Van a két legismertebb ism.terj. csatornán egy-két olyan sorozat, amelyekben teljesen hétköznapi dolgokat magyaráznak meg nagyon ügyesen és egyszerű módszerekkel.
Ezen a topikon olyan kérdéseket, tegyünk fel, olyan mindennapi eseményekre, történésekre kérdezzünk rá, amelyek látszólag teljesen egyszerűek, de sose gondoltuk végig, hogy miért is úgy folynak le, ahogyan. Nem misztikus dolgokra gondolok, arra ott van az a fórum. Biológiai, lélektani, fizikai, stb. magyarázatokra gondolok, illetve várok hozzá/bb értő topiktársaktól.
mégis az a helyes, ha rábízzuk az emberekre, hogy felmérjék, mennyit ér az életük vagy egészségük. te is felszállsz a repülőgépre, pedig tudod, hogy van veszélye. és te se szállnál fel egy olyan gépre, amire a jegyár százszoros, de a kockázat meg századrész. bizonyos kockázati szint elkerülhetetlen.
az viszont tartozhat ide, hogy ez nem feltétlenül mérnöki kérdés. hanem sokkal inkább gazdasági. mi az olcsóbb: x évente utólag helyrehozni a károkat, vagy megelőzni az árvizet? mindkettő elfogadható módszer, csak az a fontos, hogy át legyen gondolva.
általában nincs és egyáltalán nem lehet hirtelen, pláne nem hegyes-dombos vidéken. az árvíz elleni védekezés műtárgyait száraz időben kell(ene) megépíteni, a meglevőket karbantartani. csak hát ugye a sok pénz, az ami nincs erre általában. elmegy az mindenfélére, ...... de az itt offtopik, a polidilibe tartozik.
Nem találtam "todomány"-közeli topikot a kérdésemnek, ha van, írja meg nyugodtan az ide bekukkantó.
Most olvastam, hogy Gánton nagyon aggódnak az emberek, hogy mi lesz, ha netán átszakad a községtől feljebb elterülő tározó gátja. A szakértők azt nyalatkozták, hogy 90%-ig biztos, meg tudják védeni a gátat.
A kérdés: vajon nincsen (általában véve is!) valami mellék-vízlevezető csatorna-szerű izé, amit ilyenkor ki lehetne nyitni, hogy másfelé is lemehessen a többlet víz?
Nem lehet esetleg ilyet "gyorsan" "ásni"?? :-ooo Beroskadna a gát, ha így tennének? :-oo
:-)) Igen, én is fölfigyeltem rá... elvileg, ugyebár (ha jól tudom) a cucc behozójának köllene figyelnie arra, hogy ilyen ne eshessen meg. Azaz neki kellene igazolványt :-) kapnia a termelőtől, hogy a cucc -mentes. No de idehaza már akkora, de akkora a bizalom, hogy már az indiai szőlő is biztosan klafa, még ha egyenesen Bhopalból is jön...
Különösen ez a mondat tetszik nekem: "A réz-szulfátot élelmiszerek esetében elsősorban az ásványianyag-tartalom növelésére, csomósodást gátló anyagként, valamint tartósítószerként alkalmazzák E519 néven."
Na most ezek után - hogy is szokás mondani?... miért baxszák a rezet az EU-ban? Tartósítószerként jó, szúnyogirtásra nem jó... Persze amennyire én értem, szőlőlevélen fungicid, de lehet, hogy vízbe jutva valóban nem csak a szúnyog/félékre ártalmas x % fölötti mértékben, ahogyan pint kolléga is vélelmezi.
az EU döntéshozói leginkább a bezárt Lipótból szabadultak:) de azért figyeld meg, mindennek gazdasági oka van, a lobbizó cégek betiltatnak egy régi bevált, egyszerű szert, (vagy akármi más terméket), hogy az új tagokra erőltethessék a nyugati, drága vackokat.
http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9z-szulf%C3%A1t a bordói léről is szó van a cikkben.
Miért nem tetszik az EU-nak, hogy rézgálicos valamivel irtották a szúnyogokat? :-oo
Én mindig azt gondoltam, hogy a rézgálic (jól tudom? = bordói lé?? - persze csak hétköznap ember számára, mert biztosan van valami kacifás kémiai neve és talán más is van benne a rézgálicon kívül...) a legrégebben és tán a legelterjedtebben használt ellenszer (főképp?) a szőlő esetén a különféle kártevők ellen. Sőt (lehet, hogy csak gyermekkori, téves emlék!), mintha a krumpli növényére is használták volna? :-o Nem, nem keverem össze a DDT-porral. :-)
Hűha... Én is finomítatlan sót használok, de még soha nem próbálkoztam azzal, amit te csinálsz, pedig az ötlet tulkép. jónak látszik. Ráadásul azt sem tudtam, hogy a finomított sóban ilyen adalékok is vannak. :-(
Remélem, ide fog kukkantani pár nálam - mint egyszerű topikgazdánál - okosabb olvtárs, és együtt ki fog derülni, mik lehet a sót szennyező dolgok.
Én csak arra tudok gondolni, hogy egyszerűen nem tisztított kősóról lévén szó, a kicsapódás idején belekerült szerves bármik maradványai. De ismerve (?) a só /NaCl/ alkotóinak természetét, bajunk ezekből már nem lehet.
Vajon miért olyan koszos a nem finomított só? Nem a víz aljára süllyedő sötét szemcsékre gondolok, hanem a víz színén úszó, vagy benne lebegő szemcsékre, szöszökre. Olyan, mintha a földről söpörték volna össze. Nem akarok finomított sót használni a ferrocianát miatt (E535, E536). De amióta vízben tisztítom a sót (leveshez, ilyasmihez), azaz fogok egy fehér bögrét tele vízzel, beledobok egy jó adag sót és elkeverem, eléggé megundorodtam a nem finomított sótól. Próbáljátok ki, nézzétek meg, mi minden úszik a sóoldatban! A legjobban a szöszök zavarnak. (A legtöbb lebegő szemcse nagyon apró, nehéz észrevenni elsőre). Nem csak kőtörmelék, vagy föld. Szerintem.
Ez a helyes megoldás! Ha jobban megfigyelsz egy szivárványt, az is feltűnhet, hogy az ív alatti és feletti ég (felhő)-szín nem azonos világosságú. Ez is amiatt van, mert a többszörös visszaverődés miatt a visszavert sugár szélesebb lesz, mint a belépő, és nem véletlenül van ott az ív, ahol van (a Nap és a megfigyelő által bezárt szög határozza meg). A szemünkbe nem (vagy csak alig) jut vissza fény az ív feletti esőcseppekből, míg az alatta lévőkből egy része szórt fényként felén irányul. A fénytörést is elszenvedő sugarak pedig a szivárvány ívét alkotják.
Eszembe jutott egy harmadik is, és ez mintha jobb tipp lenne.
A fény belép a cseppbe, itt a fény egy része visszaverődik és elvész. Aztán visszaverődik a csepp levegő határon, itt is egy rész kilép és elvész, majd kilép a cseppből, itt is egy rész belül verődve elvész. A három áthaladási arány szorzata az eredő fényerő.
Minden ilyen átmenetnél a veszteség a beesési szögtől függ, ami persze változik a magassággal. Ha nagyobb a beeső-visszavert szög (magasabb része a szivárványnak) akkor nagyobb a veszteség, kevesebb fényt kapunk.
Két tippem van (csak tipp, nem biztos hogy jó is):
1. Az esőcseppek nem pontos gömbök. Lapos és magas szögben más a lencsehatás és tükör keresztmetszet, mert a csepp alak más szögben áll a beeső és visszavert nyalábra.
2. Az esőcseppek híznak lefelé, ahogy a pára lecsapódik rájuk. Emiatt növekszik az átlagos visszaverő keresztmetszet, több fényt vernek vissza.
Ha az antenna is a fém törzsön belül van - pl utasszállító gépen zsebrádió - akkor persze a fém héj árnyékoló hatása miatt alig.
Az URH sávon a földi adók antennái irányítottan lapos szögben adnak ugyan, de ha a gép erősen felfelé esik az adóantennához képest akkor közel is van hozzá és emiatt nagy a térerő. Kicsit távolabb meg már bekerül a lapos sugárzási profilba.
Tényleg! Ha már levegő, kék ég stb...lehet repülőm rádiót hallgatni? Mármint műszakilag. Pl. az érdekelne, hogy a rádióadók csak horizontálisan vagy vertikálisan is adnak? (Persze a repülő sebességét nem számolva a vételi viszonyokba).
Én sem tudom, csak találgatok. Minél alacsonyabb szögben nézed az eget, annál vastagabb a légrétegen keresztül nézed a "kékséget". Talán ez is hozzájárul a dologhoz. De biztos van, aki pontosan meg tudja válaszolni a dolgot.
El tudom képzelni, hogy azért nevezik azokat a böhöm rakétákat interkontinentális ballisztikus fegyvernek, mert talán fölmennek a légkör x szférájába, ami már közterületnek számít, valahogy úgy, ahogyan a rádiózás is a sztratoszférában (vagy merre is) folyt rövidhullámon. Azt elég jól ki lehet számolni, hol fog visszaverődni a hullám, azaz hol hallhatják majd az adást. Talán így megy a rakéta is. ((Meg én most már valóban elfele..., dolog van! :-)))
Mondjuk azt nem tudom, hogy a Csendes-óceánon mekkora távolságra lőhetnek az USA-ból anélkül, hogy más ország felségvizei felett szállna el a rakéta. Lehet, hogy úgy?
Igen, csak szerintem nemigen lehetne más ország területe felett rakétáka lődözni (műszaki hiba). Például nem hiszem, hogy Kanada felett átlőhettek volna Alaszkába. De annyira nem fontos.
És most jöjjék a saját, önző kérdésem: tegnap gyönyörű, teljes körívű szivárványt láttam a Népliget fölött. Amíg bámultam, jutott eszembe, hogy vajon miért lehet, hogy a földhöz közeli, leszálló ágak színei sokkal erősebbek?
Valami levegősűrűségi dolog?
Próbáltam visszagondolni régebben látott szivárványokra (ahhhh, a skót és ír kettős, sőt hármas ívűek...), hogy vajon akkor is úgy láttam-e, de nem emlékszem.
És vajon mindig alul erősebbek a színek? (főleg, ha a levegősűrűség a ludas...)
Ezer bocsánat, nem figyeltem a saját topikomra, csak most észleltem, amikor magamnak is kérdésem támadt. A te kérdésed, illetve a kiinduló feltételezésre tudok csak reagálni, mert magam sem vagyok balliszta... :-))
Abból indulsz ki, hogy a hidegháború azon alapult, hogy... Azt kell írjam, nem azon. Egymás célozgatása és fenyegetése ilyen-olyan nyavalyás atomfegyverekkel már csak következmény. Hosszú előzményekkel: legalább a XX. sz. 20-as éveitől, azaz az első világháború alatti bolsevik hatalomátvétel, azaz a kommunistának nevezett ideológia és annak irányadói hatalomra kerülésétől kezdve. A nyugat már az egyre növekvő Oroszországtól is félt. A létrejött SzU a maga - elvileg - egyenlősítő, de nagyon hamar terrorisztikus diktatúrába torkolló, névleg proletárdiktatúrája akár taszíthatott is volna. De a megszépítő erejű propaganda és az, hogy eleinte azért próbálkoztak a cári idők valóban elkeserítően nyomorult viszonyainak javít(gat)ásával; továbbá az első vh. annyi mindent és mindenkit tönkretévő hatásai rengeteg embert vonzottak nyugaton is. Amerikában is, a vadkapitalizmus hihetetlen durva viszonyai között akkoriban jelentek meg odaát pl. a szakszervezetek, hogy emberhez méltóbb körülményeket harcoljanak ki a munkásoknak. (ld. május 1- bár azt korábban, Európában már ünnepelték, Nőnap pl.) Jött aztán a gazdasági válság, ami újra csak nyomort hozott, miközben a SzU-ból vagy nem is jutott ki a hír pl. a gulagokról vagy az ukrajnai, mesterségesen kimunkált, milliókat elpusztító éhinségről, de a propaganda és a belső védelem nagyon erős volt.
Bocsánat, nem tudok most tovább történelem-ni, mert el kell húzzak pár napra, legyen elég az elég, hogy hiába kötöttek időszakos szövetséget a nagyobb és közösnek gondolt ellenséggel szemben, 1945 után már újra egymásnak ugrottak, igaz, az atomfegyverek kölcsönös megjelenése után már többnyire csak abban a bizonyos hideg-formában, illetve egy-egy országban elrejtve, forró háborúkban ütköztek meg egymással. Pl. Korea, Vietnam, néhány afrikai ország, stb.
Remélem, jönnek a szakabb értők és elmondják, miként lehetett volna ellőni olyan messzire.
A Hidegháború ugye azon alapult, hogy az USA atomrakétái a Szovjetúnió nagy városaira voltak irányítva, és viszont. Tudom, hogy vannak az USA-nak a kontinensen kívül is területei (Pl. Hawaii), de onnan biztos nem lődözhettek az óceánon keresztül, tehát szerintem az USA valahol a sivatagban gyakorolt. Az azonban sokkal kisebb, mint az USA-Szovjetúnió távolság. Akkor honnan tudták, hogy eltalálnák Moszkvát, Leningrádot, egyebeket? Hiszen soha nem lőttek olyan messzire. Persze, kisebb lővésekből ki lehet számítani dolgokat pontosan, de hát a puding próbája az evés. (Ez csak úgy eszembe jutott, hiányosak a technikai és történelmi ismereteim, tehát lehet, hogy a kérdésem több tévedést is tartalmaz. Bocs.)
