A Lorentz-elvet a speciális relativitáselmélet alternatívájaként emlegetik. A Lorentz-elv segítségével éterszemlélettel is meg tudták magyarázni a Michelson-Morley kísérletet. Mégis sokan azon a véleményen vannak, hogy a Lorentz-elv nem fejleszthető tovább, mert a Fizeau-féle kísérleteket sem lehet igazán értelmezni vele. Mások szerint fejleszthető lenne a Lorentz-elv, azonban ennek nincs értelme, mert a relativitáselmélet már létezik, és ezzel mindenre megoldást lehet találni. Tudjuk azonban, hogy a kvantuummechanika és az általános relativitáselmélet között még szakadék van, és talán emiatt érdemes lenne a Lorentz-elvet is elővenni. Ha viszont megtalálnánk a Lorentz-elv cáfolatát, akkor örökre lezárhatnánk ezt a polémiát.
A topik fő vonulata most az lenne, hogy milyen fizika az, amelyik 3D-ben írja le a mozgástörvényeket? A fórumtársak többsége ezt hülyeségnek tartja. Most erről szeretnék vitatkozni.
Hát,hogy C sebessége az A és B sebességkülönségéhez képest(mint sebességérték) abszolút jelentése van.Nem függ ez a relatív sebesség attól,hogy melyik inerciarendszerből nézünk C-re.Ugyanakkor C sebessége A sebességéhez képest,vagy C sebessége B sebességéhez képest(vagy A sebessége B sebességéhez képest) relatív jellentéssel bír,mert függ attól,hogy melyi inerciarendszerben mérjük C sebességét.
Arra gondolok,hogy amikor C sebességét az A és B sebességkülönbségéhez mérjük,akkor egy sebességet egy sebességdifferenciához haonlítjuk.Ezekben az esetekben túl sok a feltétel arra,hogy a relativitás teljesüljön.Szóval a relativitást csak két test között állapíthatjuk meg,de ha három test sebességét ismerjük akkor egy sebességet és egy sebességdifferenciát hasonlítunk össze,amely abszolút,mert ez már áltrel,mert a dv=a dt.
Szia Ciprian!
Mit szólsz ahhoz a felvetéshez, amely szerint a fényhez relatív mozgásból
határozzuk meg a rendszerünk hossz és időtorzulásának adatait ?
Azaz ha van egy ikerpár, nem látják egymást és semmi már rendszert sem, csak
egyetlen távoli csillag fényét. Mindketten ugyanazt a csillagot.
Mindketten csak ennek a fénynek a frekvencia mérésével szerzett sebesség
adattokkal rendelkeznek.
Mégis, ebből a frekvencia adatból pontosan számolják a saját órájuk,
és az eredeti IR órája közötti eltéréseket.
Nem erre gondoltam, de igazad van, térjük vissza az alapkérdéshez.
3D-ben felépíthető-e a fizika ugyanúgy, mint 4D-ben? A választ már megadták erre: felépíthető, de bonyolultabb a relativitáselméletnél. Én mégsem nyugszom bele a válaszba, mert lehetséges, hogy a Lorentz-elvből hamarabb el lehet jutni a pl. a kvantumgravitációhoz, mint a specrelből. Ki tudja erre a választ?
Tehát most maradjunk annál, hogy a relatív sebességek helyett a sebességkülönbségre épülő fizika 3D-ben hogyan írható fel?
A specrelt talán nem kell vizsgálni, hiszen úgy jó ahogy van. Inkább azt kell vizsgálni, hogy a specrel két posztulátuma elegendő-e, és nem merült-e fel új kérdés, amely miatt a posztulátumokat ki kellene egészíteni. Természetesen a posztulátumok megváltoztatása a matematikájának a megváltoztatását vonja maga után. Ebben a tekintetben a Lorentz-elvet rugalmasabbnak ítélem meg.
Akkor ezek nem a térre,mint geometriára,hanem inkább térre,mint mezőre anyagra vonatkoznak.Szóval nem geometriai oldalról,hanem az anyagi változások oldaláról kéne vizsgálni a specrelt?
Az elektron-pozitron párkeltés hurokelvet csak ezért hoztam fel, hogy a Lorentz-elv vs specrel viszonylatában nem a farok felől kell megközelíteni a kutyát.
Semmire nem megyünk szerintem az út-idő-sebesség értelmezésének vége láthatatlan vitájába. Azért nem megyünk semmire, mert a specrel is a Lorentz-elv is az elektromágneses tér tulajdonságaból vonta le a térre és az időre vonatkozó megállapításokat, emiatt az útra és az időre vonatkozó szabályok az elektromágneses tér tanulmányozásának a következményei. Ha valami nem tiszta, akkor minimum az e.m. teret kell tanulmányozni, nem pedig a téridőn örlődni. Ezt gondolom a Lorentz-elvről is.
Ezt kérdezem én is, csak a kérdést másképp teszem fel:
Ha a hurokban tömeggel rendelkező elektron és pozitron keletkezik, akkor erre a tömegvonzásnak is hatnia kell?
A hurokról annyit tudok, hogy a hurkokban nem érvényesül a relativitáselmélet, és itt bármilyen sebesség felléphet. Engem ez nem is érdekel. Az egészből csak az érdekel, hogyha van valószínűsége annak, hogy bármilyen energiájú foton felbomolhat protonra és elektronra, akkor annak is kell hogy esélye legyen, hogy a tömegvonzásnak hatása van a fotonra. Nem állítom, kérdezem.
Arról én is hallottam,hogy virtuális pozitronra és elektronpárra bomolhat bármely foton.Meghogy minden töltéssel rendelkező részecske szétválasztja az elektronokat és a pozitronokat a töltéseiknek megfelelően.Emiatt leárnyékolodik a részecskék töltéseinek(ha van) egy része és ez okozza a vákuumpolarizációt.De a hurokelmélet,mit mond a fotonról?Hallottoam már húrelméletről,de fogalmam sincs arrról,hogy miről szólhat.
Talán a fény kettős természetének a megértésében van a kulcs.
Amikor a fényt hullámnak tekintjük, akkor nincs értelme annak, hogy a fény pályájáról beszéljünk. Amikor viszont a fény pályájáról vagyis útról és időről beszélünk, akkor tegyük ugye félre a hullámot, ha nem akarunk mi is úgy pofára esni, ahogy ez Bornnal megtörtént. Vagyis ekkor csak fotonra szabad asszociálni.
Mit mondanak a fotonról a modern elméletek? Tudomásom szerint azt, hogy állandóan felbomlik és egyesül a közönséges foton is útközben elektronra és pozitronra. Vagyis a bomlási energia alatt is ez történik. Csakhogy ennek a hurokelméletnek van egy állítása, amivel nem vagyik kibékülve. Mert ez az elmélet azt mondja, hogy a hurok valós részében keletkezik az elektron, a pozitron pedig a hurok transzcendes részében, ahol visszafelé megy az idő. Nem tudom elfogadni, hogy az idő visszafelé tud menni.
Egy dolog azonban kézzelfogható számomra: a foton útjának van egy olyan része, ahol a tömegvonzás hatással lehet rá, és ez a hurokképzés alatt áll fent.
Kiváncsi vagyok a véleményetekre ezzel kapcsolatban.
A nullvektort arra szokás mondani, ami vektornak a hossza nulla.
Az euklideszi terekben ez azzal jár, hogy az összes komponense nulla.
A specrelben ha egy vektor időszerű és térszerű komponensének hossza egyforma, akkor a négyesvektor M(inkowszki)-hossza 0. Ezt is nullvektornak mondtam.
És mivel a tömeg az energia-impulzus négyesvektor M-hossza, fény esetében ez nulla.
Más esetekben, amikor az impulzus nem egyforma nagy az energiával, akkor meg nem.
Ez azért van, mert minden test négyessebessége egységvektor (azaz energia-impulzus vektorának hossza a tömege), kivéve a fénysebesség esetét, mely határozatlan. Viszont a fény esetében az energia- impulzus vektor nullvektor a hosszát illetően (de nem a komponenseit, ami nem baj, mert nem euklideszi a tér, csak pszeudo)
Szerintem mine ami benn kering fénysebeséggel az adja az atom mozgási energiáját.Vegyük ezt az egészet egy fotonnak aminek a frekvenciája omega=Ekin/hvonás.Ha az összes gázmolekulából kiszedjük az összes mozgási energiának megfelelő fotonokat,akkor az atomok maradványtömege mozdulatlan lenne.Ez szerintem eltünne,hogy ha figyelembe vesszük azt a relatv fázist amivel ugyanaz a foton,mint örvény rendelkezik két különböző energiaértékből nézve.Csak fotongáz maradna a gázmolekulák helyett.A fotonok egyenkét fénysebességgel terjednének,és ők pattognának a hőmozgás miatt egymáson.Szóval a gáz maradványtömege a csak az intenzitást figyelembe vevő elmélet hiányossága miatti korrekció.Ha a relatív fázist is kell a leíráshoz,de akkor a maradványtömeget helyettesítené.
szerintem is ilyen effektusnak kell lennie.Mert szerintem csak foton van az elektromágneses kölcsönhatásban.A többi részecske csak dísznek van.
Akkor az összetett anyagi rendszeren belül akkor minden alkotó rész foton,csak esetleg más frekvenciájuak és fázisuak,és fénysebességgel haladnak a rendszerben belül,örvénylést keltve?Ha valamelyik kiszabadul ebből a rendszerből kint is fénysebességgel halad tovább,és fotonnak nevezzük?
Lehet, hogy nem is létezik más sebesség, csak c. Mi van, ha a részecskéknek is van valamilyen belső struktúrája, amiben valamilyen más, alapvetőbb részecskék vagy hatások vagy jelek fénysebességgel szaladgálnak körbe körbe, és ennek az örvénynek a vándorló mozgását látjuk mi kívülről részecskének.
Ha így van, akkor érthető, hogy maga az örvény nem érheti el soha az őt alkotó akárminek a sebességét, a fénysebességet.
Ahogyan pl a hanghullám sem lépheti túl a levegőt alkotó molekulák hőmozgásának a sebességét (durva közelítéssel élve).
Hogy hogy lehet,hogy az anyag amikor fotont alkot ennyire előtt azoktól a részecskéktől amiknek van tömege és sohasem mehetnek c-vel.Szóval most egyszer elérhető sebesség a c,máskor meg nem.
