Minden évben felolvasom az ötödikeseimnek. Sok gyerek lett általa-vele olvasni szerető felnőtt. Varázslatos mesemondó volt. Kár, hogy kevesen ismerik az írásait.
Neves írók, közéleti személyiségek, és előadóművészek köszöntötték tegnap Méhes György írót 90 születésnapja alkalmából a Nemzeti Színház stúdiószínpadán. Az ifjúsági regény- és színműíró Székelyudvarhelyen született, 1916. május 14-én Nagy Elek néven.
A nagy mesélő. Csoóri Sándor nevezte el így. Mégis sokszor hallgatásban, sőt elhallgatásban volt része. Ő Erdély láthatatlan embere, a csöndes és titkos ellenálló, aki meséket írt diktatúrák idején. "Kolozsvár minden nap levizsgáztatja az embereket tisztességből. És hát elég sokan vannak, akik nem mennek át a tisztesség vizsgáján. Hát ez indított el engem. Ezek a hát végül négy éve a századnak minden megpróbáltatásainkat, és minden nehézségeinket. Ez indított el engem, az írói utamon." - mesélte Méhes György, pályája kezdetéről.
A most 90 éves írót saját és pályatársai műveiből vett részletekkel köszöntötték a Nemzeti Színház színészei, a Kaláka és a Sebő Együttes valamint Sebestyén Márta. Az ünnepelt az előadás szünetében a rendhagyó születésnapról nyilatkozott. "Meg kell hogy mondjam, hogy ez az egész mai műsor, ez nagyon jó volt, mert tudod miért, mert itt mindenki, aki beleszólt, azoknak mindnek volt mondanivalója." Az Orsolya, a Kolozsvári milliomosok és a Gina szerzőjét 90. születésnapján kiadója a "Jelentés egy fiatalemberről" című önéletrajzi műve megjelentetésével köszöntötte.
***
Az ifjúsági regény- és színműíró Székelyudvarhelyen született, 1916. május 14-én Nagy Elek néven. A középiskolát a kolozsvári Református Kollégiumban végezte, a Ferenc Ferdinánd Egyetemen szerzett jogi diplomát 1938-ban. Újságíróként dolgozott a Keleti Újságnál, a Világosságnál, a Falvak Dolgozó Népénél.
Miután kiszorították az újságírásból és eltiltották nevének használatát, felvette egyik őse, Méhes György tanár nevét. A tordai harcok idején, 1944 őszén megírta a Magyarok és románok című vezércikkét a Keleti Újságba, melyben állást foglalt az egymás ellen uszított két nép közös jövőjéért. Önéletrajzi jellegű regénye, a Bizalmas jelentés egy fiatalemberről a rendszerváltás ellentmondásait mutatja be - olvasható a Udvarhelyi Híradóban. A háború utáni új rendszerben mégis elgáncsolták, és az ifjúsági irodalomba menekült. 1956-tól a Napsugár meseírója lett. 1961-től színjátékaival tűnt fel, melyekben az egykori társadalmi élet visszásságait bírálta (Duplakanyar), de drámai szatírát is írt (Barbár komédia). Méhes György regényei: Leleplezem a családom (1972), Kilenc vesszőparipa (1976), Orsolya (1977), Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (1982), Mindenkinek nehezebb, mint másnak (1986).
Átvette a vezetést a Kolozsvári Milliomosok 2005. december 15. csütörtök 09:11 A Kolozsvári milliomosok a Libri sikerlista élére került. Olyan szerzőket utasított maga mögé a kilencvenéves Méhes György, mint a világhírű Paulo Coelho és a Da Vinci-Kód szerzője Dan Brown.
Méhes most megjelent könyve a Gina szintén előkelő helyet foglal el a Libri lánc sikerlistáján.
Méhes György (Visk, 1746 – Kolozsvár, 1809. márc. 12.): tanár, író. ~ Sámuel apja. Tanult Máramarosszigeten, Kolozsvárt, Göttingenben, Utrechtben. 1775-től ref. pap Nagyszebenben, 1776-tól haláláig a kolozsvári ref. kollégium tanára, hol Wolf, Leibniz és Kant művei alapján filozófiát tanított. A kanti filozófiát tükröző érdekes főisk. tankönyveinek kézirata a kolozsvári ref. kollégium könyvtárába került. – M. Arithmetica (Kolozsvár, 1814); – Irod. Török István: A kolozsvári ev. ref. collegium története (II., Kolozsvár, 1905).
Nem olvastam semmit, de most talan ne fikazzuk. Mekkora iro volt, ugyis kiderul, hisz ezt mindig az utokor szokta eldonteni. Az igazan jokat olvassak meg 100 ev mulva is, a tobbi eltunik. Nyugodjon bekeben.
szívesen veszek minden építő hozzászólást..és már a topiknyitóban is jeleztem a MESÉKre gondolok, mert azokat olvastam, gyerekemnek olvasom..épp tegnap is.
ugyan már....Méhes györgy életműve simán megérdemel egy Kossuth díjat...
kik is javasolták?
Csoóri Sándor, Faludy György, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár és Sütõ András, meg egy rangos civil szervezet, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület.
szóval...nekem nem ez jut eszembe róla, hanem a Szikra Ferkó c. könyv.
