Ha egy tárgy kiemelten fontos és nemzetközi nyomás van a kiállitásán, mint nálunk az ógörög Riace leletek ott is 40 év kellett a restaurálásukhoz.
Például ezeket a szobrokat 1972-ben találták meg, óriási érdeklődés övezte folyamatosan.
Igy még a restaurálás folyamata alatt ki kellett állitani. A reggio-i önkormányzat halljában berendeztek egy üvegfalu resurátortermet és ott látható volt a restaurálás folyamata.
1972-ben Bakay Kornél 34 sírt tárt fel. A megkezdett leletmentést 8 év múlva Bárdos Edith régész folytatta.
A kilencvenes évek végéig 2368 sírt tártak fel.
Minden évben mintegy 60-70 új sírt sikerült feltárni lelkes régészhallgatók közreműködésével, köztük olyanokat is, amelyeket nem fosztottak ki a sírrablók. „A régészet a megkövesedett néprajz” – vallotta László Gyula; és e kis kötet ennek szellemében tárja elénk a múltat.
A mai Rétföldi utca házai alatt és azok körül elterülő avar kori sírmező páratlan gazdagságú leletanyaga a múlt tárgyi bizonyítéka; betekintést enged eleink hétköznapi életébe, a síroknál megfigyelhető gondos temetési szertartásokon keresztül vall érzelmi kötődésükről, a közösség összetartó erejéről.
Ezek sorában a régebbi ásatások anyagai mellett már helyett kapnak az újabb ásatások eredményei is. Köszönet az értékmentő, hiteles munkáért
Kicsit javitanék rajtad. A "találnak" szó helyett "feltárnak".
Azért fontos:
mert a régészek ezeket javarészt már megtalálták. Még magyarországi életem során csavarogtunk régészekkel és mutogatták a felkapott cserépdarabokrol (amely gyakorta a felszinen hevert vagy épp egy löszmélyut porában), hogy ez a darab egy a badeni kulturához tartozó cserép ez pedig egy terra rossa darabja, ott az a pup pedig egy épület sarka volt anno.
ilyenkor a cserépdarabokat elteszik feljegyzést készitenek és annyiban marad évtizedekre, mindörökre stb.
a megtalált leletek feltárására ugysem kapnak pénzt l'art pur l'art módon.
ellenben beruházások (az autopálya igen a legdrágább) bizonyos százalékát régészeti feltárásokra kell költeni és ez az az összeg ami tudja fedezni a feltárást. A 67-es bővités során is ismert lelőhelyeket kutattak meg, amely talán soha nem került volna napvilágra ha nem kerül erre pénz mert ott vezet át az auóut.
sajnos ilyen módon a régészek a természetpusztitó beruházásokban érdekeltek, mert most azokbol élnek a muzeumok.
az autopálya maradvány pénzek lélegzethez juttathatják ilyen módon a többi ágazatot is: néprajzi, természettudományi ls történeti muzeológia.
a művészettörténeti ágat nem igazán, mert a műgyűjtés a leg-pénzigényesebb a régészet mellett és oda ma bankok kellenek.
Somogyot kivéve. Az tele van avarokkal (is). Honfoglalók joval kevesebben. Azok sem voltak jo fiuk, megveszekedett militánsok voltak. Még a gyerekeket is fegyverekkel temették el.
Nyilván övék volt a Kárpát-medence, csak annyit mondtam hogy inkább a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon szoktak sírokat találni tőlük a régészek, a Dunántúlon nem olyan gyakran.
A 8. sz. főút Veszprém déli elkerülő építése váratlan értékek felbukkanását eredményezte. A Budapesti csomópont kiépítését megelőző földmunkák során egy eddig ismeretlen avar temető került elő.
Már az első sírok kibontása után megállapítható, hogy a közép-avar kor egy jelentős közösségének emlékeivel dolgozhatnak a Laczkó Dezső Múzeum régészei, restaurátorai.
A beruházó NIF Zrt., a kivitelező Strabag Építő Kft. és a munkálatokat e téren koordináló Várkapitányság Zrt. támogatásával, teljes körű kivitelezői segítséggel meginduló munkálatok komoly értékekkel gazdagíthatják a város történetét.
Az itt eltemetettek közül mindjárt az első sírok olyan, szakmailag és történetileg jelentős leletekkel gyarapították a múzeumi gyűjteményt, melyek a restaurálásuk után jelentős érdeklődésre tarthatnak számot, köztük egy íjával eltemetett harcos remélhetően hitelesen rekonstruálható fegyverzete. A település északi, észak-keleti felén és szűk vonzáskörzetében immár négy jelentős avar temető vált ismertté pár kilométeres sugarú körön belül (Jutasi út, Kádártai utca, Tejüzem (volt Vörös Október u.) és a most felfedezett Veszprém-Csucska lelőhely, valamint ide sorolható a közeli Gelemér is), melyek az avar kor teljes időbeli kiterjedését lefedik, és a sűrűségükkel egy, a környékre lokalizálható avar hatalmi központ létét teszik több mint valószínűvé.
"Római kori kocsisír került elő a föld alól Baranyában
Idén több kiemelkedően értékes római kori lelet (padkás hamvasztásos temetkezés összecsukható vasszékkel és arany legiós-gyűrűvel, valamint egy bronz szűrőkészlet) került elő Baranyában mentő feltárások során. Úgy tűnik, a sikeres sorozat folytatódik, a közelmúltban ismét egy hasonló korszakból származó leletet sikerült találni. A Janus Pannonius Múzeum önkéntes lelőhely-felderítő programja keretében egy római kori kocsisír bukkant elő Pereked határában.
A múzeum a mentő feltárás során előkerült leletek szakszerű restaurálását megkezdte. Baranya megyében eddig csak egy kocsisír feltárás történt: az 1969-ben, Kozármislenyben előkerült lelet rekonstrukciója a Janus Pannonius Múzeum állandó régészeti kiállításában (Káptalan u. 4.) tekinthető meg.
A mostani lelet több szempontból is eltér az 50 évvel ezelőttitől: a perekedi kocsi kétkerekű, bronz díszeire jellemző az ősi triszkelion (hármas spirál) motívum, mely az indoeurópai kultúrák egyik legősibb motívuma. Hiányoznak viszont a kocsiról a kozármislenyire jellemző Bacchus-szobrok. A kocsival együtt két fogatos lovat, egy hátaslovat, és két vadászebet is eltemettek a barbár szertartás során.
A mintegy 1800 éves temetkezés során a kocsit és a lovakat, illetve kutyákat egy előre megásott téglalap alakú sírgödörbe helyezték, a kocsi kerekeit leszerelve, a kocsiszekrény két oldalára helyezve. A temetkezés fölé feltehetően sírhalmot is emeltek. A kocsi – a díszítése alapján – egy, az őslakossághoz tartozó kelta arisztokratáé lehetett, aki a római hódítást követően továbbra is az itt élő lakosság elitjéhez tartozott.
A feltárást Kovaliczky Gergely vezette, a Janus Pannonius Múzeum részéről részt vett benne Nagy Erzsébet régész és Simon Béla technikus, illetve Kiltau Kristóf restaurátor, az önkéntes lelőhely-felderítő munkát Réger Viktor végezte. A feltárás folyamatát a Pazirik Kft. dokumentálta.
Sajnos manapság az építkezés minél előbbi elkezdése a legfontosabb, a régészeti feltárást minél gyorsabban le kell zavarni, és igen, bizony már lehetőség van arra is, hogy fel se tárják azokat a leleteket, amelyeket az építkezés közvetlenül nem bolygat meg, hanem szépen visszatemessék. Aztán majd 100 év múlva megint ki lehet ásni. Jó esetben.
