azt ügye tudjátok, hogy a gazdaságtan nem ugyan az, mint a közgazdaság tan?! Az egyik a szükségletek megtermeléséről szól... a másik a kiszolgáló rendszer finanszírozásáról....
A mi közgazdászaink nagyon okosok, nagyon: az egyik a kkv-éket akarja támogatni az adófizetők pénzéből, és hogy pénz legyen a kkv-és magántőkések vagyonának gyarapításához arra sarkalja az államot, hogy mégjobban és újabb és újabb adókkal rabolja le a jónépet, ahelyett, hogy a tőkehiányos kkv-éket a tőzsdére küldenék, hogy ott bizonyítsák a befektetők és spekulánsok elött, hogy az ő terveik nagyon jók és majd bőven kapnak a nyereségből, ha most mondjuk a részvényeik megvásárlása útján pénzt kapnak tőlük.
A másik meg egy láthatatlan világhatalomról beszél, ami ugyan nem is létezik de azért mindenkit kizsákmányol ezen a világon és főleg bennünket szegény magyarokat tesz tönkre a legjobban.
A harmadik meg azt mondja, hogy az eus pénzeket egyenesen a cégekhez kell irányítani mert majd akkor megoldódnak a dolgok...valószínűleg ő sem hallott a tőzsdéről, mármint arról a helyről, ahol azok találkozhatnak a magáncégekkel, akiknek van egy kis fölös pénzük és esetleg beszállhatnak egy ilyen magáncéghez......szóval nem kell ilyesmi, a közpénzekből egyenesen magánvagyont kell csinálni, ezt mondja ez a nagyon okos közgazdász.
"Ha a közgazdászok nem léteznének, nem kéne őket feltalálni"
"Egyszer Marx Károly édesanyja így szól a fiához: Károlyka ne írj már olyan sokat a tőkéről, csinálj inkább egy kis tőkét"
A magyar közgazda (és nem közgazdász!!) elit 99%-a kibic:((( Sajna nem egzakt tudomány és így kivülállóként csak kibicelni ltud, bévül meg a szidás alanyává válik:DDD
tegnap vettünk orosz étolajat nyilván a MOLbalter azeri boltos keretéből....
Csökkentheti a Barátság olajvezeték fontosságát Oroszország erőfeszítése, hogy újabb utakra terelje olaj- és gázexportját a Jamestown Foundation elemzői szerint.
Amikor nem vedjuk a hazai piacot es minden szart beengedunk az orszagba , gyakorlatilag a sajat termelunket tesszuk sirba. Igy termelni sem erdemes
S ha túlságosan átlátszó módon védjük a magyar termékeket, akkor a magyar szart nem engedik be azok az országok, amelyeknek a "minden szart" korlátoztuk. Ugyanis a szabad piac kétoldalú, de annak hiánya is.
És nagyon sok olyan termék van, amelynek importját nem tudjuk nélkülözni, de alig van olyan magyar termék, amit a világ ne tudna nélkülözni.
A féltudású (félhülye) közgazdászok viselkedésének megismeréséhez elengedhetetlen lenne, hogy valaki rendesen feldolgozza az állami csecsen lógó "független" Pénzügykutató Rt. történetét.
A Hazai kozgazdasz "elit" nagyon tag fogalmazas. Sajnalatos , de csak egy kezen megszamolhato jo kozgazdaszunk sincs.
Amikor az import export kerdes mara mar nem kozgatzdasagi kerdes mirol beszelunk.
Amikor nem vedjuk a hazai piacot es minden szart beengedunk az orszagba , gyakorlatilag a sajat termelunket tesszuk sirba. Igy termelni sem erdemes amig a kereskedelem azonnal a gyartas ala vag.
Piaci kornyezet szinten nem igen foglalatos tema kozgazdasz korokben.
A válságot a pénzvilág okozta, s addig, amíg a kockázat pozitív irányba hajlott, a bankok nem is tettek semmit, magyarázta Csath Magdolna. Abban a pillanatban azonban, amikor a kockázat veszteséget kezdett termelni, a bankok állami beavatkozást kértek, de azok az összegek, amellyel a pénzintézeteket megsegítették, hiányoznak az állami kasszákból, s ezeket megszorításokkal próbálják pótolni. Az unió nem tett semmit, aminek egyik oka lehet, hogy a pénzvilágnak óriási a lobbiereje, s elérték, hogy ne legyen tranzakciós adó.
Egyes elemzők szerint a gazdasági válság segít elfogadtatni az emberekkel azt, hogy még inkább központból kell mindent irányítani, hogy létre kell hozni a gazdasági után a politikai uniót is. A monetáris unió, az euró bevezetése a kulcsországok számára volt előnyös, a kevésbé fejlett, periféria-országoknak csak hátránya származott belőle, s ez látható ma a görög, a portugál és részben a spanyol válságban is. A fiskális unió megteremtésével már egy jelentős nemzeti szuverenitás elemet vesznek el a nemzetállamoktól, s innen már csak egy lépés a politikai unió megteremtése, amely ismét az üzleti világ és az erősebb országok számára az előnyös, magyarázta Csath Magdolna.
"Nomen est gólem" - mondta a hírre reagálvaSchmitt Pál, majd visszaült a Steinway & Sons-hoz és folytatta első zongoraversenyének komponálását, ami állítólag már most nagyon hasonlít egy Chopin noktürnre, de ezt egy 10 fős titkos, siketekből verbuvált bizottság fogja később elbírálni.http://hircsarda.blog.hu/2012/02/07/menetszell_kalman
A GKI vezérigazgatója felvázolja a kétéves ktgvetés tarthatalanságát, közben pedig megtámogatja a leendő kormányzat bérnövelés célzó leendő intézkedéseit, miközben tudja, hogy az eddigi bérkiáramlásnak sincs meg a fedezete. Ez is elég mély...
Harmadszor az államháztartási hiány éven belüli alakulása igen éles kérdés volt akkor, amikor az ikerdeficit (vagyis a költségvetési deficit miatt óriási fizetési mérleg hiány) fenyegette az országot... A külső egyensúlyi helyzet szilárd... Ma már olyan kérdésekkel is nagyobb súllyal lehet és kell foglalkozni, hogy pl. milyen színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak az egyes költségvetési alrendszerek... Érdekes módon most egy rövid átmeneti időre jelentősebb mozgástér keletkezett a hiány alakításában
...
A közszolgáltatások színvonalában évek óta erózió tapasztalható, ami a gazdasági fejlődés lehetőségeire is egyre komolyabb negatív hatást gyakorol. E folyamatot felismerve 2001-2002-ben a közszféra egy szegmensében (a köztisztviselőknél és a szolgálati törvény hatálya alá tartozóknál) megvalósult a már hosszú évek óta sürgetett bérkorrekció. Ezzel az érintettek számára a rendszerváltás óta bekövetkezett jelentős kereseti lemaradás lényegesen enyhült. Ugyanakkor a legnagyobb létszámot jelentő közalkalmazottak alapvetően kimaradtak e felzárkóztatásból. Körükben a minimálbér emelése viszont radikálisan átalakította a bérarányokat, így itt a foglalkoztatottak kb. 60 %-a a minimálbér körül keres. Mindez fenntarthatatlan helyzeteket eredményezett. Így több okból is igen jelentős a rejtett bérnyomás a közszférában, ami determinálja a költségvetés jövőbeni kiadásait. Külön érdekessége a történetnek, hogy a 2002-es költségvetés jogilag érvényes előirányzatai még a már megtett bérintézkedésekhez szükséges fedezeteket sem tartalmazzák, ami mutatja a költségvetési gazdálkodási rend fellazulását. Végül is a szükséges bérkorrekció lopakodva és igen ellentmondásosan valósul meg 2001 és 2003 között.
Ez az első egészen elképesztő reakció. Miközben persze joggal illeti kritikával a 2001-es év magyar gazdasági csodáját és a 2 éves költségvetés anomáliáit, összeségében egyetlen mondatban szerepel a 100 napos program. Már ott van előtte a kormányprogram és közben nem mond róla semmit.
Az államháztartásnak persze van valóságos hiánya is. Ez a közgazdasági értelemben vett hiány az idén a bruttó hazai termék hat százalékára tehető, beleértve a kormány száznapos programjának kihatását is. (Ugyanez az eredmény adódik persze akkor is, ha az áprilisban a tisztességes uniós normák szerint kalkulált 5 százalékos hiányhoz hozzáadjuk azt a plusz egyet, amely a kormányátadáskor előkerült a szekrényből.)
Ezt a hiányt semmiképp sem lehet fenntarthatónak tekinteni. Igaz, hogy csökkenni fog a konjunkturális fellendülés kibontakozásakor, de a gazdaságpolitika nem merülhet ki abban, hogy várja a fellendülést, mint a szubtrópusi országok földművelői az esős évszakot.
Talán, inkább azt unta meg, hogy ennyire semmibe vesznek minden szakmai érveket Mo-on. Látja, mennyire kilátástalan nálunk minden szakmai érvelés. ( mit ne mondjak, ezt is meglehet unni )
Kapott eleget, hogy károg. Megjegyzendő, Bokros is bemondta, hogy probléma van. Más kérdés, hogy egyikük se nevezett meg felelőst. Illetve Bokros finoman utalt arra, 2001-ben kezdődtek a problémák...
