Mivel új kilincset rugóval biztisan nem tudok gyártani marad a mefúrás.
Megoróbálok keresni valami 2mm környéki laptopcsavart aminek van egy kis válla, hogy a rugó szeme tudjon forogni rajta.. vagy egy picit hosszabb csavart és az kap egy önzáró anyát a túloldalon. Csak ez utóbbi már nafyon csúnya. Kb gemkapocs anyagból meg is lehet a rugó.
Mivel a rugó a kilincs része volt, két lehetőség van. Vagy magára a kilincsre kell egy új rugólemezből hajlított pótlást ráforrasztani-szegecselni (legjobb mindkét megoldást egyszerre bevetni), vagy egy új nyomórugót készíteni, és azt az alaplapra rögzíteni. Ahhoz az alaplapra kell 1-2 kis lyukat fúrni és abba menetet hajtani, és akkor csavaros rögzítésű rugót lehet kialakítani.
Nem olyan borzasztó történet, de mindenképpen némi fúrás-faragást igényel.
Provizórikus, "talán beválik" megoldásként lehetne hajlítani rugólemezből egy hosszabb "U" rugót, amit magára a kilincsre kétkomponensű fémragasztóval (komoly zsírtalanítás után) talán oda lehetne ragasztani aránylag stabilan úgy, hogy az U-alja előre, a kép jobb oldala felé nézzen kinyúlva a szerkezet széléig, és a másik szára a pecken támaszkodjon, de nem vennék rá mérget, hogy az onnan viszonylag hamar nem válna le.
A csúcságyas csapágyazás egyszerűen nem alkalmas pontos-precíziós óra készítésére.
Írod: "Ez utóbbi tűhegyesen kúposan csúcsos végkiképzésű, így a csúcs hegyén majdnem pontszerű felfekvés miatt ennek is minimális a lendület-vesztesége, és előnye, hogy rázódásra és ütődésre sohasem volt törékeny"
Ezzel az a baj, hogy az állítás első fele konkrétan nem igaz - nem pontszerű a felfekvés és csöppet sem minimális a veszteség. Ráadásul eltérő pozíciókban nagyon eltérő csapágysúrlódások adódnak, ez eleve kizárja a pontos hordozható órát. A rendszerben eltérő hőtágulások miatt megoldhatatlan igazán szoros illesztések alkalmazása (kis lehűlésnél megszorulna a csapágyazás, mert a réz csapágylemezek és köztartók hőtágulása nagyobb, mint az acél tengelyé, felmelegedéskor meg még "kotyogósabbá" válik az egész). A kenőolaj szétfut a csapágycsészében, és emiatt az ilyen csapágyazásnak a veszteségei nagyjából egy normál furatos csapágyazás veszteségeihez hasonlíthatók - csak a tengelyirányú holtjátéka kisebb.
Nem véletlen, hogy vekkerekben, egyszerű időzítőkben és a leginkább igénytelen, kövezetlen-olcsó pecekjáratú kar-zsebórákban fordul/fordult csak elő ez a megoldás, ahol eleve nem is voltak érdemben pontossági elvárások, az olcsóság vitt mindent - mint szempont. Alkalmaznak kőbetétes kivitelt is kicsit jobb vekkerekben, de csodát tenni ez sem tud.
Valóban pontos mechanikus óránál egyfelől minimalizálni kell a billegő súrlódási veszteségeit - másfelől ennek nem szabad komolyabban pozíció-függőnek sem lenni - egyik követelményt sem tudja a csúcságyas megoldás teljesíteni.
Még egy kérdés a billegőtengelyeinek fajtáiról és e0zeknek a tulajdonságaikról.
Kétféle nagyon gyakran alkalmazott billegőtengely-típus van.
Az egyik a jobb minőségű órákba beépített vékony csapvéges billegőtengely, amelynek legnagyobb hátránya, hogy nagyon óvni kell a rázkódásoktól, és a megütődésektől, viszont előnye a pontos járást lehetővé tevő minimális súrlódási ellenállási lendület-vesztesége.
A másik az olcsóbb órákba és főleg már csak régebben beépített csúcságyas billegőtengely. Ez utóbbi tűhegyesen kúposan csúcsos végkiképzésű, így a csúcs hegyén majdnem pontszerű felfekvés miatt ennek is minimális a lendület-vesztesége, és előnye, hogy rázódásra és ütődésre sohasem volt törékeny.
Kérdés: Mégis, mi az a hátránya a csúcságyas tengelynek a vékonyított csapvégessel szemben, ami miatt a drágább és pontosabb órákban nem alkalmazzák??? Könnyen elszökik a csúcságyasból a kenőolaj? Vagy sokkal inkább, a csúcságyas tűhegye idővel kis ponttá nyomódik szét a kopások miatt, és így megnő a súrlódása, és nagyon fékezi a billegőt a mozgásában??
Próbáld meg esetleg tematikus (órás ill. veterános) facebook-csoportokban is hirdetni, nekem úgy tűnik, hogy ezek ma már többet érnek, mint mondjuk a Jófogás/Vatera, amit sajnos egyre kevesebben nézegetnek...
De sajnos az ilyenekre tényleg erősen limitált az érdeklődés.
Egyebkent biztos, hogy 70-es evekbeli,gyári címke rajra a hatuljàn abbol tudtam kideriteni,+ a szamlapon nekem nincs ott az 1882 felirat. Köszöm mèg egyszer a segitsèget.
Köszönöm szèpen,igen gondoltam hogy ez veteran verseny autohoz valo,igazabol azthittem hogy talàn a kora miatt többet èr,de tapasztaltam amit teis mondtàl,nincs rá nagy kereslet.Igen hirdettem 100.000körül többször is,de sajnos semmi erdeklődő nemvolt.
Ezt a konkrét modellt a Hanhart most is kínálja - a gyári shopban 750 euró (tehát most cca. 270eFt). Másodkézből szinte ökölszabály, hogy maximum a felét éri - vagy kevesebbet...
A neten 200e és 100e közötti árakon árulgatnak ilyeneket másodkézből, de még a 100e-s árazásún sem látni érdeklődést. Ez sajnos "nem antik óra", és az ilyen órák egyetlen potenciális vásárlóközönsége a komoly, versenyekre járó veterán-autósok köre, mert a veteránversenyeken csak hagyományos mechanikus órát lehet használni, semmilyen korszerű elektronikus segédeszköz sem megengedett.
Én megpróbálnék a helyedben egy 100-150e közötti árral nyitni próbaképpen, de lelkileg felkészülhetsz arra is, hogy nem nagyon lesz erre az órára érdeklődés, esetleg még sokkal olcsóbban sem - sajnos.
Ezek jellemzően egyhetes (8 napos) járatok. Szerintem ebből eleve készült ütős (felesütős) kivitel is, sőt, azokból készülhetett több, azok a gyakoribbak. De már akkor is volt igény ütés nélkül dolgozó, csöndesebb szobai órákra, azért készültek ütés nélkül is. Kicsit furcsa amúgy, hogy kifejezetten ritka az ütős órák között a némítható - és ezek is inkább a XX. századtól terjedtek el.
Nyilván nagyon más szociális viszonyokra készültek, egy díszesebb kandalló-órát kizárólag jómódú polgári családtól felfelé engedhetett meg magának valaki - ott meg magától értetődő volt, hogy nagy ingatlanban-házban-lakásban laknak, és van olyan nappali-szalon, ahol nyugodtan üthet az óra, a tőle távolabb lévő hálóban már nem hallani, vagy nem zavaró.
A "proletárnak" a XIX. század utolsó 1-2 évtizedéig leginkább semmiféle órára sem volt pénze, még az olcsó vekkerek is nagyjából a századfordulótól kerültek tömeggyártásba.
Közben eljutottam vele odáig, hogy remekül jár. Nekem ez mérhetetlen boldogság. :))
SZétszedés nélkül még megállapítva, hogy nem törött, nem görbe semmi tengely. Szereztem kulcsot és a kerékrögzítő kilincs hiányában egyelőre óvatosan húzva felhúztam.
Sajnos a szállítás alatt a figurás részt eltörték, sérült a zinköntvény. Egyelőre azt sem tudom mivel javítsam.
Ha nem muszály nem epoxiznék, inkább forrasztok és aranyozok, ha tudom már mi fogja.
Nagyon érzékeny a függőleges helyzetre, de fickósan erőből ketyeg.
Harosasan szétszedem, elpucolom és kenem. Most úgy nézem ez nem csak dísz lesz hanem járni is fog.
Nemrég végeztem egy kienzle 8napos rugós falival, 4 nap állítgatás után 1percen belül van a napi eltérés. Szintén nagy öröm. Kolomp lehalkítva, kalapácsbőr felpuhítva. A szekrény csinosítgatása van hátra.
Ennek egyébként mennyi lehet a járástartaléka?
Úgy gondolom, hogy az utolsó években már az ütős változataira lehetett igény, jól gondolom?
Ez egy szabvány kerek "kandallóóra-szerkezet", a méretét a képről nem lehet megmondani - a 8cm a leggyakoribb, de van 10-12cm-es szabvány méret is. Egyszerű alapjárat, nem ütős, gördülő gátszerkezet, ami tulajdonképpen egyfajta egyszerűsített Clement-járat kimondottan rövid ingás szerkezetek számára. Nem kifejezetten igényes - de tartós, megbízható, robusztus konstrukció. Ezt a gátszerkezet-típust gyakorlatilag kizárólag a XIX. században használták - akkor viszont szinte végig, és ránézésre a tippem a XIX. század közepe, második fele volna a szerkezet korára, de szerintem cca. 1820-1890 között kb: bármi lehetséges.
Nem, ezeket még a Zeiss Jena is gyártotta, műszaki felhasználásra. Ipari megmunkálásnál akár fémek, akár műanyagok, stb megmunkálásánál egyszerűbb mérésekre.
Gyártottak ők katonai és sima térképészeti és légifotós berendezéseket is - hajjaj, de miket! -, hasonló mérési funkciókra, de azok sokkal összetettebbek voltak, sokkal több összetevőt kell figyelembe venni egy mérés meghatározásánál.
Amúgy óragyártás tárgykörében is voltak komoly műszereik, mint például a profilprojektor, aminek a leírásánál egyenest egy óraalkatrészt projektálnak:
Ennél már százados méréseket is végezhetsz, mert az asztal forgatható, és x-y irányban két mikrométercsavarral eltolható. Két pont közötti elmozdulás századra mérhető.
Az idő nagyon furcsa dolog, és a gravitációhoz hasonlóan még túl keveset tudunk róla. A modern fizikát "szavannamajom gondolkodással", amire ugye egyébként kondicionálva vagyunk, nagyon nehéz megérteni - hiszen már a kvantummechanikában is olyan dolgok történnek üzemszerűen, amelyek a számunkra mérvadó, a mi érzékszervünk észlelési tartományait lefedő Newtoni-mechanikában elképzelhetetlenek. A hétköznapi gondolkodással nézve már egy alagútdióda működése képtelenségnek tűnik, aztán mégis van belőle egy csomó még azokban az eszközökben is, amelyeken ezeket a posztokat klimpírozzuk...
Valahol azt kell elfogadni, hogy amit mi látunk-érzékelünk, az a teljes egésznek csak egy szelete, és az egész közel sem mindig azon szabályok mentén működik, mint amiben mi gondolkodni szoktunk. És ezen Newtoni-mechanika értelmében a Hawking-féle modellben az ősrobbanást megelőzően "nem volt semmi", annyira semmi, hogy idő sem - de egy kvantum-fluktuáció eredményeképpen elindult egy folyamat, amiből létrejött a mi világegyetemünk. Vitázni ezen mélyebben azért nem érdemes - mert ezek még kutatott területek, a kifejezetten ezzel foglalkozó tudósok sem állítják azt, hogy márpedig ez meg az történt - hanem keresik azokat a modelleket, amelyek reálisnak tűnnek - és az ismert tudományos-fizikai elvekkel összeegyeztethetők. A fizikával elvileg egy multi-dimenzionális univerzum, párhuzamos idő- és térsíkok léte is összeegyeztethető amúgy, és nem is zárható ki ezek után ezek léte.
Én ezekben a kérdésekben az agnosztikus hozzáállás híve vagyok - a világból már nagyon sok mindent tényleg ismerünk, és racionális, ellenőrzött válaszaink vannak olyan kérdésekre - amelyekre korábban kizárólag misztikus-vallásos válaszokat tudtunk adni. Ez alapján nincs okunk feltételezni azt, hogy ne lennének teljesen racionális válaszok a még tisztázatlan kérdésekre sem - ugyanakkor ami tisztázatlan az tisztázatlan és kész, és nem bölcs, nem racionális, józanul gondolkodó elmétől méltatlan megpróbálni mindenáron valamilyen, akár misztikus-fantasztikus választ kreálni olyasmikre, amit egyelőre még tényleg nem tudunk...
Az előbbi eszmefuttatás után amit az időről kérdeztem és írtam, most egy kicsit földhözragadtabb témát ások nektek elő, Neked is, kedves APT.
Biztosan nektek is van ilyen mérőléces órásnagyítótok, mint amilyen nekem is van, ugye?? :)
Ezt a speciális órásnagyítót még a városi piacon vettem egy orosz-/ukrán-/lengyel-piacolós árustól, ez egy mérőléces órásnagyító, miniatűr fém élvonalzóval, rajta 1-től 10 mm-ig terjedő, 0,1 mm-es(!!!) mérőosztású mérőskálával!!: >>
<-- Itt van, ez az. A felső képeken látszik maga a mérőléces órásnagyító és a mérőléce a 8. képen, a vele történő tengelycsapátmérő-mérés pedig a 9. és a 10. képeken.
A mérőléce élvonalzós, melyen 1-től 10 mm-ig terjed a mérőbeosztás, rajta a legkisebb osztás 0,1 mm-es. Ugyanolyan, mint egy iskolai vonalzó vagy egy ipari tolómérce mérőskálájának 1:10 méretarányú lekicsinyítése. És mivel mindez egy órásnagyító-lencse alatt látható, így még !a 0,1 mm-t jelölő egy osztáson!** belül is tisztán kivehető az, hogy a mért alkatrész mérete !ezen az egy osztáson!** belül annak első negyedelőpontjáig (0,025 mm-ig), második negyedelőpontjáig (0,050 mm-ig), vagy pedig annak a harmadik negyedelőpontjáig (0,075 mm-ig) terjed ki.
Jól látszik a lencsébe belefotózva a mérőléc (8. kép), ill. a vele mért központi mutatótengely (9. kép), ill. a vele mért billegőtengelycsap (10. kép) pontos mérete is.
Ezt a bemutató mérést a törött billegőtengelyű 2 gombos AGAT-stopperemen mutattam be.
Ez sérült állapotában itt látható, LENT!: >>
De gondolom, kedves APT, ilyen mérőléces órásnagyítód biztosan Neked is van, és van még minden más órásmesternek is.
Az egészben az a vicc, hogy ehhez én a városi piacon 15 éve 2000 Ft-ért jutottam hozzá, miközben biztos többet ér!
De van még mérőórás tolómércém, átmérőmérő és furatmérő mikrométerem is.
Sőt, még van egy passzaméterem is, ami az átmérőmérős mikrométernek a továbbfejlesztett, darabmérős változata, ebben pedig az a vicc, hogy azt is 2000 Ft-ért adták a piacon, miközben a mai bolti vadonatúj ára 370000 Ft-ot is megér!!! :D :D :D :) :) :)
Ez a Hawking-féle időmodell ezt tehát azt mondja ki, hogy az idő csak azóta lehetséges és van, amióta megvolt az ősrobbanás???
És amik az ősrobbanás előtt voltak, azok nem az időben történtek??!
Énszerintem az időnek mint történések egymás utániságának / egymás előttiségének illetve ennek sebességének a mérhető mértékegységének mindig is léteznie lennie kellett, volt is, van is, lesz is. Legfeljebb mi emberek csak onnantól kezdve tudjuk mérni ezt az időnek nevezett fontos mérték-típust, amióta az ősrobbanás óta a csillagászok és a geológusok meg az atomfizikusok detektálni tudják az azóta megtörtént dolgoknak a bizonyítékait, eseményeit, amelyek az ősrobbanás óta lezajlottak.
Nagyon köszönöm, hogy ránéztél, ha nem veszed tolakodásnak, írok egy emailt. (Döbbenetes, hogy ebből a néhány képből mennyi mindent ki tudtál olvasni!)
