Tizennégy gyanús haláleset a Hankook gyárban 2007. november 20. 08:27
MNO Az elmúlt másfél évben a Dél-Koreában működő Hankook-gyárak tizennégy dolgozója halt meg eddig nem tisztázott okokból – írta a Népszabadság. A magyarországi részleg arra hivatkozik, hogy a dunaújvárosi üzemben nem használják a Dél-Koreában gyanúsnak tartott oldószert.
A lap felemlíti, hogy a napokban Magyarországon járt a dél-koreai MBC Televízió forgatócsoportja, amely a Hankook dunaújvárosi beruházásáról forgatott egy kisebb anyagot. A riport annak kapcsán készült, hogy a Hankook koreai gyáraiban a közelmúltban rejtélyes halálesetek történtek.
– A Koreai Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Koreai Ipari Munkabiztonsági Hivatal vizsgálatot folytat a Hankook Tire koreai üzemeiben az elmúlt másfél évben bekövetkezett 14 haláleset ügyében – erősítette meg a koreai tévésektől kapott információkat Kim Se Heon, a Hankook cégcsoport marketing- és kommunikációs vezetője, aki hozzátette: az áldozatok közül hárman a cég kutatásfejlesztési központjában, a többiek pedig a Hankook két koreai gyárában dolgoztak. A kommunikációs vezető közölte: a kormányzati vizsgálaton túl a Hankook koreai menedzsmentje és a cégnél működő szakszervezetek közösen bíztak meg egy orvosokból, egészségügyi és munkavédelmi szakemberekből álló csoportot a történtek kivizsgálásával.
– A Hankook dunaújvárosi gyárában a próbaüzem kezdetétől mostanáig egyetlen gyanúra okot adó haláleset sem fordult elő, a magyar munkavállalók teljes biztonságban vannak – közölte a Népszabadság kérdésére Bányai Tibor, a Hankook Tire Magyarország Kft. humánerőforrás- igazgatója. Bőhm József, a cég környezet, egészség- és munkavédelmi vezetője elmondta: Dunaújvárosban eltérő technológiát alkalmaznak, mint Dél-Koreában, így a HV-250-es oldószer helyett például a Mol által gyártott speciális benzint használják.
A koreai gumigyárnak 30 koreai illegális foglalkoztatása miatt kell 16 milliót fizetnie, számolt be a híradó.
A gumiabroncsot gyártó Hankook több mint 30 koreai munkavállalót illegálisan foglalkoztatott, emiatt több mint 16 millió forint bírságra számíthat a cég, számolt be az MTV Híradó hétfőn.
A tudósítás szerint az abroncsgyárban azzal védekeztek, hogy egy ilyen nagy beruházás esetében óhatatlanul előfordulnak hibák, amiket rövid időn belül orvosolni fognak.
A munkaügyi ellenőrzés során kiderült, hogy 32 embert munkavállalási engedély nélkül foglalkoztattak. Így személyenként 524 ezer forint bírságot kell kifizetnie a cégnek.
A 2007. július 5-i Heti Válaszban van egy cikk a 16. oldalon: Magyar gumi, Zsuppán András írta. Ott olvastam erről. Egy tiltakozó népszavazás még segíthet... (Most el kell mennem cikket írni...).
2001-ben építették föl jelentős állami támogatással a szélerőművet, amely innovációs díjat kapott, várható élettartama legalább 20-25 év... Azt nem tudom, hogy természetvédelmi területen létesítették-e...
Veszély fenyegeti az ország első szélerőművét (amelyet Kulcson építettek), mert a szélerőmű helyén akarják fölépíteni a Hankook gyárban dolgozók lakótelepét és a főnökök házait...:-(((((
Kálmán András elmondta: környezetvédelmi szempontból korábban kifogásolt területet azért jelölték ki a gyár számára, mert ott volt közel az infrastruktúra. Azért kellett az ország más részeiről és a szomszédos országokból munkásokat toborozni a munkahely teremtés címén, a 20 milliárd forintos állami beruházásban részesült üzembe, mert a közelben nem találtak elég felsőfokú végzettségű, idegen nyelvet beszélő fiatalt.
Szeretném megtudni Kálmán András úrtól, hogy végeztek-e felmérést a tervezett beruházás engedélyezése és támogatása előtt, arra vonatkozóan, hogy:
Mekkora és milyen képességekkel rendelkező felesleges (munkanélküli) munkaerő állománnyal rendelkeznek az adott térségben!
Vagy itt is csak a politikának rendelték alá a gazdasági szempontokat és most utólag probálják meg közös pénzen helyrehozni a "téves", inkább szándékos pazarlásukat!
A lényeg Kóka kampányolhatott vele, mindegy, hogy az adófizetőknek mennyibe kerül.
Hány népszavazást lehetne ebből az odaítélt, kifizetett 20 milliárdból tartani, kedves balos topikolók?
"Néhány hónapja Szlovákiában a postaládákba dobtak be olyan szórólapokat, amelyeken magyarul beszélő, érettségizett munkatársakat keres a Hankook. " Ez igaz, nem is tudom mit cáfol ez faszi.
Nocsak! Egyebek mellett még ilyesmi is fenyegetheti Dunaújvárost!
Mérgező füstfelhő a szomszédban 2007. június 28. 18:43
Szükségállapotot rendeltek el csütörtökön a dél-csehországi Uhersky Brodban, mert egy gumiraktárban keletkezett tűz nyomán mérgező füstfelhő telepedett a városra – közölte a helyi tűzoltóság szóvivője.
„Számunkra ez az évtized tűzvésze" – fogalmazott Ivo Mitcek, aki elmondta: a hármas, vagyis a legmagasabb fokú riadókészültséget rendelték el. Beszámolója szerint 200 méter magas füstfelhő képződött délutánra a 17 ezer lakosú város központja fölött. A helybelieket arra kérték, hogy ne hagyják el otthonukat, és töröljék az eltervezett szabadtéri rendezvényeket. A hatalmas raktárban keletkezett lángokkal a délutáni órákban tucatnyi tűzoltóegység küzdött – közölte a szóvivő.
A Magyar Nemzet értesülése szerint külföldön is toborzott munkásokat a Hankook gumigyár, holott a kormány éppen a munkahelyteremtésre hivatkozva támogatja 20 milliárd forinttal az üzem felépítését.
Néhány hónapja Szlovákiában a postaládákba dobtak be olyan szórólapokat, amelyeken magyarul beszélő, érettségizett munkatársakat keres a Hankook.
A lap szerint a koreai beruházó a Dunaújvároshoz közeli Kulcs községben legalább 400 fős munkáslakótelepet épít. A helyiek úgy tudják, ázsiaiak is dolgoznak majd a Hankooknál.
A Hankook humánerőforrás igazgatója, Bányai Tibor és Kulcs önkormányzata is cáfolta a betelepítésről szóló híreket. Bányai hülyeségnek nevezte a felvetést, de arról nem beszélt, hol toborozták dolgozóikat. Kulcs alpolgármestere pedig azt mondta, csak a cég koreai felsővezetésének elhelyezéséről tud. (FH)
Hallottátok? Állítólag ázsiai munkásokat is telepít a cég Kulcsra (vagy hogy hívják az egyik települést). Kóka, Gyurcsány hazudott volna, mikor a helyieknek ígért munkát? A lehetetlen! :)
hint: (((igen erős kételyeim vannak a megbízhatóságával... ill. nehéz az igazságot a sok lózung közül kibányászni, meg megfelelően méretezni a tényeket...)))
A közelmúltban újra felkorbácsolódtak az indulatok a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár tavaly télen történt dunaújvárosi földvásárlása körül. A lassan másfél éves sztorit - amely lényegét tekintve nem sokat változott, amióta először írtunk róla - Dorkota Lajos országgyűlési képviselő, a város fideszes alpolgármestere melegítette föl, amikor bejelentette: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.
Az ország közvéleménye - Dorkota interpretálásában - ekkor szembesült az úgynevezett Hankook-üggyel. A helyiek előtt viszont nem volt ismeretlen a történet, az ugyanis évekkel a dél-koreaiak felbukkanása előtt kezdődött.
- Még szó sem volt a Hankookról, amikor 2003-ban az önkormányzat elhatározta: a várostól északra, a 6-os főút és a vasút közötti részen a tulajdonában lévő 20 hektáros mezőgazdasági hasznosítású területről kiindulva egy 200 hektáros ipari parkot alakít ki - mondja Kálmán András, Dunaújváros szocialista polgármestere. - Ezt a szándékot nem tartottuk titokban, inkább reklámoztuk. Ezért nevetséges, amikor egyesek utólag bennfentes információkat emlegetnek.
Az önkormányzat cége, az Innopark Kht. kísérletet tett - a parkhoz szükséges, de magántulajdonban lévő - mezőgazda-sági földek felvásárlására, ám nem járt sikerrel. A Dunaújvárosi Hírlap 2003. február 5-i számában arról számolt be, hogy az előző napi rácalmási lakossági fórumon az ingatlanok tulajdonosai kijelentették: érzelmi okokból nem adják el földjeiket. Az is kiderült, hogy a megyei jogú városnak körülbelül 200 gazdával kellene megállapodnia.
- Persze nemcsak érzelmi alapon tiltakoztak, kevesellték az általunk ajánlott pénzt is - folytatja Kálmán András. - Az értékbecslés alapján az Innopark Kht. négyzetméterenként 300-400 forintot kí-nált a szántóföldekért, de ezt az ajánlatot a gazdák elfogadhatatlannak tartották. Így került a képbe két dunaújvárosi ingatlanfejlesztő vállalkozó, Tóth László és Reichardt László. Őket arra kértem, hogy segítsenek megszerezni a rácalmási földeket az ipartelepítés számára. Nem az volt a cél, hogy Dunaújvárosé legyen a terület, hanem az, hogy mielőbb alkalmassá váljon jelentős beruházásokra.
A két vállalkozó 2004-ben kezdte meg a tárgyalásokat a gazdákkal, és négyzetméterenként 800 forintot kínált a földekért. Az új tulajdonosok 2005 márciusában már 112 hektáros összefüggő területre rendelkeztek opciós, elővásárlási jogot biztosító szerződésekkel, amelyekben rögzítették a 800 forintos vételárat is. Mindez fél évvel a Hankook felbukkanása előtt történt.
Az események 2005 augusztusában gyorsultak fel, amikor jelentkezett Du-naújvárosban a dél-koreai cég. A Hankooknak azonban volt néhány felté-tele, hogy itt telepedjen le: például köz-vetlen állami támogatást kért, továbbá 2006. február 15-i határidővel egy egybefüggő, 56 hektáros ipari terület tulajdonjogát. A dél-koreaiak azt is előírták, hogy az eladónak 2007. május 31-ig az összes közműfejlesztést végre kell hajtania a területen.
2005 augusztusában még egyik feltételt sem teljesítették. A város vezetői azonnal lobbizni kezdtek a kormánynál, hogy nyújtson közvetlen anyagi támogatást a Hankooknak. Több hónapos tárgyalássorozat végén Kóka János gazdasági miniszter 2005 novemberében bejelentette: a gumiabroncsgyár - 136 milliárd forintos beruházással - egy óriási komplexumot épít, amelyhez a magyar állam 16 milliárd forintos támogatást nyújt.
A Hankook és a kormány megállapo-dásának részletei a mai napig titkosak. Üzleti titokra hivatkozva egyik fél sem árulta el például azt: milyen feltételeket kell teljesíteniük a dél-koreaiaknak ahhoz, hogy hozzájussanak a beígért öszszeghez, milyen ütemezésben kapják meg a pénzt, illetve milyen garanciákat kapott a kormány a beruházás megvalósítására. Dorkota Lajos egyik fontos állítása éppen az, hogy a Kóka által irányított gazdasági tárca egy olyan feltételt is vállalt a támogatási szerződésben, amely szerint a jogszabályok által előírt határidőknél gyorsabb ügyintézésre utasítják a hatóságokat.
A polgármester elképzelhetetlennek tartja, hogy egy ilyen passzus belekerül-hetett volna a megállapodásba. Tóth László - aki a későbbi hatósági engedélyeztetési eljárásokat intézte - kérdésünkre válaszolva határozottan cáfolta, hogy bármelyik hivatal az előírt határidőknél gyorsabban dolgozott volna.
A Hankook másik alapfeltételének - az 56 hektáros ipari területnek néhány hó-napon belüli biztosítása - szintén nehéz feladatnak tűnt.
- Adott volt 112 hektár egybefüggő mezőgazdasági terület, amelyből 20 hektár az önkormányzat, a többi pedig Tóth László és Reichardt László tulajdonában volt - mondja a polgármester. - Ebből kellett leválasztani egy 56 hektáros telket 2006. február 15-ig.
A Hankook-ügyben Dorkota Lajos egyik alapkérdése az: miért nem adta el az önkormányzat ezt a húszhektáros területet? Miért választotta a városvezetés azt a lépést, hogy a földet beapportálta a Tóth Lászlóék által létrehozott Pentele Projekt Kft.-be?
- Ha eladásra került volna a földünk, pályázatot kellett volna kiírnunk rá - válaszolja Kálmán András. - A dél-koreaiak jelezték, hogy ilyen megoldás nem érdekli őket, eszük ágában sincs pályázni egy húszhektáros ingatlanra, ők egy 56 hektáros telket akarnak vásárolni egyetlen eladótól. Logikus lépésnek tűnt, hogy az addigra megalakult Pentele Projekt Kft.-be apportáljuk a földünket, így a kft. kezébe kerülhet a teljes terület.
A Pentele Projekt Kft.-t Tóth László, Reichardt László, valamint két budapesti vállalkozó Veress Sándor és Horváth Al-bert alapította.
- A fővárosi partnereket mi kerestük meg, mert segítségre volt szükségünk - mondja Tóth László. - Korábban ugyanis ilyen méretű ingatlanfejlesztést még nem bonyolítottunk le, így olyan társakra volt szükségünk, akik előzőleg már részt vettek jelentős beruházásokban. Veress Sándorral és társával ezt megelőzően még nem volt közös vállalkozásunk, de régóta ismertük őket a szakmából.
Tóth László kijelentette: egyetlen politikai párttal sincs kapcsolata. Megkerestük Veress Sándort is, aki határozottan cáfolta azokat a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint szoros üzleti kapcsolatban lenne az MSZP közeli vállalkozónak tartott Leisztinger Tamással. Közölte: egyetlen közös cégük vagy beruházásuk sincs, s nem dolgozik egyetlen Leisztinger-érdekeltségű vállalkozásban sem. Veress ugyanakkor hozzátette: hogy 1999 és 2003 között igazgatósági tagja volt a Leisztingerhez kötődő Hunguest Vagyonkezelő Rt.-nek, ám ez a szerepvállalása semmilyen ponton sem kapcsolható a Pentele Projekt Kft.-hez, illetve a Hankook földvásárlásához.
Dorkota Lajos egyik legfontosabb vádja, hogy az önkormányzat alig két nappal húszhektáros földje apportálása után - törzstőke-leszállítással - kiszállt a kft.-ből, amiért 176 millió forintot kapott. Ez egyébként azt jelenti, hogy a város négyzetméterenként 880 forintos áron vált meg az ingatlanától, azaz valamivel még többet is kapott érte, mint a többi földtulajdonos.
Az alapkérdés: reális-e ez az ár, vagy indokolatlanul alacsony?
Dorkota szerint több száz millió forintos veszteség érte az önkormányzatot, hiszen a Pentele Projekt Kft. alig egy héttel az önkormányzat kifizetése után négyzetméterenként 3800 - azaz összesen több mint 2,1 milliárd - forintért értékesítette az 56 hektáros telket a Hankooknak. Az alpolgármester számításai szerint a városnak - ha benn marad a Pentele Projekt Kft.-ben - 760 millió forint járt volna a vételárból.
- Ez így igaz - erősíti meg a számításokat Kálmán András. - Csakhogy tovább kell folytatni a matematikát. Amennyiben az önkormányzat nem lép ki a kft.-ből, az összes közműfejlesztés költségéből arányosan ki kellett volna vennie a részét. Ez roppant bonyolulttá tette volna az ügyintézést, ráadásul a városnak pénze sem volt rá.
Tóth László azt mondja: az önkormányzatnak legalább 700-800 millió forintot kellett volna előteremtenie a szükséges infrastrukturális beruházásokra.
Arra a föltevésre, hogy a Pentele Projekt tulajdonosait az önkormányzat a földügyletekkel mintegy másfél milliárd forint haszonhoz juttatta, Tóth László azt válaszolta:
- A Pentele Projekt Kft.-nek eddig nemhogy másfél milliárd forintos, de egyetlen fillér haszna sem volt. Nagyjából 2,1 milliárd forintot tesznek ki a költségeink: éppen annyit, amennyit a Hankooktól kaptunk vételárként - hangsúlyozta Tóth László, aki üzleti titokra hivatkozva nem árulta el a kiadások összes részletét. Annyit elmondott, hogy a teljes terület mezőgazdasági művelés alóli kiváltása 220 millióba, egy új elektromos alállomás felépítése több mint félmilliárdba, a 900 méter hosszú külső aszfaltozott út több mint százmillióba került, de jelentős költségei voltak a többi közmű bevezetésének is. Ezenkívül - mivel a Hankook három részletben fizette ki a vételárat - az öszszes fejlesztést hitelből kellett fedezniük, így a kölcsönökhöz kapcsolódó terhek is a kft.-re hárulnak.
Kálmán András és Tóth László egybehangzóan azt állította, hogy az önkormányzatnak egyetlen közműfejlesztést sem kellett finanszíroznia. Dorkota Lajosnak arra a kifogására, amely szerint a korábbi testület jogsértően adott teljes körű felhatalmazást a polgármesternek a Hankook-ügy levezénylésére, Kálmán András úgy reagált: szabályos felhatalmazást kapott, amit nem stratégiai döntések meghozatalára, hanem - mindössze három hónapig - kizárólag a napi ügyek intézésére használt fel.
A beruházással kapcsolatban visszatérő vád, hogy nem volt minden ponton jogszerű az ügymenet, a hatóságok több eljárásjogi hibát is elkövettek az elmúlt másfél évben. A sajtóban megjelent cikkek két mozzanatra irányították a figyelmet. Az egyik kérdés: vajon jogsértést követett-e el a földhivatal, amikor 2006. január 13-án bejegyezte a Pentele Projekt kizárólagos tulajdonjogát az 56 hektáros telekre, miközben az önkormányzat földapportálásáról és a kft. tőkeleszállításáról csak hónapokkal később hozott határozatot a cégbíróság?
Tóth László szerint nem történt jog-sértés, hiszen a később keltezett cégbírósági döntésben tényként szerepel, hogy a Pentele Projekt Kft. szóban forgó átalakulása még a földhivatali bejegyzést megelőzően megtörtént.
A Hankook-ügyről megjelent korábbi írások tényként kezelték, hogy az adóhatóság tetemes bírsággal sújtotta a Pentele Projekt Kft.-t, mivel utólag színlelt adásvételi szerződésnek minősítették az önkormányzat földapportálását és a cég tőkeleszállítását.
- Az adóhivatal valóban megvizsgálta az ügyet, és az első határozatában még szerepelt is egy esetleges büntetés kiszabása, ám az általunk becsatolt dokumentumok tanulmányozása után az adóhatóság megváltoztatta a korábbi álláspontját, és nemhogy bírságot nem szabott ki, de az ügylet után általunk visszaigényelt áfát is kifizette - állítja a Pentele Projekt társtulajdonosa.
Megkérdeztük Tóth Lászlótól, miből lesz nyeresége a kft.-nek, ha a kiadások elvitték a Hankook által fizetett vételárat?
- A Pentelének semmiből - közölte Tóth László. - Csakhogy a 112 hektárból a Hankook melletti területen két másik cégünknek megmaradt egy 16, illetve egy 40 hektáros ingatlana. Ezeknek az értékesítéséből a már elvégzett közműfejlesztések után komoly hasznot remélünk.
A hűtlen kezelés miatt indított vizsgálatot jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja. Kálmán András azt mondja, nem tart a nyomozástól:
- Ki fog derülni, hogy semmilyen kár nem érte az önkormányzatot, sőt a Hankook-sztori igazi sikertörténet. Egy év alatt felépült a gyár, jelenleg már a próbaüzem folyik, júniustól 1500-an dolgoznak majd a gumigyárban. Jövőre megépül a második ütem, újabb 1500 embernek adva munkát. A politikai rivális által kirobbantott botránynak azonban súlyos következményei lehetnek: a jövőben ezerszer is meggondolja magát egy nagy befektető, hogy érdemes-e Dunaújvárosban beruháznia.
Megkértük Dorkota Lajost, hogy reagáljon a polgármester és a Pentele Projekt Kft. tulajdonosainak az állításaira, ő azonban visszautasította a lehetőséget. Mint közölte, számos dokumentummal kellően alátámasztotta az ügyben tett rendőrségi feljelentését, amit utólag nem kíván magyarázgatni. Hozzátette: ezenkívül nem szeretné befolyásolni a hatóságok munkáját sem.
Népszava Online 2007.4.605:45 <!-- --> Guminyomás Független szakértőt követel a rendőrségi nyomozást is kezdeményező Dorkota Lajos az általa vélt ingatlanspekuláció "leleplezésére". A Fidesz parlamenti képviselője, Dunaújváros alpolgármestere szerint egyeseknek milliárdos hasznot hozott a Hankook építkezési telkének kialakítása. Valójában csak arra derült fény, hogy milyen nehézségekbe ütköznek ma Magyarországon a nagyberuházók. Ha jóhiszeműek vagyunk, azt mondhatjuk, számítási hibán alapulhat Dorkota Lajos feljelentése, melyet a fideszes országgyűlési képviselő, Dunaújváros alpolgármestere tett különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen. Lapunk is beszámolt arról, hogy Dorkota szerint jóval értéke alatt jutott hozzá négy magánszemély ahhoz a földterülethez, amelyen a Hankook gumigyára épül a városban. "Néhány dörzsölt kormány-közeli üzletember” milliárdos haszonra tett szert, miközben a város önkormányzatát kisemmizték – mondta a képviselő. Amint azt a "botrányt" kirobbantó jobboldali lap írta, a város korábban nem rendelkezett a beruházáshoz szükséges földterülettel: a tervezett 114 hektáros ipari parkból mindössze 22 hektárja volt, a fennmaradó rész pedig több mint 200 kistulajdonos kezében. A helyhatóság 22 hektáros területét a Pentele Projekt Kft.-be apportálta 176 millió forintos értéken, majd két nappal később az önkormányzat a föld ellenértékét, 176 millió forintot törzstőke-leszállítással kivett a cégből, és ki is szállt belőle. A Pentele ezután megkezdte a magánkézben lévő külterületi földek felvásárlását, és az így létrejött 114 hektáros összefüggő területből 56 hektárt adott el a Hankooknak. Dorkota szerint a Pentele tagjai csaknem egymilliárd forintos haszonra tettek szert, miközben Dunaújváros az ügyleten 300 millió forintot bukott. Mennyi az annyi? Kálmán András, a város szocialista polgármestere lapunknak korábban kifejtette: "az összesen 56 hektárnyi szántóföld vételára 800 forint volt négyzetméterenként, és azt 3100 forint körül adta tovább a cég a Hankooknak. Négyzetméterenként 300 forintba került azonban a művelés alóli kivonás, 2500-ba a teljes víz-, gáz-, villany-, csatornaközmű és az utak kialakítása. Egy üres szántóföld másképpen nem alakulhatott volna ennyi idő alatt világszínvonalú ipari parkká." Dunaújváros tájékozott polgárai nem igazán értik a beruházás körüli politikai hisztériát - derült ki, amikor szerdán a helyszínen jártunk. A Hankooknak az emberek többsége örül, sőt, talán túlzottan is vérmes reményeket táplálnak a várhatóan megszaporodó munkahelyekkel kapcsolatban. - Ma Magyarországon szinte nem is lehet másként ingatlant fejleszteni, illetve területet biztosítani egy multinacionális vállalkozásnak, csak úgy, ahogyan a Hankook esetében történt - magyarázta egy ingatlanügyekben járatos helybéli ügyvéd. - A hatályos törvények értelmében termőföldet csak magánszemély birtokolhat. Ezzel képtelen módon megnehezül a zöldmezős nagyberuházások megvalósítása - tette hozzá. Dunaújvárosban is az történt, ami egyedül történhetett. Égető szükség volt a megfelelő teleknagyságra a milliárdos gyárépítéshez. A gyakorlat szerint ilyenkor megbíznak egy ügyvédi irodát, hogy a tulajdonosokkal egyenként tárgyalja le az adásvételt. A vevő csak természetes személy lehet (a törvény miatt), ő afféle szükséges és megkerülhetetlen "stróman". Gyakori, hogy a tulajdonosok érdekvédő közösséget alakítanak és közösen állapítják meg a négyzetméterárat. Gyaníthatóan itt is ez történt, hiszen végül valamennyien egységesen 800 forintot kaptak. Az önkormányzat sem tehetett mást, mint, hogy saját területétől is megválni kényszerült. - Nyolcszáz forint ugye bagatell összeg, demagógiára kiválóan alkalmas - háborog az ügyvéd. - Azt azonban a botránykeltők nem teszik hozzá, hogy ezzel hektáronként nyolcmillió forintot kaptak a tulajdonosok, ami több, mint méltányos vételárnak számít a környéken. (Nem is panaszkodik egyetlen eladó sem...) Kényszerű megoldások Az ügymenet a továbbiakban így alakul: az új egyszemélyi tulajdonos befizeti a vétel utáni tízszázalékos illetéket, a földvédelmi járulékot (az aranykorona után járó megváltást) a besorolás megváltoztatása címén. Egyesíti a kis parcellákat - szintén nem kis költség mellett. Fejleszteni már nem fog, mert ő nem igényelheti vissza az áfát. Ezért az immár ipari területnek minősülő ingatlant eladja a projektcégnek - esetünkben a Pentele Kft-nek. (Az eladó "új" tulajdonos számtalan kiadását, az ügyvédi költségeket, az újabb illetéket, adót ugyancsak ki kell fizetni). A cég pedig - ugyancsak horribilis pénzekért megtervezteti és kivitelezteti a szükséges közműveket, műtárgyakat, végül pedig az immár "kulcsrakész" gyárterületet eladja a beruházónak. - Lehetne másképpen is, de mégsem - mutat rá az ügyvéd. Képzeljük el, hogy a Hankook egyenként, közvetlenül kívánta volna megvásárolni a tulajdonosoktól a földeket. Ezt addig nem tehetné, míg az átminősítést a tulajdonosok maguk, egyenként el nem intézik - és költségeit ki nem fizetik. Ha - akár érvényes megállapodás ellenére - tíz gazdából csak kettő "gondolja meg" közben magát - mert nincs elég pénze, vagy feljebb akarja srófolni az árat -, az a hazai gyakorlatot tekintve évekre lehetetlenné tenne minden nagyberuházást. Hitelt kellene intézniük a szegényebb tulajdonosoknak a költségekre, valamint végeérhetetlen alkudozásba kezdeni. Egy multi egyébként is csak kész ingatlanba fektet be, soha nem állna le ilyenféle aprómunkát végezni. Ha nincs megfelelő telephely, továbbáll. Ez a magyar valóság, valahogyan végre változtatni kellene már rajta - sóhajt a jogász. Belátható - teszi még hozzá -, hogy egy ilyen bonyolult ügylet lebonyolítására egyetlen önkormányzat sem elég felkészült és alkalmas. Ezért butaság is számon kérni rajta. Csak a szégyen... A Fidesz képviselője méltánytalanul alacsonynak véli a földek vételárát és magasnak a már kivitelezett iparterület eladási árát. Megkérdeztünk hát egy dunaújvárosi ingatlanszakembert, milyen árakon adják-veszik a földeket a környéken. Ő bemutatott néhány példát saját látóköréből. A megyében fekvő, az autópályáról ugyancsak könnyen megközelíthető Bicske határában már 220 forintért is kínálják a szántóföld négyzetméterét, de a fejlettebbnek tartott Nyugat-Magyarországon gyakran még 36(!) forintért sem kelnek el a földek. Dunaújvárosban is van eladó szántó, négyzetméterenként 220 forintért. A közművel ellátott hasonló ipari területeken a kínálati ár négyzetméterenként 1400 forinttól körülbelül 4800-ig terjed. Az önkormányzatot ért állítólagos vagyonvesztésről a szakember úgy vélekedik, sem etikus, sem tisztességes nem lett volna, ha valamiféle különalkuval a város többet kapott volna ugyanazért, mint amennyit az "egyszerű" állampolgárok. A nyolcmilliós hektáronkénti ár egyébként az ingatlanos szerint is túlértékeltnek mondható, a város sem járt tehát rosszul. Kálmán András nem győzi hangsúlyozni, az egész "ingatlancirkuszban" az a legveszélyesebb, hogy elriaszthatja az annyira várt további befektetőket. A polgármester szerint a város lakóitól érkező visszhangok alapján megállapítható: a helyiek alapvetően párthovatartozás alapján értékelik az eseményeket. Amit Dorkota Lajos és a Fidesz tesz, az olyan - magyarázza -, mint annak az embernek a magatartása, aki eladja a diófáját az asztalosnak. Amikor aztán szép szekrény készül belőle, rájön, hogy a bútor már jóval többet ér, mint a diófája, ezért többletpénzt követel érte. Az utca embere egyszerűbben fogalmaz. "Tragédia, hogy Dunaújváros csak a botrányok miatt kerül a hírekbe. Szinte még el sem felejtettük a Dunaferr Orbán-Zarándok-ügyét, most itt az újabb szégyen. Pedig volna mire büszkének lennünk, de az a városiakon kívül már senkit sem érdekel. Például arról sem beszélnek, hogy lenne itt még helye gyárnak, sőt itt biztosan nem tiltakozna senki a telepítés ellen. Itt nem ellenség, hanem barát az ipar. Ehelyett lényegében bennünket ütnek, hogy Kókának fájjon. Hát kinek jó ez...?" Veress Jenő <!-- Katona József --> CopyRight Népszava
