is maguk felelnek – mondta Kóka János, aki többször hangsúlyozta, hogy a verseny a biztosítottak számára hozhat érzékelhető minőségjavulást. Példaként a távközlési piac többszereplőssé válását említette. Az egészségbiztosítók alapításához és működtetéséhez szükséges feltételek meghatározása, a kockázatkiegyenlítés, az állami garancia, a különösen költséges beavatkozások térítésének szabályozását szintén kiemeli a gazdasági miniszter által többször hivatkozott, az egészségügyi reform alapelveit felsoroló tízes lista.
Az ENKA felügyeletével, a rendszer szabályozásával kapcsolatos kérdésekről azt mondták a miniszterek, hogy még komolyan át kell gondolni őket. Az is kérdés, hogy az egészségre magasabb összeget is áldozó biztosítottak milyen extra szolgáltatásokat kaphatnak, ha esetleg a biztosítók külön ajánlatokat tesznek a biztosítás kiegészítéseként fizetett díjakért. Mindenesetre május végéig szeretnék megtárgyalni a tervezetet az MSZP-vel is, hogy legkésőbb szeptember végén a parlament elé kerülhessen a modell.
Mondjuk en uyg gondolom, termeszetes, hogy minden 23 lakosu falucskaban legyen Posta, es ott legalabb egy ember logazza a labat egesz nap. A kerdes az, hajlandoak-e ezt a lakok finanszirozni, vagy csak kovetelik a letet?
Na télleg mesélj már, hogy akkor mi van, ha a nemkivánatos területeken egyetlen háziorvossal se kötnek szerződést ellátásra??? Vagy a köztudottan leghülyébbel kötik ha kötelező minden területet lefedniük???
Jelképesen felgyújtottak egy mobil postakocsit Ivádon. A kistelepülésen így szerettek volna tiltakozni a postabezárások ellen. A Zempléni Település Szövetség csaknem 2 éve indította el azt a népi kezdeményezést, amely a postahivatalok visszaállítását szorgalmazza. A beadványhoz 900 kistelepülés csatlakozott országszerte.
Ember és galamb elválaszthatatlan kapcsolata végigkíséri az emberiség történetét, a mitikus időktől egészen napjainkig. Legismertebbek: a Lélek, galambként ábrázolása; Noé bárkájába - az Élet újjászületéséről hírt hozó - csőrében olajággal visszatérő galamb; vagy a Keresztény kultúrában, Jézus megkeresztelésekor, reá galamb képében alászálló Szentlélek.
A galambok ragyogó lényével – közös történelmünk során, kortól és földrajzi helytől függetlenül - eggyé váltak olyan maradandó értékek, mint a Lélek, Isten, a Béke, a Szabadság, a Halhatatlanság, a Szeretet, a Szerelem, a Szeretett Nő, az Anyaság, a Termékenység, a Harmónia, a Tisztaság, és az Ártatlanság. A galambok útnak indítása az Ég felé – egy felajánlást jelent, miszerint a fenti értékeket magunkénak tekintjük, melléjük állunk tetteinkkel, beszédünkkel, gondolatainkkal.
A postagalambok: Hírnökök. Híresek a tájékozódó képességükről, az akaratukról, a küzdeni tudásukról, a vitalitásukról, az intelligenciájukról, hírhozó képességükről és arról, hogy megkeresvén a legrövidebb utat hazatalálnak Otthonukba, oda, ahonnan erednek. Ők az Örökké Valóság hírmondói!
Az első és második világháború során, sok ezer ember életét mentették meg az általuk közvetített üzenetek. Frontszolgálataikért számos galambot részesítettek hősnek járó kitüntetésben, kaptak elismerő érdemrendeket.
Hacsak a többiztosító nem "gondoskodik" üzleti alapon a Taigetoszodról....
Spárta - a militarista állam - polgárai a rosszul fejlett, nem elég életerős csecsemőket ledobták a Taigetosz hegyéről. Ezzel szelektáltak, és szabályozták a népességszaporodást. A rómaiak - ma már elfeledett tény - kitették az Avertini dombok közé, és hagyták éhen pusztulni a fölösleges csecsemőket.
Egyes kultúrák, mint például az alánok, nártok, az osztékok az öregkort igyekeztek elkerülni. A "jó halál" a harcban elesés volt. Az öregedést lenézve, értéktelennek találva, önként mentek a halálba. De ennél sokkal keményebb szokás volt, amit görög és latin szerzők több népnél feljegyeztek: az öregek elpusztítása. A hatvan-hetven éveseket csoportosan, ünnepélyesen, rítus keretében bürökkel megmérgezték; kegyetlenebb változat volt, mikor a fejüket bottal verték szét. E szokás és rítus csökevényes maradványai a szárdoknál, Szardínián, még a múlt században is föllelhetők voltak. Az öregekhez ma sem hívnak orvost, ha betegek, vagy csak formálisan, akkor, amikor agonizálnak már. De nemcsak ők őriztek meg ilyen tradíciót; a fejlődésben elmaradt országok legtöbbjében ez a helyzete-sorsa az öregeknek - sőt a csecsemőknek is.
Az orvostudományban újra felvetődött a több ezer éves kérdés: vajon megengedett-e az orvos (vagy bárki) számára egy embert annak kifejezett és határozott kívánságára - reménytelen állapotában - átsegíteni a halálba? A teljes bizonyossággal halálos beteg szenvedéseit célzatos intézkedések segítségével, mondjuk kábítószer túladagolásával megrövidíteni (aktív eutanázia); vagy szenvedő haldokló esetében lemondani az élethosszabbító intézkedések és szerek felhasználásáról (passzív eutanázia)? Ma ilyen gyakorlati orvosi ténykedésekhez kapcsolódik az eutanázia szó - ami eredetileg görögül jó halált jelent.
Á, dehogy. Mivel jársz orvoshoz karbantartanak nagy vszinűséggel bekerülsz abba a csoportba amelyik szép hosszú élete során csúnyán apasztani fogja a TB-kasszákat... Hacsak a többiztosító nem "gondoskodik" üzleti alapon a Taigetoszodról....
A több-biztosítós egészségügy: a "kapitalizmus csodája" vagy "piaci kudarc"?
Rendszerelméleti érvek és kritikák
Előnyöktől a kreatív kockázatszelekcióig
Molnár Lajos és támogatóinak érvelése szerint, amíg az egészségügy finanszírozása kizárólag állami kötelezettség, a szolgáltatások iránti korlátlan igénynek nem, illetve csak politikai kockázattal lehet gátat szabni. A gazdasági szereplőként is működő biztosítók, amelyek számára mikroszinten jelenik meg a járulékbevételek és a kiadások viszonya, a rendszer minden résztvevőjére – tehát a szolgáltatókra is és az igénybe vevőkre is – rákényszerítik a gazdaságilag hatékony gyógyítási megoldásokat. A versengő biztosítók kialakítanák az egészségügyi szolgáltatások valódi árát, amellyel megreformálnák a jelenlegi zavaros, mindenki által rossz hatékonyságúnak tartott rendszert.
A több-biztosítós rendszer ellenzői szerint a biztosítóknak az elsődleges célja a tulajdonosoknak profitot termelni, leegyszerűsítve a kiadásokat csökkenteni, a bevételeket növelni. A kiadáscsökkentés módja az egészségügyi szolgáltatók teljesítményének ellenőrzése, ami viszont rendkívül bonyolult, kétségkívül nehéz szakmai feladatot jelent ahhoz képest, hogy könnyebb az egyének különféle és változatos technikákkal történő kiválogatása.
Így kockázatszelekciónak nevezik azt a folyamatot, mikor a biztosítók „leválogatják maguknak” a jó ügyfeleket, akik fiatalok és egészségesek, ezért bevételt hoznak, s mivel kisebb valószínűséggel betegszenek meg, ezért kevesebb kiadási kockázatot jelentenek, mint egy idősebb, nagyobb valószínűséggel betegeskedő egyén.
Erre az a válasz, hogy a biztosítók számára kötelező bármely nála jelentkezőt biztosítottnak „befogadni”, amit biztosítási szerződéskötési kényszernek nevez a szakirodalom. A biztosítók szelekciós törekvéseit nem csak a törvényi szabályozás, hanem a szigorú szankcionálás gátolja.
Persze erre is született ellenérv, jelesül: a biztosító törvényt nyíltan és tételesen nem sért, de számos kreatív megoldást tud találni arra, hogy a társadalom rosszabb kockázatú csoportjainak tagjai, akiknek az esetében előre láthatóan nagy kiadásokra, de alacsony bevételekre számíthat lehetőleg valaki másnál kössenek ki.
Rózsadomb vs. Havanna
A több-biztosítós rendszer kritikusai szerint ezek az emberek lesznek azok, akik a legvégén az állami biztosítónál fognak kikötni. Ezzel (és az eleve a biztosításból kizárt fennálló betegségekkel) gyakorlatilag az összes probléma sikeresen visszaszáll az államra. Ezáltal kettészakad a társadalom gazdagokra és szegényekre, hiszen az üzleti biztosítók „jól elvannak” mindazon biztosítottakkal, akikkel érdemi problémájuk, fizetési kötelezettségük várhatóan sokáig nem lesz.
Az adminisztratív szelekció például egyszerű: a hozzáférhető statisztikák alapján kistérségekre lebontva meghatározható, mely kistérségben milyenek az embereknek azok a jellemzői, amelyek alapvetően meghatározzák egészségi kockázataikat. Ez alapján elég, ha az adott kistérségben nem nyitnak irodát a biztosítók. A Rózsadombon például praktikus nagy erőkkel megkezdeni a toborzást, míg például Borsod megyében, vagy a Havanna lakótelepen nem fontos annyira.
A több-biztosítós rendszer hívei erre azt válaszolják: a kockázatkiegyenlítő járulék-újraelosztás miatt a biztosítók nem érdekeltek abban, hogy szelektáljanak az ügyfelek között. A kockázati tényezőkkel korrigált fejkvóta jól beállított rendszere esetén pénzügyi érdekeit sem szolgálja az egészségi állapot vagy jövedelem, járulékfizetési képesség szerinti szelekció.
Természetesen erre is találtunk ellenérvet: az állami feladatként megvalósítandó kockázatkiegyenlítő alap és mechanizmusok valóságban nem a kockázatkiegyenlítést, hanem erre hivatkozva lényegében a magán egészségbiztosítók profitjának állami garantálását jelentik. És attól, hogy az állam minden eszközzel megpróbálja a káros kockázati szelekciót („lefölözés”) tiltani, attól még a biztosító társaságokra változatlanul hatnak a biztosítás közgazdaságtanának alapvető törvényszerűségei, valamint a profitmaximalizálási érdekek érvényesítésével kapcsolatos alapvető üzleti érdekei.
Érdekesek lehetnek számodra azok az iratok, amiket 30 évre titkosítottak, és amikben annak részleteiről van szó, hogy miért kellett 1992-ben távoznia a szekszárdi kórház fül-orr-gégészeti osztályáról szintén fegyelmi eljárás miatt. Az egész osztály fellázadt ellene, az osztály 21 tagja közül 19 írta alá a Molnár Lajos távozását követelő levelet, de aki nem írta alá, az is kritizálta. Káoszt teremtett, annyira szemét volt mindenkivel, hogy nem tudták elviselni. A vizsgálatról szóló jegyzőkönyveket titkosítottak 30 évre. Az iratokban annak részletei vannak, milyen durva és fenyegető hangnemben próbálta terrorizálni a kollégáit, hogy semmilyen kritikát nem tűrt el, a hibákat "lehazudja", holott olyan műhibát is elkövetett, hogy egy gyereknek a másik fülét műtötte meg véletlenül, miután eljárás lett belőle, kiderült, hogy nem is látta előtte a gyereket. Aztán felajánlották neki, ha önként távozik, akkor megúszhatja a fegyelmit, ezért inkább lelépett.
Segéd információ a káosz érzékeléshez kevésbé szenzitív agymosott balliberálisoknak.
Cáfolta a Klubrádióban Vajda János, a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények főigazgatója, hogy azt nyilatkozta volna: 2-3 hónapon belül összeomlik az egészségügyi rendszer, és hogy "betegellenes őrületnek" nevezte volna az egészségügyi reformot. (Nyugdíjazását kérte a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények főigazgatója, Vajda János, mert nem kíván aszszisztálni a megítélése szerint betegellenes egészségügyi reformhoz - közölte tegnap a Hír Tv, illetve az mno.hu.)
A beszállni kivánó biztosítok az elöleget az SzDSz pártpénztárába már a választások elött befizették, és joggal kérik az árút!
Ez annyira necces, hogy Kuncze Gábor kénytelen volt lemondani, amikor megértette, miről van szó.
Egyedül a nem listán választott MSzP-s képviselők menthetik meg az ország lakosságának legkiszolgáltatottab részét, nekik van ugyanis a legkevesebb veszteni valójuk a kormányoldalon!
Már a halálúton vagyunk. A koncepció kész, s Molnár fülészdoktor, az alkotó, pihen. A nép pedig, mint felgyújtott mezőn az ürgék riadtan futkos egyik egészségügyi bürokratától a másikig, miközben a rákos daganata egyre csak nő és burjánzik.