"Bár megértem, hogy Önöknél vannak nehézségek, és felszólalásommal megszakítottam a költségvetési vitájukat, amelyben egyesek minél többet szeretnének igényelni, mások viszont azt mondják, hogy erre egyszerûen nincs pénz, ugyanakkor, ha balra tekintek, azt látom, hogy tõlem balra több a szabad hely, mint jobbra, ez pedig azt mutatja, hogy Önöknél lényegesen kevesebb az ellenzék és a frakció, mint a mi parlamentünkben. Önöknél hat, nálunk huszonkét parlamenti frakció van. Annyi, hogy nevüket megtanulni is képtelenség. Természetesen, amikor arról beszélünk, hogy Önöktõl akarunk tapasztalatot szerezni, nem az Önök és partnereink cselekedeteinek szolgai másolásáról van szó. Mi arra törekszünk, hogy ötvözzük a világban szerzett tapasztalatokat saját hagyományainkkal, a 130 népet és nemzetet összefogó soknemzetiségû társadalmunk demokratikus értékeivel és fejlõdési igényeivel összhangban. (...)"
"Az Önök országában mindig, még a nehéz körülmények között is, nagyobb volt a nyíltság, a nyilvánosság, a pluralizmus, volt magántulajdon, amelyrõl népünk hetvennégy év alatt már azt is elfelejtette, hogy mi az. A pragmatizmus Önöknél felülkerekedett az ideológiai merevségen, Magyarországot a szocialista tábor legvidámabb barakkjának hívták. Bizonyára ez volt a legszomorúbb bók, amit életemben hallottam. (...)"
"Mi azokra az állami vezetõkre emlékszünkelsõsorban, akik augusztus 19-én hívták telefonon elnökünket, kevésbé emlékszünk a 20-án telefonálókra, és egyáltalán nem jegyeztük meg azoknak a nevét, akik 21-én telefonáltak, amikor a puccs sorsa már eldõlt. Magyarország hangját és a demokratikus Oroszország támogatását már augusztus 19-én délelõtt hallottuk és éreztük. Külön fõhajtás és elismerés Önöknek ezért. A hangot, az augusztusi puccs hangját és Magyarország hangját hallották a moszkvai barikádokon és mindenütt a világon."
Sólyom László köztársasági elnök részvéttáviratot küldött Vlagyimir Putyinnak, az Oroszországi Föderáció elnökének Borisz Jelcin halála miatt - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal hétfőn az MTI-t.
"Megrendüléssel értesültem az Oroszországi Föderáció korábbi elnöke, Borisz Jelcin úr halálhíréről" - tartalmazza az államfő részvéttávirata. A köztársasági elnök kiemelte: "Borisz Jelcin nevétől elválaszthatatlan az oroszországi demokratikus átalakulás, melynek részeként új alapokra helyeződtek a magyar-orosz kapcsolatok is". Részvéttáviratában az államfő azt írta: "Magyarországon sokan emlékezünk rokonszenvvel Jelcin elnök történelmi gesztusára, amikor 1992-ben a Magyar Országgyűlésben bocsánatot kért az 1956-os tragédiával kapcsolatban".
Sólyom László arra kérte Vladimir Putyint, hogy tolmácsolja részvétnyilvánítását és a Magyar Köztársaság állampolgárainak együttérzését Borisz Jelcin családtagjai és hozzátartozói számára.
Jelcin a szverdlovszki (ma: jekatyerinburgi) terület Butka nevű falujában, 1931. február 1-jén, paraszti családban született. Alsóbb iskoláinak befejezése után egy darabig építkezéseken dolgozott, majd elvégezte az uralszki Kirov Műszaki Főiskola építészeti karát.
Ezután 1955-től végigjárta az építőipari hierarchia minden fokát: volt művezető, építésvezető, trösztvezető, mielőtt 1963-ban kinevezték a szverdlovszki építőipari kombinát élére.
Harmincévesen, 1961-ben belépett a Kommunista Pártba. 1968-ban a szverdlovszki területi pártbizottság osztályvezetője lett. 1976-tól ugyanitt volt első titkár, és ebben a minőségében 1984-ben tagja lett a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének. 1985-ben bekerült az SZKP Központi Bizottságának apparátusába.
1985. december 24-én az SZKP moszkvai városi bizottsága őt választotta meg fővárosi első titkárnak.
Az 1991. június 12-ei köztársaságielnök-választást a szavazatok 57,38 százalékával nyerte meg.
„Mi olyan nép vagyunk, amely nagyon fél megismerni önmagát. A dolgokat Oroszországban úgy fogadják el, amilyenek. Nem próbálkoznak sem elemzéssel, sem boncolgatással... Az elemzés – nyugati kitaláció, amelyre az orosz embernek nincsen szüksége. Oroszországot azért nem lehet ésszel megérteni, mert nem akarja, hogy megértsék. Önmaga tiltotta meg, hogy megértsék. És a vodkához kialakult viszony ideálisan igazolja ezt a tételt.”
Orbán Viktor: Ha elég eltökéltek vagyunk rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak, ha nem tévesztjük szem elől '56 eszméit olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.
Magyarország a legelső olyan állam, amely az orosz restitúciós törvény alapján bármit is visszakapott a szovjet csapatok által elhurcolt kulturális javakból. Hosszú út vezetett idáig a rendszerváltástól, amikor kitüntetett cél volt a Moszkvától való elszakadás, a korábbi függés felszámolása. Korántsem véletlen, hogy Nagy Imre 1989-es újratemetésekor néhány mondat országosan ismertté tett egy fiatalembert.
A szovjet csapatok kivonására ekkor még két évet kellett várni. A katonák egy végóráit élő birodalomba tértek haza, 1991 decemberében lemondott a legutolsó szovjet elnök, Mihail Gorbacsov. Ezzel a kommunista berendezkedés is összeomlott, új időszámítás kezdődött. Ezt az új időszámítást jelezte, hogy 1992-esmagyarországi látogatásán Oroszország elnöke, Borisz Jelcin bocsánatot kért a magyaroktól 1956-ért, a forradalom eltiprásáért.