Pozitív hangvételű cikket közölt a Magyarországon zajló reformokról a Financial Times (FT) újságírója, John Duzard, aki elmondása szerint sokakkal, és valószínűleg a legtöbb magyar állampolgárral szemben tavaly novemberben optimistán tekintett az országra. Mint megállapítja, hazánk pénzügyi és folyó fizetési mérlegének helyzete olyan rossz volt, hogy többé már nem lehetett figyelmen kívül hagyni, foglalkozni kellett a valósággal.
Így a szerző meglátása szerint, a magyar kormány egy nagyon restriktív költségvetési tervet állított össze: adóemelésekből, az állami támogatások lefaragásából és "strukturális kiigazítások ambíciózus programjából".
Kijelenti, hogy, mivel sem a pénzpiacon, sem a magyar politikában senki nem hinne már az ígéretekben, ezért a kormánynak eredményekkel kell szolgálnia A brit üzleti lap szerint ez eddig a vártnál is jobban sikerült: példaként a forint megerősödését és a kötvényárfolyamok folyamatos emelkedését említi. Nem mintha a kételkedők irracionálisak lennének, állapítja meg a cikk írója.
A költségvetési reform első hatásai főként az adóemelések és a támogatások megnyírbálásának eredményei, amelyek bár népszerűtlen, de relatív könnyen bevezethető intézkedések. Azonban, mint azt a magyar pénzügyminiszterre hivatkozva elárulja, a fiskális helyzet javulását több mint 80 százalékban a hosszú távú intézkedésekkel kell elérni. Így például ahhoz, hogy megkapják az EU-tól a hét év alatt folyósított összesen 26 milliárd eurót, folytatni kell a költségvetési és folyó fizetési mérleg-hiány csökkentésére irányuló intézkedéseket.
A többi megszorító programokon keresztülmenő országgal ellentétben, állapítja meg a szerző, Magyarországon Draskovics Tibort bízták meg a szükséges strukturális változtatások kidolgozásával, és nem a pénzügyminisztert. Az FT újságírója, a Draskoviccsal való találkozásai alapján úgy véli: a volt pénzügyminiszter nem törődik azzal, hogy népszerű-e vagy sem. És ez előfeltétel az ő helyzetében, véli a brit újságíró.
Az FT budapesti tudósítójára is hivatkozik, aki úgy véli: a kormány képes lesz végigvinni a programját, jelentős szakszervezeti ellenállás nélkül. Meglátása szerint ennek két oka van: először is a szakszervezeteknek nincs erős hagyománya a háború utáni Magyarországon, emellett lekötelezettjei a kormánynak. Az újságíró megemlíti az oktatásban és az egészségügyben végbemenő reformokat is, amelyeket kimondatlanul, de szükségesnek tart, és megállapítja, hogy ezek bevezetése sehol nem lenne könnyű.
Hiszi, hogy végig fogják vinni a reformterveket, mivel nincs más választásuk. Kiemeli: ha sikeresek lesznek a kormány reformjai, akkor pedig meglesznek az EU-s pénzek. Végül fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az inflációt még ez év végéig le kell szorítani öt százalékra, és a kötvényárfolyamokat támogató úton kell maradni. Emellett azt ajánlja azoknak, akik a forint kötvényeik nyereségeivel a „játék” elhagyásán gondolkodnak, hogy „hagyják a részvényeiket az asztalon”. VGO
A négy nagy közvélemény-kutató cég választásokat megelőző egy hónap és választásokat követő első vizsgálatának választási aktivitásra, pártpereferenciára és foglalkozásra vonatkozó súlyozott átlaga alapján készített becslés.
hol hát a kommunyisták most a fideszbe látnak reményt a régi rend megtrtására...
azok a gaz jobbos/neo/liberális polotokát folytató Ferencék meg... max a Ft meg egykét gazdasági szakértő örömködik/reménykedik, hogy végre lesz valami...
Magyarországot és a benne élőket az adófizetők tartják el, a hátukon.
*
A a választásokon akítv adófizetők többsége nem a balliberálisokat támogatta se 2002-ben, se 2006-ban. A balliberálisok annak az 1.500.000 nyugdíjaskorú választópolgárnak köszönhetik a kormányzásukat, akik rájuk szavaztak. Az aktív éeltkorú támogatóik száma ebből következően 750.000.
A Fidesz vezette koalíciós nyugdíjas korú támogatóinak száma ennek éppen a fordítottja, a nyugdíjasok száma 700.000 főt, míg az aktív életkorúaké 1.500.000.
Nézd, én baloldali szavazó vagyok, ezért nem fogok olyan pártokra szavazni, amelyeket gyurcsányok és kókák irányítanak, ez tiszta...
Egy szocialista párt élén egy szocialista (akár kisvállalkozó persze) legyen, de ne egy kapitalista, azt gondolom. A krumplileves, elvtársak, legyen először krumplileves, oszt utána döntsük el, hogy ki szereti, és ki enne inkább bablevest.:)
Az EU-ban aggódnak az oroszbarát magyar energiapolitika miatt - írta szerdán a Die Presse. A konzervatív osztrák napilap szerint Brüsszelben "némi csodálkozást, hogy ne mondjuk, csalódást keltett" a magyar álláspont. A hírt a köztévé honlapja vette át az MTI-től.
"Európa négy legfontosabb energiaprojektjének egyike, a Nabucco gázvezeték, amely 2012-től a Kaszpi-tengeri térségből Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át Ausztriáig és Nyugat-Európáig szállítana földgázt, meghiúsulhat a budapesti "nyet" miatt. Különösen Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek az a kijelentése keltett csalódást, melyben a Nabuccót "álomnak", viszont a Gazprom orosz állami konszern ellenprojektjét, a Kék Áramlatot "realitásnak" nevezte" - írja a lap.
Az EU ezzel szemben szeretne az orosz gázellátástól függetlenebbé válni, és előnyben részesíti az osztrák OMV által tervezett Nabucco-vezetéket, amely Iránból, a Kaszpi-tenger melletti régióból, sőt az arab térségből szállítana földgázt Európába - folytatódik a cikk. Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának osztrák alelnöke kedden felszólította az Európai Bizottságot és az osztrák kormányt is, hogy növelje a nyomást Magyarországra. "A Gazprom és Putyin orosz elnök nem is kívánhatná az európai energiaellátás jobb megzavarását, mint a tervezett gázvezetékről való magyar lemondást" - idézte a lap Swobodát.
A cikk hozzáteszi: Magyarország mindazonáltal hivatalosan még a Nabucco-projekt mögött áll, amint azt a budapesti osztrák nagykövetség megkeresésére két héttel ezelőtt válaszolták. A Mol magyar olajvállalat, amely a Nabucco-konzorcium egyötödének tulajdonosa, nemrég cáfolta azokat a spekulációkat, hogy Magyarország már döntött volna a Kék Áramlat mellett. Az OMV ennélfogva nem látja veszélyben a tervet - írta a Die Presse.
Mégis kik a fenék azok a globális imp. haszonélvezői?
A Világbank?
A Világbank hiteleinek a többsége kétes kintlevőség, beragadt, behajthatatlan, bukott projekt. Ilyen hitelmutatókkal egy normál kapitalista magánbank rég csődbejutott volna.
A globális imp.nek nem haszonélvezői vannak, hanem háborús politikát folytatnak!
"Az FT budapesti tudósítójára is hivatkozik, aki úgy véli: a kormány képes lesz végigvinni a programját,jelentős szakszervezeti ellenállás nélkül. Meglátása szerint ennek két oka van: először is a szakszervezeteknek nincs erős hagyománya a háború utáni Magyarországon, emellett lekötelezettjei a kormánynak."
Ez nem kérdés, hogy hogyan. Amíg adnak hitelt, addig abból. :) Ahogyan most is... Hirtelen lesz vége a jó világnak. Asszem emgismételjük a 89-es csődöt csak most kicsit komolyabb következményekkel.
Csak egy őszinte kritika, csak annyi kéne az öntömjénezés helyett baloldalon. Hogy elimserik, reformoknak még csak a híre van meg. Hogy beszélni jó meg könnyen eladható az adóemelés ellentételezéseként, de azért látni, azt is kéne már.
"Amit meg én látok az az, hogy rekordszámú vállalkozást kell kiszervezni külföldre és nagyon sok ember viszi a családját is."
A klasszikus is felhívása is így szólt , nem?
" Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!" - mondta gyurcsanyo ui...
Meg is lehet nézni, hol volt Magyarország a Fidesz kormányzás végén a hitelminősítő intézetek besorolásában és hol van most, 5 évnyi szocialista kormányzás után.
Elárulom: az A osztály jobb mint a B.
Az összes ország, amelyik ajtót mutatott a valutaalap tanácsainak, kijött a válságból. Amelyik nem, az nem.
Én csak azt szeretném tudni, hogy hol vannak azok a reformok. Gyurcsány egyszer már bemutatta azt a paksamétát amiben a reformok voltak (vannak), azóta csak pénzbehajtás történik.
Ha a reform = adóemelés akkor elfogadható, hogy így tényleg "jól" állunk.
Az egészségügyben infrastruktúrális átalakítás zajlik, ezt talán lehetne reformnak hívni, no de hol a többi?
2005.12.17 08:37:18 Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter ismét politikai hirdetést tett közzé több magyar napilapban. Az újabb kampány összesen 48 millió forintba kerül. Ma Magyarország: sikerre ítélve címmel jelentek meg teljes oldalas hirdetések a lapokban.
Kóka az ország vonzóképességét azzal kívánja bizonyítani, hogy a dél-koreai gumigyár, a Hankook Magyarország mellett döntött. A tárcavezető azt csodaként értékeli, hogy Ferihegyen angol befektetők landoltak 464 milliárd forinttal.
Kóka János szerint a magyar gazdaság dolgai olyan jól mennek, mintha sikerre lenne ítélve. A miniszter szerint a cégek vagyona és nyeresége nő, emelkednek a reálbérek, az infláció pedig a nulla százalékhoz közelít. A gazdasági miniszter a hirdetésben a Financial Times egyik cikkéből is idéz, amely szerint a magyarok ma jobban élnek, mint valaha. -
Utóbbi potom 20 milliójába került az adófizetőknek..:))) Az elöbbiek, a Hankook és az azóta már továbbjátszott reptér...ajjaj...
Valutaalap: gyengül és kockázatos a magyar gazdaság 2007. április 4. 9:53
MNO Magyarország nemzetközi versenyképessége gyengül, az ország kevésbé vonzó a nemzetközi tőkebefektetők számára, mint a régió többi országa – állapította meg Ashoka Mody, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) washingtoni tisztviselője.
A szakértő elmondta: a magyar kormány tavaly fontos költségvetési kiigazítást hajtott végre, amely szükséges volt a piacok megnyugtatására, „nyilvánvalóan csökkent a közvetlen pénzügyi válság veszélye". Mind mondta, ez a kiigazítás helyes irányban halad, a hatóságok többé-kevésbé teljesítik vállalásaikat, de – tette hozzá – a válság elhárításában szerepe volt annak is, hogy a globális piaci helyzet is javult.
A költségvetési politikát illetően az IMF két dolog miatt aggódik: mennyire lesz tartható ez a kiigazítás 2007 után, illetve megalapozhat-e egy erőteljes hosszú távú növekedést. A Valutaalap attól tart, hogy a kormány nem hajtja végre elég gyorsan a költségvetés kiadási oldalának reformját, és ha még 2007-ben az államháztartási hiány a kijelölt mértékben csökken is, 2008-ban és 2009-ben a kormány tervei esetleg már nem lesznek teljesíthetők, és így veszélybe kerülhet a konszolidáció.
Ashoka Mody kiemelte azt is, hogy a magyar gazdaság növekedése 2006 utolsó negyedévében lelassult, mindössze 3,5 százalékos volt, miközben ugyanebben az időszakban a legtöbb európai országban erőteljes növekedés volt tapasztalható. Szerinte a magyar gazdaság növekedési üteme is évi mintegy 4-5 százalékos lehetne, de a jelenlegi tendenciák alapján 2007-ben és 2008-ban nem fogja meghaladni a 2,5-3 százalékot. Hangsúlyozta, hogy a növekedés ösztönzésére hosszú távon csökkenteni kell a viszonylagosan magas adókulcsokat, de ezt egyelőre nem javasolhatják a költségvetés továbbra is törékeny helyzete miatt, és érthetőnek mondta, hogy a kormány tavaly nyáron és ősszel, amikor valamit gyorsan tennie kellett, jelentős hangsúlyt helyezett az adóemelésre.
A szakember úgy látja: a kormány a konszolidáció érdekében több lépést is fontolgat, de igazán fontos bejelentés eddig nem volt, és ha bizonyos lépések nem történnek meg a következő egy-másfél évben, fennáll a kockázata, hogy a gazdaság nem lesz képes újra elérni a kívánatos évi 4-5 százalékos növekedési ütemet.
