Patkányokat mérgezett a génkezelt kukorica
MTI
2007. március 13., kedd 14:50
Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gm) kukoricájával etettek - írják független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. A MON863 kódjelű kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto termék azonnali visszahívását valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli.
A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatok világosan bemutatják, hogy a vizsgált kukorica jelentős egészségügyi veszélyt jelent. A terhelő bizonyítékokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd továbbította azokat független elemzés céljából a francia Caen egyetemen dolgozó Séralini professzor vezette szakértői csoportnak.
Súlycsökkenés, májkárosodás
A kutatócsoport megállapította, hogy mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A Greenpeace keddi, Berlinben szervezett sajtókonferencián Séralini professzor elmondta: "A Monsanto elemzései nélkülöznek minden szigorú, tudományos alapot - kezdve a nagyon gyenge lábakon álló statisztikai jegyzőkönyvükkel. Még rosszabb, hogy a cég elmulasztott megfelelő elemzést végezni az állatok súlykülönbségét illetően" - fogalmazott.
A Greenpeace követeli a Monsanto MON863 kukoricájának azonnali visszahívását és felhívja a kormányok figyelmét, hogy minden eddig engedélyezett génmódosított fajtát újra kell engedélyeztetni. A környezetvédő csoport szerint szigorúan felül kell vizsgálni a jelenlegi tesztelési módszereket.
"Ez volt az utolsó csepp a pohárban, egyértelmű, hogy a mostani engedélyezési rendszer hitelessége teljesen elveszett. Amikor kiderül, hogy az állati és emberi egészség védelme érdekében felépített európai rendszer nem képes kiszűrni egy ilyen veszélyes terméket, annak ellenére hogy teljesen nyilvánvaló jelei voltak a patkányok mérgezésének, minden piacon levő GM terméket újra kell vizsgálni és a hibás engedélyezési rendszert el kell törölni - mondta Christophe Then, a nemzetközi Greenpeace szakértője.
Vitás kukorica
A kérdéses kukorica engedélyezése már 2003 óta heves vita tárgyát képezte, amikor is megállapították, hogy a MON863 kukoricával etetett patkányok vérösszetétele jelentősen megváltozott. Bár a tagállamok többsége ellenezte a GM kukorica piacra dobását, az Európai Bizottság fittyet hányva az aggodalmakra, mégis engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását. Séralini professzor tanulmánya tudományosan is alátámasztja ezeket az aggodalmakat: "az adatok ismeretében egyáltalán nem mondható el, hogy a MON863 génmódosított kukorica biztonságos."
"Ez egy nemzetközi vészhelyzet, amely globális választ kíván - fejezte be Then - csak a termék világpiacról való teljes visszahívása akadályozhatja meg a lehetséges károkat".
Az az állítás abban a formában tökéletesen igaz. A géntechnológiának nincsenek olyan eszközei, amik ne fordulnának elő a természetben.
Ami a különbséget adja az annyi, hogy a géntechnológia ezeket az eszközöket szándékosan, a génkészlet egyes elemein alkalmazza, kontrollált körülmények között, ellenőrzött eredménnyel - a természet véletlenszerűen, a teljes génkészleten, ellenőrizetlenül.
A lehetőségek és az eszközök összekeverésén kívül esetleg tudnál valami relevánsat is hozzáfűzni, mondjuk nem megint csak a hozzászólás tartalmának elenyésző százalékához?
miszerint bár nincs olyan eszköze a genetikai manipulációnak, ami ne fordulna elő a természetben,
Ez ebben a formában nem igaz. A génmódosítási technológiáknak vannak olyan eszközei és lehetőségei amik nem fordulnak elő a természetben.
Különös tekintettel igaz ez a hagyományos nemesítési eljárásokkal való összevetéskor, amivel semmiképp nincs lehetőségünk a faji korlátokat olyan mértékben átlépni mint géntechnológiával.
Például annak az esélye, hogy ember gént juttassunk disznóba sem hagyományos keresztezési eljárásokkal nem lehetsédes, sem véletlen géntranszferrel nem valószínű, GM tech használatakor ez egy lényegében problémamentes eljárás, gyakorlati alkalmazására csupán egyéb kockázatok miatt nem került sor.
Ezek szerint teljesen sikerült kikerülni az itt többször részletesen elmagyarázott lényegi különbséget - miszerint bár nincs olyan eszköze a genetikai manipulációnak, ami ne fordulna elő a természetben, a GMO ezeket az eszközöket célzottan, kontrolláltan alkalmazza: szemben a 'természetes' nemesítéseel, amikoris mindig (!) a teljes (!) genetikai állomány ki van téve a kontrollálatlan (!) változásnak.
Narancslére lefordítva ez ~ annyit tesz, hogy vehetsz 'természetes': a gyümölcsszállító kamion teljes tartalmának bedarálásával készített narancslevet - vagy vehetsz válogatott gyümölcsből készültet, ami már valóban nem a vegyesen természetes állapotot tükrözi....
Mellesleg megtennéd, hogy #2459-ben felvezettett info-csomagnak nem csak ~ 10 százalékára próbálsz reflektálni?
Meg #2299-re adott válasszal is adós vagy még, és milyen régóta.
Hivatalosan is elfogadta hétfőn az Európai Unió Tanácsa azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden uniós tagállam maga döntse el, hogy engedélyezi-e a területén a genetikailag módosított organizmusok (GMO) köztermesztését.
Az új jogszabály az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak.
Egészséges, napérlelte narancsokból készült narancslé, 100% narancsból, tartósítószer nélkül!
Csábítanak a reklámok, ám úgy tűnik a valóság kicsit árnyaltabb. A narancslé készítésekor a tartósítás során elveszíti íz és illatanyagait, amit a palackozáskor "flavor pack" hozzáadásával pótolnak. Mivel az ízanyagokat is a narancs héjából állítják elő vegyi úton, nem kerül idegen forrásból származó adalékanyag a kész italba, nem is kell feltüntetni, hogy nem eredeti, hanem mesterséges úton előállított (manipulált) íz és illatanyagokat tartalmaz az italunk.
Alkalmazzuk a GMO-knál megismert "lényegi azonosság" elvét!
Ehhez először feltételeznünk kell, hogy nem a folyamat, hanem a végtermék számít!
Nem tehetünk tehát különbséget eleve a frissen facsart és a pasztörizált, légtelenítve tárolt, majd mesterségesen felturbósított lé között.
A végerméket vizsgálva viszont lényegében ugyanazokat az összetevőket találjuk mindkét italban, legfeljebb más arányban.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy semmiféle tudományos alapja nem lehet annak, hogy különbséget tegyünk a frissen facsart és a pasztörizált narancslé között.
Lényegileg azonosak hasonlóképp ahogy a GM és a hagyományos élelmiszerek is.
Az ízcsomag vegyületeit is narancsból (narancsolajból, narancshéjból) állítják elő nagyrészt azokból a melléktermékekből, amelyek a facsarás után visszamaradnak. Ezeket aztán komoly kémiai változtatásoknak vetik alá, gyakorlatilag alkotóelemeire bontják, és összeraknak belőlük valami olyasmit, amit a narancslégyár kért. A lényegen ez nem változtat: technikailag ez is narancsból készült, így a 100% gyümölcstartalom felirat nem hazudik.
while fresh-squeezed juice naturally contained about 1.19 milligrams of ethyl butyrate per liter, juice that had been commercially-processed had levels as high as 8.53 milligrams per liter.
To help develop higher-quality flavor packs that more closely mimic fresh juice flavor, volunteers have been enlisted to sample reconstituted juices containing various orange juice flavor compound mixtures.
Félreértés elkerülése végett most nem közvetlenül a GMO-król volt szó, hanem a szabályozásuk során alklmazott elvről, a lényegi azonosság elvéről, ami alapján azonosnak tekinthetünk két eljárást ami akár alapjaiban különbözik egymástól.
Csak szólok: Itt pillanatnyilag te képviselsz szélsőséges álláspontot.
a veszély tárgyak, élőlények, jelenségek önmagában meglévő tulajdonságát jelentik, amely tulajdonságok akkor válnak kockázattá, ha megvan a lehetősége annak, hogy emberi egészségben, vagyontárgyban, vagy környezeti tényezőben kárt okozzanak.
Fel tudnál sorolni olyan dolgokat, amelyeket ezen meghatározás alapján engedélyezhetők lehetnének?
Mert ugye:
Konyhakés -> bárkit hasba szúrhatunk vele bor -> halálra itathatunk vele akárkit, de rendszeres fogyasztása esetén még Seralini mester is igazolhatja a súlyos májkárosodás esélyét. Kenyér -> súlyos egészségkárosodást okozhat az elhízás, szív és érrendszeri betegségeket. Víz -> mértéktelen fogyasztása akár halálhoz is vezethet, de bárkit bele lehet fojtani is. .....
És még hosszan lehetne sorolni a "veszélyesebbnél veszélyesebb" dolgokat.
Szóval ki képvisel itt szélsőséges álláspontot? Ki az, aki erőszakosan rémhírek, elképzelt "veszélyek" lehetőségeire hivatkozva agresszív propaganda munkát végez?
önmagában való - és irracionális - ok a szabályozással való korlátozásra.
Ehhez a szélsőséges állásponthoz képest még Venetianer professzor véleménye is kemény ellenzékinek látszik:
Az egyetlen járható út: minden egyes új fajta esetén külön-külön elemezni kell a lehetséges veszélyeket, a várható előnyöket, és ezek összevetése után kell dönteni az engedélyezésről, illetve a tényleges alkalmazásról.
Az, hogy valami GMO, önmagában nem rejt semmilyen kockázatot.
Ez így van.
Ami számít csak az, hogy konkrétan milyen GMO. Nem a génbevitel ténye, hanem a bevitt gén(ek) milyensége a mérvadó.
Nem. Az számít, hogy a technológia alkalmazása során milyen lehetséges veszélyek merülhetnek fel. Hibás logika a végtermékből kiindulva visszafelé következtetni.
Például a repülés biztonságos. Ha a repülőgép sikeresen landol az azt bizonyítaná, hogy a repülés veszélytelen? Nem. A veszély nem függ az alkalmazás miőségétől.
A repülés inherensen veszélyes tevékenység, de megfelelő eszközökkel tetszőlegesen csökkenthető a kockázata, ezt kényszeríti ki a szabályozás.
Nem azért biztonságos a GM élelmiszer (ha az), mert a génmódosítás során csak biztonságos organizmusokat lehet előállítani, hanem mert megfelelő szabályozással kikényszerítik.
Az viszont teljesen jogos elvárás, hogy GM és GM között is különbséget tegyenek szabályozás szinten is. A követelményeknek igazodniuk kell az adott eljárás speciális tulajdonságaiohoz.
a veszély tárgyak, élőlények, jelenségek önmagában meglévő tulajdonságát jelentik, amely tulajdonságok akkor válnak kockázattá, ha megvan a lehetősége annak, hogy emberi egészségben, vagyontárgyban, vagy környezeti tényezőben kárt okozzanak.
"Lehet, hogy elkerülte a figyelmed, de a helyzet bemutatását a szaporítóanyagok létrehozásának jogi szabályozásával kezdtem:"
Akkor fussunk neki még egyszer.
1, Nem lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de a tiédet lehet hogy igen, hogy
2, az idézett jogszabály SEM rendelkezik arról, hogy a kertje végében bárki bármilyen hobbikeresztezést végezzen és eredményét elültesse, magját osztogassa.
"Szögezzük le, ma sincs konszenzus a tudósok között a kérdésbe:"
Nem, nem szögezzük le.
Azt szögezzük le, hogy a tudományos világban már évekkel ezelőtt eldőlt a generális vita, konszenzus csak azért nincs, mert egy hangos, agresszív, és tudományban zömmel sikertelen kisebbség a botránykeltéssel próbál hírnevet szerezni magának, a tudományos kutatás és vita normáinak durva felrúgásával.
"A szabályozási kör nem zárt, nem terjed ki minden GMO növényre."
És ez így van jól.
Ugyanis a "GMO-ság" csak hozzá nem értők és elfogult zsigeri ellenzők szemében önmagában való - és irracionális - ok a szabályozással való korlátozásra.
Az, hogy valami GMO, önmagában nem rejt semmilyen kockázatot. Ami számít csak az, hogy konkrétan milyen GMO. Nem a génbevitel ténye, hanem a bevitt gén(ek) milyensége a mérvadó.
Gátlástalan, erkölcstelen, ostoba. Aligha lehet bármi mást mondani arról a csoport tüntetőről, akik pár nappal ezelőtt az Ingo Potrykus vezette "aranyrizs"-project egyik Fülöp-szigeteki tesztültetvényét szétdúlták .
(És ugyan az első hírek szerint a génmódosított[...] Bővebben!Tovább »
De, tudomásom szerint igazat mondtam, az az állítás a fenyővel kapcsolatban hangzott el. Nem állítottam, hogy minden GM növényt forgalomba lehet hozni hatósági engedély nélkül.
Kérlek figyelj jobban mielőtt személyeskedni kezdenél!
A jelenlegi, évtizedekig elhúzódó engedélyeztetés biztosítja, hogy csak a legnagyobb cégek mernek GM-termények fejlesztésébe vágni, ők is csak a legnagyobb mennyiségben termelt ipari növényeikkel, a kis cégek, amelyek a fogyasztóknak előnyös gyümölcsöket-zöldségeket fejlesztik, jó eséllyel bele sem vágnak, vagy évtizedes kanosszát járnak mire a piacra juttatják a terméküket, ha bírják addig tőkével és nem csődölnek be a felénél.
Azt hiszem itt egy sikertörténetet használnak fel a számtalan dereguláció után még szabályozás elleni hangulatkeltésre.
A kérelem elbírálása nem tartott évtizedekig, a honlapon szerepló dokumentumok alapján 2012 február 23-ikán adták be a kérelmet, a tényleges elbírálás 2012 szeptember 11-én kezdődött és 2013 novemberében kapták meg az engedélyt.
Elég szerencsétlen példát talált a Prezivel a cikkíró, a Prezit nem esszük meg és nem kell évekig várni, hogy egy-egy változat termőre forduljon. A szabályzás ellenességet azonban jól mutatja a példaválasztás.
A 'Mire jó a GMO?' sorozatba rakták a cikket, pedig 'A hagyományos növénytermesztés veszélyei' sorozatukba sokkal jobban passzol.
Tegyük fel, hogy valaki hagyományos módon akar nem barnuló almát nemesíteni! Nyilván előbb-utóbb sikerülni fog neki, de a végtermék valami egészen új színű, ízű, állagú alma lesz, aminek a piacon meg kell küzdenie a jól bevált fajtákkal ahhoz, hogy valaha elterjedjen, ha pedig egyeduralkodóvá akarna válni, hogy minél jobban csökkenjen az élelmiszerpazarlás, akkor bizony az azt jelentené, hogy egyetlen egyed klónjai teremnék az összes általunk fogyasztott almát, az összes többi régi fajta háttérbe szorulna.
Ez a 'tegyük fel' a legkevésbé sem légből kapott - alig néhány (szélsőséges esetben: egy) egyedtől származó fajták egyeduralkodóvá válása relative gyakori a hagyományos nemesítési módszerek korlátozottsága folytán. Ha feltűnik egy kedvező mutáció, akkor 'hagyományos' oldalon nincs választás, azt a mutációt a fajta egészséges változatossága ellenében is egyeduralkodóvá kell szelektálni, sikeres termék esetén pedig az eredmény az, hogy akár egy fél kontinens ugyanazt az időzített bombát termeli
...tizenkilenc év telt el a ma divatos szóval startup indításától addig, amíg tényleg elkezdhette árulni a termékét. Ez gyakorlatilag minden ipart kinyírna, nem véletlen, hogy olyan kevés kis cég foglalkozik biotechnológiával, sok hasonló vállalkozás indul, aztán szépen becsődölnek, amíg arra várnak, hogy majd egyszer engedélyt kapjanak a termékük forgalmazására is. Képzeljük el, hol lenne ma a Prezi, ha tizenkilenc évet kellett volna várniuk rá, hogy megnyithassák a www.prezi.com oldalt!
Érdekes, hogy ez ugye pont ott történt, ahol - mint itt informálva lettünk - nincs szabályozva a GMO-k piacra dobása. De a folytatás még jobb:
A jelenlegi, évtizedekig elhúzódó engedélyeztetés biztosítja, hogy csak a legnagyobb cégek mernek GM-termények fejlesztésébe vágni, ők is csak a legnagyobb mennyiségben termelt ipari növényeikkel, a kis cégek, amelyek a fogyasztóknak előnyös gyümölcsöket-zöldségeket fejlesztik, jó eséllyel bele sem vágnak...
Magyarán: a GMO-ellenesek egyik leggyakrabban hangoztatott 'érve', miszerint a piac a nagyok kezében van - pont a GMO-ellenes hiszti és a túlszabályozottság következménye.
A helyzet objektív elemzését tartlamazza a következő tanulmány, ami alapján nem állunk ugyan rosszul, de igen komoly állami támogatások árán. Ezen belül is a piros biotech dominál, nem ismertek a zöldbiotech eredményei.
1957-ben történtek az események, azóta némileg fejlődött a szabályozás ilyen téren is.
A "gyilkos" méhek semmi olyan tulajdonságot nem hordoznak, ami a szülői oldalon ne létezett volna. Semmiféle faji határok nem lettek átlépve, nem hoztak létre "gyilkos" méheket, hanem áttelepítették Afrikából Dél-Amerikába az egyik ottani fajt.
Az invazív tulajdonság tehát potenciálisan eleve létezett, nem a keresztezés során jött létre, hanem az áttelepítéssel realizálódott.
Emiatt ez a példa nem is a hagyományos keresztezés veszélyeire mutat rá, hanem a fajok átköltöztetésének kockázataira.
Másik tanulság, hogy a procedúra félbeszakadt. A cél sokat termelő, de szelíd törzsek kiválogatása volt, ebből az első rész valósult meg. A "vadság" viszonylagos, a "gyilkos" méhek a méhészek kedvenceivé váltak arrafelé, szorgalmuk miatt.
A szelíd tulajdonság kiválogatására egy baleset miatt már nem kerülhetett sor, tanulság tehát, hogy a köztes állapotok a fejlesztések menetében külön veszélyeket hordozhatnak.
Harmadik tanulság, hogy a "gyilkos" méheket tudatlanságból engedte valaki szabadon, aki nem volt tisztában tettének következményeivel, nem mérte fel a lehetséges veszélyeket.
Ha tehát két módszerrel kapcsolatban hasonló veszélyek és kockázatok merülnek fel, akkor hasonló biztonságot garantáló szabályozás indokolt.
Ez nem így van. Egyrészt az eljárások menetében (technológia) lévő különbözőség eleve testreszabott szabályozást igényel azonos végeredmény esetében is.
Másrészt a lehetséges veszélyek köre és bekövetkezési valószínűsége a döntő a kockázatelemzésnél.
Jelen esetben a GM-mel át tudom lépni a faji korlátokat a hagyományos fajtakeresztezéssel nem, vagy legalábbis szignifikánsan korlátozottab mértékben, tehát előbbinél felmerülnek olyan veszélyek lehetőségei amik a hagyományosnál nem.
Ez nem csak a végeredmény (termék) szempontjából igaz, hanem a köztes állapotokban a "félkész", "véltelen" organizmusok esetében is.
"Véleménytől függetlenül tény, hogy míg az USA-ban forgalomba lehet hozni mindenféle hatósági felügyelet nélkül génmódosított növényeket, Magyarországon nemhogy a hagyományos nemesítésre, de még az ültetésre is szigorú szabályok vannak."
Nem. Ez az állítás nagyon messz áll a valóságtól.
Épp a korábbi GM fenyőről szóló hsz-ed hivatkozott cikkében van ott a link az APHIS levélváltására, amiben megadják a Plant Protection Act idevágó részét. Ez meghatározza, mit és hogyan kell engedélyeztetni, és bár ez nem vonatkozik erre a fenyőre, figyelmeztetik a fejlesztőt, hogy két másik hatóság illetékességébe is tartozhat a fenyőjük, és egyébként meg milyen irányelvet szabtak maguknak az erdészeti biotechnológiával foglalkozók.
Szóval szó nincs szabályozatlanságról, ellenben a szabályozáshoz van önszabályozás is és hatósági önmérséklet is.
Egy pillanatig sem állítom, hogy az USA szabályozása tökéletes lenne, de hogy jobb, mint az európai, illetve a magyar, abban biztos vagyok.
(Az erdőtelepítésre vonatkozó magyar szabályok idecitálása pedig teljesen irreleváns, azzal lehetne összehasonlítani, hogy az USA-ban milyen szabályok vonatkoznak az erdőtelepítésre, de ez meg nem tartozik a topikhoz. Célszerűnek tartanám a nem ide tartozó tankönyvi idézetekkel való flood-olás kerülését, mielőtt még jön az erdész, és megint mindenkit kizavar az erdőből... Ha már az erdészetnél tartunk. ;) )
Egyébként meg olyan elvarázsolt keresztezést csinálhat bárki ma Magyarországon, amilyet csak akar, semmilyen törvény nem tiltja, semmilyen engedélyhez nem kötik, és attól, hogy nem telepíthet belőle erdőt engedély nélkül, a magját bármikor elültetheti a kertje végébe, csereberélheti kis tételben a bio-piacon stb, és ennek semmi köze ahhoz, hogy az üzemszerű telepítés szabályozva van.
"A két módszer közötti különbözőség, ami indokolja a különbségtételt a szabályozásban, nem a hasonlóság!"
Alapvetően téves értelmezés. A két módszer közötti különbözőség azt indokolja, hogy a génmódosítást ne tekintsük keresztezésnek és a keresztezést ne tekintsük génmódosításnak.
A szabályozást pedig - általában is, legyen szó közlekedésről, munkavédelemről, védőoltásokról stb. - a reálisan felmerülő veszélyek illetve kockázatok indokolják, nem a fogalmi különbözőség. Ha tehát két módszerrel kapcsolatban hasonló veszélyek és kockázatok merülnek fel, akkor hasonló biztonságot garantáló szabályozás indokolt.
A méhekkel való példálózás produktivitását pedig kiválóan mutatja a rá adott vehemens reakció.
Éppen arra jó példa, hogy a keresztezéssel bizonyítottan állítottunk már elő veszélyes állatokat (egyébként növényekre is van példa), ennek ellenére gyengén szabályozott. Míg a génmódosításról csak feltételezik, hogy eredményezhetnek veszélyes új fajtákat, de ez még egyszer sem következett be, mégis túlszabályozott. Tehát kiválóan mutatja az irracionális kettős mérce meglétét.
