Patkányokat mérgezett a génkezelt kukorica
MTI
2007. március 13., kedd 14:50
Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gm) kukoricájával etettek - írják független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. A MON863 kódjelű kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto termék azonnali visszahívását valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli.
A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatok világosan bemutatják, hogy a vizsgált kukorica jelentős egészségügyi veszélyt jelent. A terhelő bizonyítékokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd továbbította azokat független elemzés céljából a francia Caen egyetemen dolgozó Séralini professzor vezette szakértői csoportnak.
Súlycsökkenés, májkárosodás
A kutatócsoport megállapította, hogy mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A Greenpeace keddi, Berlinben szervezett sajtókonferencián Séralini professzor elmondta: "A Monsanto elemzései nélkülöznek minden szigorú, tudományos alapot - kezdve a nagyon gyenge lábakon álló statisztikai jegyzőkönyvükkel. Még rosszabb, hogy a cég elmulasztott megfelelő elemzést végezni az állatok súlykülönbségét illetően" - fogalmazott.
A Greenpeace követeli a Monsanto MON863 kukoricájának azonnali visszahívását és felhívja a kormányok figyelmét, hogy minden eddig engedélyezett génmódosított fajtát újra kell engedélyeztetni. A környezetvédő csoport szerint szigorúan felül kell vizsgálni a jelenlegi tesztelési módszereket.
"Ez volt az utolsó csepp a pohárban, egyértelmű, hogy a mostani engedélyezési rendszer hitelessége teljesen elveszett. Amikor kiderül, hogy az állati és emberi egészség védelme érdekében felépített európai rendszer nem képes kiszűrni egy ilyen veszélyes terméket, annak ellenére hogy teljesen nyilvánvaló jelei voltak a patkányok mérgezésének, minden piacon levő GM terméket újra kell vizsgálni és a hibás engedélyezési rendszert el kell törölni - mondta Christophe Then, a nemzetközi Greenpeace szakértője.
Vitás kukorica
A kérdéses kukorica engedélyezése már 2003 óta heves vita tárgyát képezte, amikor is megállapították, hogy a MON863 kukoricával etetett patkányok vérösszetétele jelentősen megváltozott. Bár a tagállamok többsége ellenezte a GM kukorica piacra dobását, az Európai Bizottság fittyet hányva az aggodalmakra, mégis engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását. Séralini professzor tanulmánya tudományosan is alátámasztja ezeket az aggodalmakat: "az adatok ismeretében egyáltalán nem mondható el, hogy a MON863 génmódosított kukorica biztonságos."
"Ez egy nemzetközi vészhelyzet, amely globális választ kíván - fejezte be Then - csak a termék világpiacról való teljes visszahívása akadályozhatja meg a lehetséges károkat".
Egyebkent most mar celszeru lenne a topiknyitoban szereplo patkanyok.helyett parszaz vadiuj benzines autoval etetni a benzinbe kevert genkezelt bioetanolt, es aztan megaapizani hogy az autok hany szazaleka lett rakos, sult be a dugattyuja vagy nyiffant ki a gyertyaja.
Legalább is a filippínóknál, ahol már csak az általános alultápláltságot és a maradék A vitamin hiány pótlását kell ezután megoldani.
The beta-carotene content of GR2E Golden Rice aims to provide 30 to 50 percent of the estimated average requirement (EAR) of vitamin A for pregnant women and young children.
Most noveltek duplajara az e95 uzemanyagban a genetikus bioetanolt. A regi autok nem a bioba halnak bele esetleg, hanem az etanolba. En nemilleg ellenallobb vagyok, mersekelten meg a negyven szazalek etanoltartalmu torkolypalinkat is elviselem:-)
Ha mendeli az öröklésmenet, akkor a koegziszencia biztosítás nem lehet gond. Az öröklésmenet mendeliségének megvalósítása szintén nem tűnik problémásnak.
Hát persze, hogy érzékelhető. A setétződek kedvenc mantrája, amivel szinte bármit meg lehet akadályozni, csak nehogy már élhetővé tegyük a világot. Mivel a félművelt népesség van többségben, az értelemnek esélye sincs. Az a sok gyerek meg csak vakuljon meg, dögöljön meg természetes módon, nehogy má' ilyen génpiszkált dógokkal szennyezzük azt a szép környezetet... Aztán a sok ződet meg végre előntheti a bódógság...
Nem elég nem tudni előre, hogy vannak-e káros következményei a beavatkozásnak. Te felvállalnád egymilliárd emberen a vaktesztet?
Sok oka lehet baj.
Egyrészt ha jól tudom nem végezték el (talán még mindig) a kötelező vizsgálatokat. Rizs több milliárd ember alapélelmiszere, ilyen esetben nem azt kell bizonyítania valakinek, hogy a manipulált rizs ártalmas-e, hanem, hogy minden kétséget kizáróan ártalmatlan.
Nem tudom érzékelhető-e az alapvető különbség?
Nem véletlen, hogy a búza esetében sem engedik a génmódosítást, nem vállalható fel a legkisebb kockázat sem.
Másrészt ugye a szabadalom birtokosa minden jogot fenntart (különösen a kereskedelmi jogokat) és csak egy jövedelemigazolással rendelkező szűk rétegnek engedi meg a saját célra történő humanitárius termesztést. A legszegényebbek is kihullanak a rostán, de akik belekezdenak, azok eddig valószínűleg jövedelemszerzés céljából termesztettek kereskedelmi forgaloba szánt fehér rizst. Ha szennyeződik a mellette lévő parcellán saját célra termesztett aranyrizzsel, nem fogják felvásárolni, tönkremegy a gazda.
Ezekről a területekről csak úgy vásárolnak majd fehér rizst, ha laborvizsgálattal igazolod a tisztaságát, ami drága dolog, tehát az egész környéket ellehetetleníti adott esetben egyetlen aranyrizs parcella.
Lehet súlyosabb következménye is, ha bekerül a szennyezett rizs a kereskedelmi forgalomba, az egész térség exportképtelenné válhat, gazdasági totálkárt okozva.
Ezért nevezik egyesek trójai falónak, mert nincs lehetőség a szeparációra.
Az egyoldalú táplálozás egyik, legkönnyebben orvosolható hiányösszetevője a béta karotin, ez a módszer (sok problémával és korlátozáassal) csak ezt próbálja enyhíteni a többi hiánybetegséget nem.
Ha viszont sikerül változatosabbá tenni a táplálkozást minden egyéb hiánybetegség tovább jelent gondot mint ez.
(Persze lehet baj, mert lehet, hogy az "aranygén" hasznos gén(eke)t kapcsol ki, vagy más kedvezőtlen mellékhatása van. De ilyenről egyelőre nem tudok. És úgy tűnik, a döntéshozók sem a koegzisztencia kérdését fontolták meg.)
